Bazsarózsák, dombok között, római limes mentén

Nyárádmente ideális terep egy rövid kiruccanásra, tökéletes úti cél lassú, felfedezős, ellazulós kirándulásokhoz. Tavasszal a kockásliliomért, vagy egy kiadós járásért a Bekecs-tetőn érdemes felkeresni, de izgalmas hagyományőrző és kulturális eseményeket is kínál a kistérség, illetve számos rejtett építészeti, szakrális, természeti különlegességet.

Asztalos Ágnes
Bazsarózsák, dombok között, római limes mentén
Bazsarózsa-tenger fogadja a jókor érkezőt. Kistérség nagy élményekkel Fotó: Asztalos Ágnes

A Nyárádmente kistérség honlapja a Magyar Néprajzi Lexikon definícióját idézi, eszerint a Nyárádmente „az egykori Marosszékhez tartozó székelyek lakta vidék a Nyárád és a beléje ömlő patakok völgyében. Vásáros központja, Marosszéknek egy ideig székhelye is, Nyárádszereda. A Nyárádszeredától keletre eső vidéket a Bekecs-tetőről Bekecsaljának is nevezik. A Nyárád felső völgyében fekvő római katolikus falvak tréfás neve Szentföld. A Nyárád torkolatának közelében néhány község intenzív paraszti zöldségtermeléssel foglalkozik, ezért a környék tréfásan Murokországnak nevezi őket”. 

Miss America Nyárádmentén

Legutóbb egy bazsarózsaültetvény kedvéért kerestük fel a régiót, amely Ehed faluban található. Pár éve virágnyíláskor meg is nyitják az érdeklődők előtt a farmot, ahol mintegy 24 fajta bazsarózsában gyönyörködhetünk. Van köztük korai nyíló, később virágzó, rózsaszín, fehér, korall, sötétvörös, fukszia színű, minden sorban más-más típus nyílik. Már a nevük is izgalmas – például Shirley Temple, Old Faithful, Festiva Maxima, Miss America, Coral Charm –, a tövek Hollandiából származnak. Tekse Gabriella, a tanya háziasszonya vezetett végig a sorokon, és elmondta, hogy idén kissé késve, május vége felé indult meg a virágzás, miközben tavaly már a hónap elején virágba borultak a bazsarózsák. Nagyjából négy hétig tart a szezon, és jelenleg teljes pompájában van a virágmező, sőt, lehet, hogy ez a hétvége az utolsó, amikor idén még el lehet bódulni ebben a bazsarózsás gyönyörűségben. Ezt megünneplendő szombaton, azaz holnap egész napos kikapcsolódásra várják a látogatókat a Peony Hill bazsarózsaültetvényen, kávéval, fagyival, limonádéval (ezen a néven a Facebookon is megtalálhatók). 

Bazsarózsák, dombok között, római limes mentén


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!


Gondnokra várva…

Útközben megálltunk Mik­házán, és bár már nem először jártunk itt, a különleges kolostortemplomot ezúttal sem sikerült belülről megtekinteni. Egyébként a hazai szépségeket felfedezni vágyó kiránduló gyakran megélt bosszúsága ez, amikor zárt ajtókat talál, és még ki sincs írva, hogy miképp, hogyan látogatható az adott objektum. Ezúttal sikerült kideríteni, hogy ki nyithatná ki a templomot, ígérte is a gondnok, hogy jön, de hogy ezt mikorra gondolta, nem tudhatjuk, mert félórás várakozás után még sehol sem volt. Kárpótoltuk magunkat a helyi temetőben való sétával, ahol állítólag Erdély legöregebb élő fája, egy hatalmas hársfa áll egy tündéri kis fakápolna mellett, amely a népi építészet igazi gyöngyszeme.
Apropó, népi építészet, Nyá­rádmente a barátságos dimbes-dombos táj mellett ebben is különleges. Talán itt látni a legtöbb székely parasztházat, gazdasági épületet, omladozót, de rengeteg értő és óvó szeretettel felújított épületet is. Még a főút mellett is feltűnően sok a hagyományos lakóház, de a völgyekben megbújó kis települések egyike-másika olyan, mintha élő skanzenben járnánk. 

Bazsarózsák, dombok között, római limes mentén

Rómaiak, ferencesek, színház

Térjünk vissza még Mikházára, amely tényleg egy kulturális kuriózum. A II. század elején ugyanis itt, Dácia keleti határán, a Nyárád-völgyi út védelmére épített római katonai központ állt. A régészeti adatok szerint a Mikházán állomásozó csapat a Cohors I Augusta Ituraeorum volt, egy népes település is kialakult a castrum mellett. Ez a régészeti lelőhely a jelenleg legintenzívebben kutatott római kori lelőhely Maros megyében, a Limespark ezt a tevékenységet kívánja bemutatni, és nyaranta a rómaiak világát megidéző fesztiválokat is tartanak itt.
A már említett kolostortemplom pedig az erdélyi késő reneszánsz építészet egyik kiemelkedő és egyedülálló emléke. A 17. században boszniai ferencesek telepedtek le Mikházán, később a rendházat magyar ferencesek vették át. A kolostor a 17–18. században a székelység, elsősorban a felső Nyárádmente katolikus közösségének egyik legfontosabb központja volt, Kájoni János házfőnöksége idején épült fel a ma is látható rendház, amelyben államosítása óta neuropszichiátriai rehabilitációs központ működik. Az épületegyüttes így is impozáns, a templombelső a leírások szerint különleges – majd megnézzük egy következő utazáskor.
És még valami: anno a ferences szerzetesek „oskolájába” járó fiatalok bibliai történeteket játszottak el a falusiaknak, ezt a hagyományt élesztették fel Mikházán nyári színházi fesztivállal, majd az állandó Csűrszínházzal, amelynek irigylésre méltó repertoárja van idén is. 

Bazsarózsák, dombok között, római limes mentén

A szent hegy

A közelben, Búzaháza és De­ményháza közötti réteken nyílik tavasszal egy vad növényritkaság, a kockásliliom. A Bekecs-tető pedig Nyárádmentének olyan, mint Udvarhelyszéknek a Hargita. Mindössze 1080 méter magas, mégis a környék legmagasabb pontja, ahová Nyárádselye irányából autóval is fel lehet menni, igaz, hogy Szakadátról is, de jóval rosszabb úton. Fent a kilátás gyönyörű, Erdély középső része tárul fel előttünk. Bár a leírások szerint már a 17. században is kápolna állt a tetőn, a jelenlegi, 2011-ben felszentelt ökumenikus kápolna – egy modern stílusú építmény – kissé „beleszól” a pa­norámába. A Bekecsnek hadtörténeti jelentősége is van, az első világháborúban itt zajló kemény harcoknak emlékművet is állítottak a tetőn.

Bazsarózsák, dombok között, római limes mentén





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!