Ha valami eluralta a hazai társadalmi (de nem csak) életet, az a kórházi, az egészségügyi alkalmazottak kitartó tiltakozása volt annak okán, hogy a márciusi bérek viszonylag sok alkalmazott, illetve személyzeti kategória esetében csökkentek. Ez pedig a közszférai egységes bérezési kerettörvény, a 217/153-as törvénynek ama szakasza számlájára írható, amely a bérpótlékokról és prémiumokról, illetve azok százalékarányáról rendelkezik. Országos méretű tüntetésekre vagy másabb tiltakozó akciókra ugyan nem került sor, de jó néhány nagyvárosi klinika, például bukaresti, iaşi-i klinikák esetében igen. Az már csak a véletlenek szerencsétlen egybeesése, hogy szerdán a hajnali órákban hatalmas tűz keletkezett a iaşi-i szívkórházban, ami egy ott kezelt beteg halálához is vezetett, s a tűz okán több mint 1 millió euró értékű kár keletkezett, s ennek okán pedig beláthatatlan ideig szüneteltetni kell a szívsebészet tevékenységét. (Amúgy az országban még csak két ilyen arcélű klinika van, nevezetesen Bukarestben és Marosvásárhelyen.) A hazai eseménykrónikához tartozik az is, hogy az elmúlt hét során a szokásosnál több törvény jelent meg a Hi­vatalos Közlönyben, valamint az, hogy igen „termelékenynek” bizonyult a szerdai kormányülés. Fel­tétlenül meg kell említeni azt is, hogy pénteken megszületett Klaus Jo­hannis államelnök ama döntése, miszerint helyet adott a legfelsőbb ügyész ama beadványának, amiben indítványozta a bűnvádi eljárás jóváhagyását Ion Iliescu, Petre Roman és Gelu Voican Voiculescu ellen. Az államelnöki hivatal április 13-i közleménye értelmében Johannis államelnök helyet adva a legfelsőbb ügyész kérelmének, és összhangban az Alkotmány 109-es szakaszának előírásaival, megküldte az igazságügy-miniszternek a bűnüldözési kérését, s ugyanakkor arról tájékoztatta a Legfelsőbb Ügyészséget is. Ez azt jelenti, hogy az államelnök élve az Alkotmány biztosította jogával, egyetértett azzal, hogy a szóban forgó személyeket az emberiség ellen elkövetett bűntény okán vádeljárás alá vonják. Amúgy az államelnöki hivataltól kiszivárogtak olyan nem hivatalos értesülések is, miszerint Klaus Johannis ma vagy holnap dönt(het) az igazságügy-miniszter ama beadványa tekintetében, amelyben indítványozta az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) főügyészének, Codruța Kövesinek szóban forgó tisztsége felmentése alól. Véget nem érő tiltakozások Már az elmúlt év végén kilátásba helyezték egyes közszférai szakszervezeti érdekképviseletek, s mindenekelőtt az egészségügyiek különböző tiltakozó akciókat a közszférai bérezési törvény egyes előírásainak soron következő gyakorlatba ültetése okán. Ilyen jellegű akciókra valóban sort kerítettek, az egészségügyiek április 5-től errefelé már-már napi rendszerességgel (még az ortodox húsvéti ünnepnapok során is). Mindenekelőtt amiatt, mert egyes személyzeti kategóriák, illetve alkalmazottak esetében a havi bér együtt a különböző bérpótlékokkal, mint összeg, állítólag csökkent a megelőző hónaphoz viszonyítva. Olyan konkrét eseteket is ismertettek, amikor a kézhez kapandó összeg 1400-1500 lejjel zsugorodott. Az érintettek, a szakszervezeti érdekképviseletek megfogalmazták a maguk kifogásait, a kormányzat illetékesei pedig egyre-másra ellenérveket hangoztatnak, s e tekintetben jeleskedik a munkaügyi miniszter, Olguța Vasilescu. A múlt héten újólag megszólalt Viorica Dăncilă kormányfő is, aki továbbra is azt hangoztatja, hogy a kórházi intézményrendszerben, illetve az egészségvédelemben általános és esetenként igen jelentős béremelésre került sor. Csütörtökön az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak a tárcavezető, Sorina Pintea azt állította, hogy az ő szempontjából az utóbbi időben a dolgok nemkívánatos fordulatot vettek: „A pótlékokra vonatkozó új szabályozás március 1-től érvényes. Ez korlátozza 85%-ig terjedően a pótlékokat. Januárban és februárban még a régi szabályozás volt hatályos, amely lehetővé tette a 100%-ig terjedő pótlékot is”. Példázódott is többek között arra utalva, hogy a kórbonctanban tevékenykedő takarító személyzet februárban akár 3990 lejes veszélyességi pótlékban is részesülhetett, az viszont márciusban 3700 lejre csökkent, egy szakasszisztensé pedig februárban 5378 lej lehetett, márciusban viszont 4298 lejre csökkent. Valamit összekevert, illetve pontatlanul nyilatkozott, mert ugyanannak az interjúnak a során a következőket is mondotta: „Románia esetében úgy tűnik, hogy igen jó bérről van szó. Egy olyan betegápoló, aki egy adott kórházban 3263 lejt keres és ugyanabban a kórházban, amely az egészségügy-minisztérium alárendeltségébe tartozik, egy szakorvos februárban ügyeleten kívül 9300 lejben részesült, márciusban pedig 15 431 lejben”. Tehát: a pótlékokra vagy a bérek szintjére utalt-e vagy sem? Az már csak hab a tortán, hogy a munkaügyi miniszter, Olguța Vasilescu némileg kiigazította: „Pintea miniszter asszony a nettó bérekről beszélt. 15 000 lej egy nettó bér. Olyan orvosok is vannak, akik elérték a 22 000 lejt. Jelenleg felzárkóztunk az orvosok bérét illetően a Nyugat-Európában meglévőkhöz”. Míg ők ezt hangoztatták, egyes fővárosi kórházaknál tüntettek, akárcsak a múlt pénteki napon, amikor újabb egyeztetésre került sor a szakszervezeti érdekképviseletek képviselői és Sorina Pintea egészségügy-miniszter között, amelyen részt vett Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter is. A barátságos hangulatúnak nem minősíthető megbeszélések amolyan megegyezéshez vezettek, és úgy tudni, hogy sikerült áthidaló, ideiglenes megoldást találni azon személyek vonatkozásában, akiknek a bér jellegű jövedelmeinek a szintje csökkent. (Amúgy Sorina Pintea szerint az egészségügyi rendszer alkalmazottainak mintegy 10%-át érinthette hátrányosan a pótlékok új rendszere.) A megbeszélést követően a szakszervezetek képviselői megelégedésnek adtak hangot a kilátásba helyezett megoldási lehetőségek kapcsán. Cseberből vederbe? A miniszter asszony szerint az egészségügyi reformra vonatkozó, utólag módosított és kiegészített 2006/95-ös törvényben a kórházak finanszírozására vonatkozó fejezetben létezik egy olyan előírás, amely alkalmazható, és azt alkalmazva is bizonyos személyi kategóriák esetében bekövetkezett jövedelemkiesést kompenzálni lehet(ne). Élni kell ezzel a lehetőséggel, ami konkrétan azt jelentené, hogy ösztönzők (azaz prémiumok) révén fedezzék a bérszintekben bekövetkezett „veszteségeket”. A szóban forgó 2006/95-ös törvény 195-ös szakasza valóban kiegészült a 2016/198-as törvény egyik előírása értelmében egy olyan bekezdéssel, amely lehetővé teszi adott esetekben (illetve címen) a kiváló eredmények elismerését és ösztönzését, amolyan premizálás révén. Ezt a kiegészített szakaszt nem helyezte hatályon kívül, legalábbis tételesen nem, a 2017/153-as kerettörvény. Ám annak 44-es szakasza egyik bekezdésének értelmében minden olyan rendelkezés 2017. július 1-től hatályát veszti, amely ellentétes a szóban forgó törvénnyel, illetve annak előírásaival. Próbáljunk meg eltekinteni a törvény ezen rendelkezésétől. Azzal viszont még csak próbálkozni se lehet, hogy eltekintsünk a sokat bírált, kifogásolt, a pótlékok, a kompenzációk, az illetmények, a prémiumok és más jogosultságok korlátozására vonatkozó 25-ös szakasz előírásaitól. Igen, mert abban a szakaszban tételesen szerepel az is, hogy mindezen bérpótlékok és bérkiegészítések (azokba beleértve a különböző prémiumokat és jutalmakat is!) együttes összege nem haladhatja meg az adott hitelutalványozó bértömegének 30%-át. Tehát a miniszter asszony által igen „élelmesen” megtalált (vagy inkább kitalált) kompenzálási lehetőség meglátásunk szerint nemigen bizonyulhat „járható” útnak. És egyébként is: a 2017/153-as kerettörvény 26-os szakaszának előírásai részletesen rendelkeznek a premizálás és a jutalmazás különböző lehetőségeiről, módozatairól, s azok nyújtásainak feltételeiről. Mindez nem jelenti viszont azt, hogy a tárcavezetői „okoskodásnak” valamilyen úton-módon nem szereznek majd érvényt, és talán a számvevőszék is kaphat esetleg egy olyan „útbaigazítást”, amely arra késztetheti majd, hogy ne kutakodjanak. Mert ilyesmire is volt és van példa… Kire is vonatkozik? Nem véletlenül használtuk fentebb az „okoskodás” szót. Nem, mert sajnos vannak olyan esetek, amikor is maga a jogszabály is lehetőséget ad az igen képlékeny és rugalmas értelmezésre, végső soron akár a tudatos félreértésekre is. Mi több, vannak olyan törvények, amelyek esetében úgy tűnik, hogy a honatyák szándékosan teremtettek lehetőséget a kiskapuzásra, egyes sajátos esetek amolyan általánossá tételére. Az elmondottakat egy minap megjelent törvénnyel illusztrálnánk. Éppenséggel egy olyan törvénnyel, amely a jelenlegi pénzügyminiszter, Orlando Teodorovici nevével fémjelzett, ugyanis azt szenátori minőségben ő kezdeményezte még a múlt esztendő szeptemberének elején. Ama 2018/78-as törvényről van szó, amely a Hivatalos Közlöny március 28-i számában jelent meg, és amely értelmében a közalapokból fizetett személyzet tehermentesítendő egyes olyan összegek kifizetése alól, amelyek bér jellegű jövedelmeket jelentenek. Nem vagyunk a román nyelv és helyesírás neves szakértői, de ettől függetlenül magának a törvénynek a megnevezése is igen homályos, illetve „határozatlan”. Ezt az érzésünket, feltételezésünket erősíti meg a törvény 1-es cikkelyének a szövege is, amely értelmében az azon közszférai személyzet esetében alkalmazandó, amelyek bér jellegű jövedelmeit a jelen törvény megjelenése előtt érvényben lévő jogszabályok alapján állapították meg. A tehermentesítés pedig azokra az összegekre vonatkozik, amelyek bér jellegű jövedelmeket jelentenek, s amelyekről utólag azt állapították meg, hogy törvénytelenül inkasszálták az érintett személyek bizonyos közigazgatási okiratok vagy a kollektív unkaszerződésekbe foglaltak alapján. Nos, ezt a szöveget így is, úgy is lehet értelmezni, akárcsak alkalmazni, mint ahogy az sem világos, hogy végül is melyek azok a személyzeti kategóriák, amelyek annak kedvezményezettjei lesznek. Egyébként olyan bérkülönbözet-visszatérítési kötelezettségről van szó, amelyeket ellenőrzéseik során megállapítottak a számvevőszék vagy más ellenőrzési hatáskörrel felruházott intézmények, s amelyekre vonatkozóan károkozási jegyzőkönyvet is kiállítottak. Nem bocsátkoznánk részletekbe, csupán arra utalnánk, hogy Teodorovici szenátor számára a törvényjavaslat benyújtásának az apropóját az jelentette, hogy a számvevőszéki ellenőrzések még 2012-től errefelé bizonyos bérmegállapítási és -folyósítási törvénysértéseket állapítottak meg a Román Vizek Országos Adminisztráció kötelékeibe tartozó intézményeknél, és az állítólag jogtalanul felvett összegek, azaz bér jellegű jövedelmek visszafizetésére köteleztek számos alkalmazottat. Következett egy pereskedési folyamat, illetve a számvevőszék újabb ellenőrzései a 2012–2014-es időszakban, s kialakult egy már-már tarthatatlan helyzet. Nos, ezt úgy próbálta érdemben lerendezni (valakiknek a sugallatára vagy éppenséggel bizonyos panaszok nyomán) a szenátor úr, hogy kirukkolt egy „tehermentesítő” törvény javaslatával. Amúgy a Tudose-kormány a törvényjavaslat benyújtását követően 2017 szeptemberében keltezett álláspontjával negatívan véleményezte a szóban forgó jogszabályozási szándékot, arra figyelmeztetve, hogy annak az alkalmazás tekintetében általánosító jellege lehet, azaz egy nemkívánatos gyakorlat esetleges eszközévé válhat. Az egykori Tudose-kormány ezen véleményével nemigen lehet nem egyetérteni. Ám a törvény elfogadása, illetve megszavazása során nem a kormány szemüvegén át nézték annak szövegét a honatyák, hanem egy rosszul szűrő napszemüvegen át. Ilyenképpen pedig néhány nappal ezelőtt hatályba lépett egy olyan törvény, amellyel lesz „amit kezdeniük” azoknak is, akiknek a szándék szerint azt nem szánta a kormánypárti szenátor (aki időközben pénzügyminiszter is lett). Amúgy a törvény hatósugara tekintetében máris megfogalmazódtak olyan vélemények, miszerint számos olyan személyzeti kategória van a közszférai bérezési rendszerben, akik mentesülhetnek bizonyos hasonló jellegű, az elmúlt időszakok során megállapított bérkülönbözet-fizetések visszafizetése alól. Politikai menekült? Nemigen tudni arról, hogy 1990-től errefelé Románia egyetlen állampolgára is politikai menedékjogot kapott volna a világ egy másik államában. (Az viszont más ügy, hogy előfordult, hogy egyik vagy másik ország illetékes hatóságai nem hagyták jóvá vagy igen körülményesen és késedelmesen a Romániából megküldött kiadatást. Ilyen helyzetben leledzik például jelenleg az egykori szociáldemokrata képviselő, az igen vitatott személyiségű Sebastian Ghiță, aki a szomszédos Szerbiában éli vígan életét, legalábbis egyelőre.) Most úgy tűnik viszont, hogy ez bekövetkezik: pénteken a fővárosban a Legfelső Semmítőszék bírói tanácsának az egykori minisztert, Elena Udreát kellett volna meghallgatnia egy olyan büntetőperben, amelyben ő is vádlottként szerepel, és amelyben már megelőzően őt hatéves letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Elena Udreáról tudni lehetett, hogy turista minőségben jó néhány hete a közép-amerikai Costa Ricában tartózkodik. A pénteki tárgyalás napján viszont ügyvédje bemutatott egy olyan dokumentumot, miszerint védence március 21-től Costa Rica államban megkapta a politikai menekülti jogállást. Udrea az igazságszolgáltatáshoz intézett üzenetében azt kérte, hogy videokonferencia vagy bírósági megkeresés révén kerülhessen sor kihallgatására, de azzal a bírói tanács nem értett egyet. Ez pedig azért, mert álláspontja szerint a rendelkezésre bocsátott okiratok szerint csupán folyamatban van a politikai menekülti státusz megszerzésére vonatkozó kérelmének a jóváhagyása. (Az viszont igaz, hogy amennyiben elhagyná Costa Ricát, ez az eljárás automatikusan megszüntetendő.) A tárgyalást május 9-re halasztották, de szakjogászok szerint valószínűsíthető, hogy azon sem lesz jelen Elena Udrea, ugyanis a dolgok eddigi állása szerint május 9-én már nem képezheti vita tárgyát, hogy rendelkezik-e vagy sem politikai menekülti státusszal. Hecser Zoltán A cikk a Hargita Népe április 16-i számában jelent meg.