A miniszter szerint az EU környezetvédelmi célkitűzései egyfajta „zöld sokkterápiaként” valósultak meg, amely vakon követett utópiává vált. Kiemelte, hogy az európai polgárok adóit lobbikampányok és civil szervezetek finanszírozására fordították, miközben az iparágak leépültek, és számos munkahely szűnt meg olyan kulcsfontosságú szektorokban, mint a nehézipar, a bányászat és az energiaipar.

Burduja bejegyzésében paradoxonnak nevezte, hogy miközben az EU saját iparát „szennyezőnek” bélyegezte és korlátozta, ezzel párhuzamosan harmadik országok gazdaságát támogatta, például orosz gázimport révén. Az EU ma olyan termékek – például napelemek, akkumulátorok és szélturbinák – behozatalára támaszkodik, amelyeket más földrészeken állítanak elő, míg az európai gyártók versenyképtelenné váltak az energiaárak és kibocsátási költségek miatt.

A miniszter szerint az európai ipar helyreállítása óriási befektetéseket igényel, miközben az elmúlt évek zöldpolitikai lépései társadalmi válságot idéztek elő, és az EU energiafüggősége is növekedett.

Burduja hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak vissza kell térnie a gazdasági erő és versenyképesség alapjaira. Elengedhetetlen az ipar újraépítése, a tiszta energia fejlesztése és a versenyképes energiaellátás biztosítása. Példaként említette Románia energiagazdasági tervét, amely a szénről a gázra, majd az atomenergiára való fokozatos átállást célozza meg.

„Az Európai Unió csak a globális szén-dioxid-kibocsátás 5%-áért felelős, mégis komoly gazdasági árat fizetett egy átgondolatlan politikáért” – fogalmazott Burduja, hozzátéve, hogy egyre több európai döntéshozó támogatja az unió gazdasági újraindítását.

A miniszter optimizmusát fejezte ki, hogy Európa képes lesz túllépni a jelenlegi válságon és egy új, erősebb kezdet felé haladni. „Európa nehezebb időszakokat is túlélt már. Együtt ezt a válságot is egy új kezdetbe fordíthatjuk” – írta kedden közzétett bejegyzésében a tárcavezető.