Az utóbbi időben arról hallani, hogy Európa-szerte eltörlésre kerülhet az óraátállítás. Erre vonatkozóan az Európai Bizottság nemrégiben 28 tagállamban konzultációt szervezett, s annak előzetese eredményei szerint a válaszadóknak mintegy 84%-a támogatja a félévenkénti óraátállítás megszüntetését. Az esetleges óraátállítás kapcsán a minap az egyik napilapban azt olvastuk, hogy „egyelőre nem tudni, életbe lép-e október végéig a módosítás, vagy idén még visszatekerjük az órákat”. Teljesen megalapozatlan és indokolatlan a szóban forgó „hezitálás”, igen, mert a döntés nemhogy október végéig, de az esztendő végéig sem születhetik meg. Legjobb esetben is csak majd 2019 folyamán. Tehát: igenis október végén, tetszik, nem tetszik, hozzá kell majd nyúlnunk az órákhoz… Közel két héttel ezelőtt azt nyilatkozta a turisztikai miniszter, hogy valószínűsíthető az áfakulcsnak a jelenlegi 9%-ról 5%-ra való csökkentése a szállodai szolgáltatások esetében, és 19%-ról ugyancsak 5%-ra az élményparkok és a wellness-szolgáltatások esetében. Továbbá arról is beszélt, legalábbis az egyik sajtóorgánum szerint, hogy „a készülő sürgősségi kormányrendelet az áfa csökkentése mellett a termálvizek után fizetendő bányajáradékot 0%-ra csökkenti”. (Amúgy egy ilyen jellegű közlemény a szaktárca honlapján is megjelent.) A majdani sürgősségi kormányrendelet máris élénk érdeklődést váltott ki, s olyasmit is olvashattunk, miszerint „levegőhöz juthat a turizmus”. Lehet, hogy ahhoz jut, de ha addig nem fog lélegezni, akkor ki is múlhat, mondjuk ezt annak okán, mert egyelőre egy elképzelésről, egy szándékról van szó, a sürgősségi kormányrendeleten pillanatnyilag még csak gondolkoznak. Ilyen körülmények között minden rosszmájúság nélkül állíthatjuk: az idén nemigen kerülhet sor a beharangozott áfacsökkentésre, és ezt akár sajnálni is lehet. Országszerte számos területi-közigazgatási egység elégedetlenségének, sőt felháborodásának adott hangot a költségvetés-kiigazításra vonatkozó sürgősségi kormányrendeletnek, az őket érintő előírásaival kapcsolatosan. Azt sem tartjuk kizártnak, hogy valóban nem passzolnak a számítások, valakik, valamiket, valahol „elszúrtak”. Van viszont egy számadat, amely lehet, hogy kiindulópontot jelentett a kormány számára: a pénzügyminisztérium honlapján augusztus 30-án közölt hivatalos helyzetjelentés szerint országos szinten központosítva a helyi költségvetések végrehajtását, az 3,3 milliárd lejes többlettel zárult. Lehet rágódni, lehet vitatkozni, mint ahogy helyük lehet a kifogásoknak, az ellenvetéseknek is, mármint a helyhatóságok részéről. Egyébként a helyi tisztségviselők között akadt olyan is, aki egyik nap még hőbörgött, másnap viszont már hőzöngött… Viorica Dăncilă kormányfő nemrégiben kijelentette: „Én a konszenzus híve vagyok, és azt szeretném, hogy az államelnökség és a kormány, a parlament közti intézményesített kapcsolat nagyon jó legyen… Azt nem mondanám, hogy az államelnök és a kormány közt háború lenne”. A magunk részéről csak annyit fűznénk hozzá: de béke sincs. Egyébként is kölcsönös szemrehányás, vádaskodás közepette nem is igen juthat hely a békességnek… Érdekes megjegyzést tett a kormányfő azzal kapcsolatosan is, hogy miért csak a múlt szombatra virradóan jelent meg a költségvetés-kiigazítást szeptember 5-én elfogadott sürgősségi kormányrendelet. Nos, a viszonylagos késést azzal magyarázta, hogy a jogszabályt meg kellett küldeni a Törvényhozási Tanácsnak (Consiliul Legislativ), onnan szeptember 7-én a déli órákban került vissza a pénzügyminisztériumhoz, ahol egy újabb ellenőrzésre került sor, illetve a tanács elvárásainak a beillesztésére. Még viccnek is rossz, ha így történt, mert azt jelenti, hogy egy, a kormány által jóváhagyott jogszabályon utólag valakik még csiszolgatnak, pátyolgatnak, sőt esetleg beleírnak, átírnak… HN-összeállítás