A mai nappal kezdetét vette a 2018–2019-es iskolai év. Emlékeztetnénk arra, hogy az 34 hetes lesz, ami 168 munkanapnak felel meg. Az egyetem előtti állami oktatás ugyan ingyenes, de egy nemrégiben készült felmérés szerint éves viszonylatban egy gyermek iskoláztatásával kapcsolatos költségek (tanszerek, ruházat, iskolán kívüli tevékenységek stb.) éves átlagértéke 3000 lej körül van. Az elemi oktatásban ez az érték 2545 lej/év körül van, a gimnáziumok esetében 3083 lej/év, a középiskolák esetében pedig 3647 lej/év. A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Föderációja (FSLI) által a tanügyi rendszer alkalmazottainak sorában végzett közvélemény-kutatásának eredményei szerint a megkérdezettek 53 százaléka az iskolákra fordított beruházások megemelését szorgalmazta, a megkérdezettek 48 százaléka foghíjasnak tartja az ellátmányt, mindenekelőtt a számítógépek, vetítők és a nyomtatók, valamint az internethez való hozzáférhetőség tekintetében. (Amúgy a közvélemény-kutatásban részt vettek megyénkbeli tanügyi káderek is.) Múlt hétfői lapszámunkban már hírt adtunk arról, hogy nem egészen egy hónap leforgása alatt ugyanazon a „címen” két jogszabály is megjelent, július 30-án a 2018/201-es törvény, amely révén módosítottak és kiegészítettek egyes jogszabályokat a tanügy területén, majd augusztus 28-án a 2018/9-es kormányrendelet ugyanilyen „címmel”. Azt tapasztalni, hogy egyesek már-már összemossák, illetve összetévesztik a két szóban forgó jogszabályt, arról nem is beszélve, hogy a kormányrendeletet „sürgősségi kormányrendeletként” emlegetik. Amúgy az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó előírás is ugyanazt a „témakört” érinti, nevezetesen a 2011/1-es, a tanügyi törvény 9-es szakaszának 2-es bekezdését. Ezt módosították a július végén megjelent törvénnyel, de ezt a módosítást módosítja az utólag megjelent már említett 2018/9-es kormányrendelet. Ami úgymond az érdeklődés homlokterébe került, az a bölcsődék majdani alapfinanszírozása. Szerény meglátásunk szerint kissé korai még erről filozofálni, mert a kormányrendelet tételesen kimondja, hogy az alapfinanszírozásra a tanügy-minisztérium által kidolgozott módszertan alapján kerül sor. Továbbá: kormányhatározat révén állapítják majd meg a bölcsődék esetében is azok megszervezésének módszertanát is. Van viszont egy másik ugyancsak figyelemre méltó átfogalmazás a kormányrendeletben: az állam által biztosított alapfinanszírozásból kikerült az állami posztliceális oktatás. Ebből pedig az következtethető ki, hogy ezentúl az akár tandíjassá is válhat, sőt az is lesz. Sokan kérdezik, kérdezhetik, hogy a kormánypárt csúcsvezetőinek a Mamaián szeptember 1-jén lezajlott ülésén miért nem találtatott kedvező fogadtatásra Bukarest főpolgármesterének az a javaslata, hogy vonják meg a politikai bizalmat Carmen Dan belügyminisztertől. Erre a kérdésre a választ egyesek egy közmondásban találták meg: „Nem az a buta, aki kér valamit, hanem az, aki ad valamit.” A szociáldemokraták vezetői ezt tették, nem „adták szavazatukat”… HN-összeállítás