Fele se tréfa...
Múlt keddi sajtótájékoztatóján Petre Daea tárcavezető részletesen ismertetve az ez esztendei időjárási viszontagságokat, megelégedéssel nyugtázta, hogy ennek ellenére is búzából rekordmennyiséget sikerült betakarítani – 10,2 millió tonnát, ami 200 ezer tonnával több, mint a tavalyi. Hozzáfűzte azt is, hogy jó terméseredmények születtek az árpa és az őszi sörárpa esetében is, az elérve az 1,3 millió tonnát. Egy napra rá, azaz szerdán miért, miért nem, de miniszterét szajkózta Dăncilă kormányfő, amikor is a kormányülést felvezető expozéjában azzal dicsekedve, hogy a mezőgazdászok-nak idejében nyújtott támogatási intézkedéseknek meg voltak a várt hatásai, s ez mintegy tükröződik abban, hogy „Románia első ízben ért el 10,2 millió tonnát meghaladó búzatermést”. Kitért arra is, hogy az esztendő első öt hónapja során a mezőgazdasági termények esetében 150 millió eurós külkereskedelmi többletet jegyeztünk. Ez mind szép és jó, de távolról sem elégséges és megnyugtató, mert az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a kenyérbúza tekintetében, azaz a búza minősége tekintetében állítólag rosszabb a helyzet, mint a tavaly. Ugyanakkor a búza alapanyagú élelmiszerféleségek (száraztészta, keksz, liszt stb.) importja jóval felülmúlta az exportot, s úgy általában már hosszú ideje, hogy országunk esetében az élelmiszeripari termékek külkereskedelme deficittel zárult. Mindezt csupán a tisztánlátás érdekében vázoltuk fel. És még a sertéspestis súlyos következményeiről a húsiparra és a húsárakra nézve nem is beszéltünk…
Új „gúnyát” kapnak az erdészek: a Hivatalos Közlöny augusztus 30-i számában jelent meg az erdészeti és vízügyi miniszternek ama 2018/709-es rendelete, amely révén jóváhagyta az erdészeti személyzet egyenruháját (illetve az azt alkotó ruházati cikkek modelljét), valamint az általuk viselendő megkülönböztető jelvényeket. Amúgy a szolgálati egyenruha maximális használati időtartamát 24 hónapban szabta meg a miniszteri rendelet. Ugyanakkor annak hatályba lépésével egyidejűleg érvénytelenné vált a hasonló jellegű 2005/1305-ös miniszteri rendelet.
Egy városnyival kevesebben voltunk a múlt esztendő végén – ez derül ki az Országos Statisztikai Intézetnek (INS) egyik múlt szerdai közleményéből. Ez a népességcsökkenés a kivándorlás számlájára írható. Igen, mert a 2017-es esztendőben Romániából közel 220 ezer személy vándorolt ki, de ugyanakkor közel 166 ezer személy vándorolt be. Ezek szerint a migráció tekintetében deficittel zárta a múlt esztendőt országunk, azaz 54 ezer személy városnyi lakosságot jelent, például egy akkora városét, mint Onești, Sepsiszentgyörgy vagy Slobozia.
Még július közepén írtunk arról, hogy fel szeretnék éleszteni a 2014/807-es kormányhatározat által bevezetett támogatási programot a módosító jellegű július 9-én megjelent 2018/466-os kormányhatározat révén. Ilyenképpen pedig nem csupán az úgynevezett nagyberuházók lesznek jogosultak támogatásra, hanem azok is, akik új gazdasági egységek felépítése révén elősegítik egyes régiók fejlődését, illetve új munkahelyeket teremtenek. A kormányhatározat megjelenését mély csend követte. Most viszont a pénzügyminisztérium bejelentette, hogy az érdekelt vállalkozások szeptember 10-től kezdődően nyújthatják be az állami támogatási séma révén nyújtandó finanszírozásra a kéréseiket, de a tényleges kifizetés csak 2019-től kezdődik meg. Egyébként a szóban forgó késlekedés okán a Bosch német cégcsoport bejelentette, hogy az idén már nem kezdik meg a Hunyad megyei Piskin építendő mosógépgyár munkálatait.
HN-összeállítás