Első házként fogadta el a szenátus a jogtalanul elvett földek visszaállamosítását megakadályozó RMDSZ-es törvénytervezetet – tájékoztatott a szövetség hírlevele. [caption id="attachment_50511" align="aligncenter" width="1000"] Szavaznak a szenátorok. Átment a kezdeményezés[/caption] A 2016-os választási kampányban az RMDSZ azt ígérte, módosítja azokat a jogszabályokat, amelyek veszélyeztetik az állampolgárok mezőgazdasági területeit, és amelyek lehetővé tesznek egy esetleges újraállamosítást. Idén januárban benyújtottuk azt a jogszabálytervezetet, amellyel – ígéretünknek megfelelően – módosításra javasoltuk a jogtalanul elvett földek visszaszolgáltatására vonatkozó, 165-ös törvényt – fogalmazott Tánczos Barna szenátor azt követően, hogy a szenátus első házként elfogadta az RMDSZ törvénytervezetét. Kifejtette, „a módosítás a 2018. január 1-jei határidő meghosszabbítását tartalmazta: azt kértük, hogy 2025 előtt ne állhasson fenn az újraállamosítás lehetősége, ne fordulhasson elő, hogy visszakerülnek az állam tulajdonába azok a területek, amelyekre a megyei és helyi földosztó bizottságok nem adták ki a birtokleveleket. Törvénytervezetünket a szakbizottsági munkálatok során módosítottuk oly módon, hogy az nem a határidők meghosszabbítását tartalmazza, hanem azoknak a cikkelyeknek a törlését a 165-ös törvényből, amelyek túl szűk határidőt szabtak a visszaszolgáltatásra és a birtokviszonyok rendezésére, és ezáltal lehetővé tettek egy esetleges újraállamosítást”. A Hargita megyei törvényhozó hozzátette: „nem titok, hogy ebben a sikerben közrejátszott az idén februári alkotmánybírósági döntés is, amely alkotmányellenesnek ítélt néhány cikkelyt a föld-visszaszolgáltatásokra vonatkozó 165-ös törvényből, és ezeket az alkotmánybírósági döntéseket az érvelésünkben fel tudtuk használni a szakbizottsági vitán”. Tánczos Barna, a visszaszolgáltatási törvényt módosító jogszabály kezdeményezője elmondta, amennyiben a képviselőház is elfogadja az RMDSZ tervezetét, törölnek a törvényből minden olyan cikkelyt, amely lehetővé tenne egy esetleges újraállamosítást. Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, a jogszabály társkezdeményezője kifejtette, a Szövetség módosító javaslatát az indokolta, hogy az érvényben lévő jogszabályok értelmében jövő év elejéig kellene megoldani a visszaigénylési kérelmeket és a földterületek birtokba helyezését. „Ellenkező esetben a vissza nem szolgáltatott földterületek 2018. január 1-je után az Állami Földalap által kezelt Országos Mezőgazdasági Földalapba kerülnek. Egyértelmű, hogy a határidőig nem kivitelezhető a visszaszolgáltatások lezárása, erről egyeztettünk az Országos Kataszteri Hivatallal, amelynek képviselői hozzánk hasonlóan elrugaszkodottnak tartják a jövő év elejei terminust. Ezért módosító javaslatunkkal olyan megoldást indítványozunk, amely kizárja a visszaállamosítás lehetőségét” – hangsúlyozta Korodi, majd hozzátette, ebben a kérdésben a képviselőház a döntőház, és reményét fejezte ki afelől, hogy a többség is felméri ennek a törvénytervezetnek a fontosságát és a plénumi végszavazáson támogatni fogják.