borús égbolt
Igennel szavazott a PSD, az ALDE és az RMDSZ
Döntő házként megszavazta tegnap a szenátus a bírák és ügyészek jogállásáról szóló, 2004/303-as törvényt módosító tervezetet. Az indítványt 80 támogató szavazattal fogadták el. A voksoláskor csak a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és az RMDSZ szenátorai voltak az ülésteremben.
[caption id="attachment_62261" align="aligncenter" width="680"]
Az ellenzők látványosan fejezték ki nemtetszésüket. Döntött a koalícó és az RMDSZ[/caption]
Még a szavazás előtt kivonultak a teremből a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) törvényhozói, arra hivatkozva, hogy részt akarnak venni a két ház együttes ülésén, amelynek – a két házbizottság által jóváhagyott program szerint – 14 órakor kellett volna elkezdődnie.
A PNL és az USR szenátorai csak az általuk benyújtott és az igazságügyi törvényekkel foglalkozó különbizottságban elutasított módosító javaslatok egy részét olvasták fel. A Népi Mozgalom Párt (PMP) szenátorai már reggel, röviddel a jogszabálytervezet vitájának elkezdése után elhagyták az üléstermet.
A plénum által elfogadott módosító javaslatok között több olyan is szerepel, amelyeket a parlamenti különbizottság elutasított, újrafogalmazva azonban megszavazták ezeket a szenátorok.
Az ellenzék kivonulása után elfogadott egyik módosítás a jogi tévedés esetén a bírák és ügyészek felelősségre vonásáról rendelkező, 96-os cikkelyt érinti. E szerint a kárt szenvedett fél kizárólag az államhoz – amelyet a pénzügyminisztérium képvisel – fordulhat kártérítésért, a törvényszéken keresztül. A jogerős ítélet kikézbesítésétől számítva egy év áll az állam rendelkezésére, hogy kifizesse a kárpótlást. Ezt követően a pénzügyminisztériumnak kötelessége kártérítési eljárást indítani azon bíró vagy ügyész ellen, aki a jogi tévedést elkövette. Az állam joga a bíró vagy ügyész elleni eljárás elindítására a kártérítés kifizetésétől számított egy év után évül el.
Egy ehhez kapcsolódó, másik módosítás értelmében a bírák és ügyészek csak akkor vonhatók felelősségre, ha a jogi tévedést rosszhiszeműség vagy súlyos gondatlanság okozta.
Agerpres
Az ellenzők látványosan fejezték ki nemtetszésüket. Döntött a koalícó és az RMDSZ[/caption]
Még a szavazás előtt kivonultak a teremből a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) törvényhozói, arra hivatkozva, hogy részt akarnak venni a két ház együttes ülésén, amelynek – a két házbizottság által jóváhagyott program szerint – 14 órakor kellett volna elkezdődnie.
A PNL és az USR szenátorai csak az általuk benyújtott és az igazságügyi törvényekkel foglalkozó különbizottságban elutasított módosító javaslatok egy részét olvasták fel. A Népi Mozgalom Párt (PMP) szenátorai már reggel, röviddel a jogszabálytervezet vitájának elkezdése után elhagyták az üléstermet.
A plénum által elfogadott módosító javaslatok között több olyan is szerepel, amelyeket a parlamenti különbizottság elutasított, újrafogalmazva azonban megszavazták ezeket a szenátorok.
Az ellenzék kivonulása után elfogadott egyik módosítás a jogi tévedés esetén a bírák és ügyészek felelősségre vonásáról rendelkező, 96-os cikkelyt érinti. E szerint a kárt szenvedett fél kizárólag az államhoz – amelyet a pénzügyminisztérium képvisel – fordulhat kártérítésért, a törvényszéken keresztül. A jogerős ítélet kikézbesítésétől számítva egy év áll az állam rendelkezésére, hogy kifizesse a kárpótlást. Ezt követően a pénzügyminisztériumnak kötelessége kártérítési eljárást indítani azon bíró vagy ügyész ellen, aki a jogi tévedést elkövette. Az állam joga a bíró vagy ügyész elleni eljárás elindítására a kártérítés kifizetésétől számított egy év után évül el.
Egy ehhez kapcsolódó, másik módosítás értelmében a bírák és ügyészek csak akkor vonhatók felelősségre, ha a jogi tévedést rosszhiszeműség vagy súlyos gondatlanság okozta.
Agerpres
