A júniusi esőzések károkat okoztak ugyan a gyergyószárhegyi ká­posztatermelőknek, mégis abban reménykednek, hogy az őszi káposztavágáskor kedvező időjárással és sok munkával mérlegre tehetik a termést. A Szárhegyi Káposztatermelők Egyesülete célként fogalmazza meg, hogy a minőséget és a hozzáadott értéket, a hazai termék fogyasztásának fontosságát tudatosítsa az emberekben.

Jól indult az idei esztendő a szár­hegyi káposztatermelők számára: a kedvező időjárás megengedte, hogy tíz nappal előbb lehessen elültetni a palántákat, de a júniusi esőzések alaposan megtizedelték az állományt. A Cárinában – a falu káposztatermesztésre alkalmas részén – többnapos eső után egy felhőszakadás akkorát emelt a patak vízszintjén, hogy az kiöntött.
A polgármesteri hivatal által biztosított kotrógépekkel a helyszínre igyekeztek az emberek és próbálták emelni a patak partján a töltést, hogy ne kerüljenek teljesen a víz alá a káposztaföldek.
– Mivel a vízgyűjtő medencénk közel van a faluhoz, több éve visszatérő probléma a hirtelen, nagy mennyiségű eső utáni árvíz, a gyorsan lezúduló csapadékot nem bírják el a medrek. Keressük a megoldást, több egyeztetés zajlott a vízügyi hatóságokkal a patakmedrek kitakarításáról, ígéretet tettek egy hosszabb szakasz rendbetételére. Hosszabb távon azonban az önkormányzattal közösen vízgyűjtőtavak létrehozásán gondolkodunk, ahová az árvízkor keletkező vizet bele lehet engedni, majd szárazság idején a medrekbe visszaengedni, valamint locsolásra is felhasználni – vázolja terveiket Lukács Géza, a Szárhegyi Káposztatermelők Egyesületének elnöke.
A hosszú ideig tartó esőzések miatt jelenleg elsődleges kár négyhektárnyi káposztaföldet ért, a másodlagos kárt a befülledt, növésükben visszamaradt palánták jelentik, amelyek már nem tudnak megfejesedni. A víz által károsított palánták helyett mintegy 30 ezret ültettek újra a pótkészletből.
Egészen tavalyig tartottuk azt a régi szokást, hogy Szent Antal hetéig, vagyis június 20-ig lehet palántát kiültetni, tavaly viszont végeztünk egy kísérletet, amelyben július 10-én ültetett palánták „vettek részt” és októberre káposzta lett belőlük. Ezeknek a palántáknak a növekedését viszont csak intenzív, heti locsolással lehet behozni, két-háromszor annyi befektetéssel – mondta Lukács Géza, aki bizakodva tekint az elkövetkező hónapok elé, annál is inkább, mert idén a Cárina legnagyobb része káposztával van beültetve, a lakók egyértelműen lehetőséget látnak a termesztésében. A szárhegyi káposzta 2015 óta márkanév: az egyesület alakulásának legfontosabb célkitűzése volt elérni ezt, de továbbra is tervek sokaságát szövik, hiszen fontos, hogy minél többen felismerjék a minőségi termék előállításának fontosságát. A tagok ingyenesen minőségi bizonyítványt kapnak a megtermelt káposztára: ez a garancia arra, hogy kiváló terméket kap a vevő.
– Az elsődleges célt elértük, a fajta fenntartását és a szelekciót kell biztosítsuk ezentúl. A káposztánk felveszi a versenyt tonnában és minőségben is bármelyik másikkal: tudatosítanunk kell az emberekben, hogy van egy értékünk, amelyet megőriztünk háromszáz évig és vigyáznunk kell rá továbbra is – állítja Lukács Géza.
A jelenlegi járványhelyzet a nehézségek mellett talán jó irányba is fordítja az emberek gondolkodását – véli Lukács. Amellett, hogy a turizmus és a vendéglátóipar gyengülése miatt kisebb lehet a vásárlóerő a vendéglők, konyhák részéről, megtörténhet, hogy a kevesebb importáru azt eredményezi, hogy a helyi termelőtől vásárolják meg a szükséges zöldségféléket az emberek.
– Ez egy fejlődési folyamat első része lehet, egy gondolkodásváltásé, amelynek végső eredményeként a vevők ráéreznek: ha helyitől vásárolnak, azzal saját fennmaradásukat is támogatják – hangsúlyozta lapunknak nyilatkozva Lukács Géza.