A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) üdvözli, hogy az elmúlt időszakban a Kárpát-medence országaiban nőtt a sikeres, magyar–magyar választási összefogások száma. A magyar szervezetek együttműködésének szorosabbra fűzése pedig lehetővé teszi a jövőben a hatékony jogérvényesítést a kedvezőtlen helyzetben lévő, komoly kihívásokkal küzdő nemzetrészek számára is – fogalmaz a KMKF budapesti plenáris ülésének zárónyilatkozata. Ugyanakkor a résztvevők állásfoglalásban rögzítették aggodalmukat az erdélyi magyar közösséget ért jogsértések miatt. Jól működő magyar–magyar kapcsolatra és biztos román–magyar állami viszonyra van szükség – hangsúlyozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Budapesten, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) ülésén – a KMKF 2004-ben alakult, célja a Kárpát-medencében élő magyar közösségek képviseletét ellátó szervezetek munkájának összehangolása. „Be kell látnunk, hogy olyan látványos eszközöket használ ma Románia a kisebbségi jogfosztáshoz, amelyekre nem voltunk felkészülve: az igazságszolgáltatásban, ügyészségi eljárások során, bírósági döntéseken keresztül. Az RMDSZ feladata az, hogy a magyar közösséget ért jogtiprá­sokról minden romániai és nemzetközi szervezetet tájékoztasson. Olyan értékek mentén politizáljon, amelyek az erdélyi magyar közösség hosszú távú megmaradását garantálják: kidolgoztunk egy törvénytervezetet is a nyelvi jogok bővítésére, amelyet hamarosan a parlament elé terjesztünk” – fogalmazott a szövetség elnöke. Kelemen „fikciónak” nevezte a hatalmi ágak szétválasztását Romániában, és azt mondta, hogy a korrupcióellenes harc leple alatt sorozatos lejáratások indulnak magyar emberek, intézmények ellen. A Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum helyzetéről úgy vélekedett, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) ellehetetleníti a tanintézmény működését, alapjaiban rengeti meg a Romániában élő magyar közösség biztonságérzetét. „Elfogadhatatlan, hogy gyermekek jövőjével játszanak, szülőket félemlítenek meg a korrupció visszaszorításának címszavával tett intézkedésekkel. Ilyen körülmények között jól működő magyar–magyar kapcsolatra és biztos román–magyar állami viszonyra van szükség. Az RMDSZ abban érdekelt, hogy a jelenlegi helyzet kimozduljon a holtpontról, ezért minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy megerősítse a magyar közösség biztonságérzetét” – hangsúlyozta felszólalásában Kelemen Hunor. A plenáris ülésen Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: Magyarország a szomszédos országokkal való nehéz ügyeit csak úgy tudja megoldani, ha kölcsönös bizalom alakul ki. „Lehetne olyan stratégiát választani, hogy amíg nem értünk egyet a szomszédos országokkal a vitatott kérdésekben, nem vagyunk hajlandók együttműködni. A kormány ehelyett azt választotta, hogy igyekszik közös sikereket elérni velük, hogy a határon túli magyarok mindennapi életét leginkább érintő ügyeket a megoldás esélyével vethesse fel” – mondta. Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke arról beszélt, a Kárpát-medence 21. századi nemzetállamainak nemcsak a területükön élő etnikai többség, hanem az etnikai kisebbség nemzeti identitását is védeniük és erősíteniük kell, mert csak így tudnak egymással valóban együttműködni, és így érvényesíteni az állampolgáraik érdekeit az esetleges globális gazdasági, pénzügyi vagy társadalmi ellenérdekekkel szemben. Ha az etnikai ellentétek feloldatlansága továbbra is akadálya marad a térség államai és nemzetei közötti stratégiai együttműködésnek, akkor Kelet-Közép-Európa soha nem lesz képes a benne rejlő potenciált kibontakoztatva emancipálódni Európa nyugati feléhez – fogalmazott.