Tegnapi lapszámunkban már beszámoltunk arról, hogy a kormányfő jelenlétében az országos garantált minimális bruttó bér megemeléséről tárgyaltak kedden a kormányzati illetékesek a patronátusok és a szakszervezetek képviselőivel. Érdembeni megegyezés azonban nem született, azaz igen a kormány és a szakszervezetek között, legalábbis az értékszint tekintetében, mert az alkalmazás időpontját illetően még nem született meg a végleges döntés… [caption id="attachment_78881" align="aligncenter" width="1200"] Egyeztetés a minimálbérről. Nem csak az növekedik Fotó: gov.ro[/caption] Visszatérve a keddi tárgyalásokra, meg kell említenünk azt is, hogy arról igen megkésve, éjfél előtt nem sokkal jelent meg közlemény a kormány honlapján. Igen szűkszavú, s abban nincs utalás például arra, hogy a munkáltatói oldal képviselői egy adott pillanatban elégedetlenségüknek adva hangot, távoztak a gyűlésteremből. A közlemény szerint egyébként a jelenlévőkkel ismertették ama kormányhatározat tervezetét, amely értelmében az országos garantált minimális bruttó bért havi 2080 lejben állapítanák meg, továbbá visszavezetnék a tanulmányi szint vagy a szolgálati periódus függvényében alkalmazandó garantált országos minimális bruttó bért is, amelyet még alkalmaztak Romániában a 2011-es év előtt. Ez utóbbi szintjét 2350 lejben jelölték meg. Homályos utalás van arra is, hogy a kormány nyitottnak mutatkozott a szakszervezetek által az Országos Háromoldalú Tanács (CNT) legutóbbi ülésén benyújtott javaslatok tekintetében. A közlemény azzal zárul, hogy a tárgyalások végkövetkeztetése a minimálbér megemelésének a szükségessége volt, egyetlen vonatkozásban lévén nézeteltérés, nevezetesen a szakszervezetek november 1-től óhajtanák bevezettetni, a patronátusok pedig 2019. január 1-től. Egyébként a bevezetés időpontját illetően tegnapi lapszámunkban azt is megemlítettük, hogy nem hivatalos értesüléseink szerint szóba került a keddi megbeszélésen mint időpont december 1. is. November 1-től semmiképp… Tegnap a kora délelőtti órákban az őt kérdező újságíróknak Viorica Dăncilă kormányfő a parlament folyosóján azt válaszolta, hogy az országos minimálbér november 1-től kezdődően „semmiképp” sem fog növekedni, a kormány fogja megvizsgálni, hogy az mikor is lesz „időszerű”. Hozzáfűzte azt is, hogy az időpont lehet december 1-je, de akár 2019. január 1-je is. (Ez utóbbi időpont kapcsán a kormánypárt egyes vezetői részéről megfogalmazódott egy olyan vélemény, álláspont, miszerint december 1. nemzeti ünnep lévén, jó alkalom lenne a minimálbér megemelésének a bejelentésére is.) A kormányfő kitért arra is, hogy nem lát semmi kivetnivalót és nem tartja diszkriminatív jellegűnek a két különböző típusú, azaz differenciált minimálbér bevezetését, pontosabban visszavezetését. Annál is inkább nem, mert azt alkalmazzák más uniós tagállamokban is. Az állítólagos közszférai bérbefagyasztás kapcsán azt hangoztatta, hogy egy ilyen jellegű intézkedéssel nem érthet és nem is ért egyet, s majd a kormányülésen erre a témára bővebben ki is fog térni. A 15 órakor megkezdődött kormányülést felvezető expozéjában ugyan kitért erre az ügyre, de ugyancsak futólagosan. Többek között azt hangoztatta, hogy megalapozatlan értesülések nyomán a közszférai személyzet egy része aggodalmának, kételyeinek adott hangot. Erre pedig semmi ok nem volt, bár némelyek tudatosan hergelték a közvéleményt. Határozottan kijelentette, hogy a közszférai bérek, valamint a köznyugdíjak folyósítására meg van és meg is lesz a költségvetési fedezet, s a kormányprogramban szereplő vonatkozó előirányzatokat maradéktalanul teljesíteni fogják, beleértve a közszférai egységes bérezési kerettörvénynek 2019-es esztendőre vonatkozó előírásait is. Hozzáfűzte, hogy a jövő esztendei költségvetés tervezetének kidolgozása a finalizálás fázisához érkezett, s azt rövidesen nyilvánosságra fogják hozni, s abból is ki fog derülni, hogy lesz pénzügyi fedezet. További részletekbe nem bocsátkozott, tehát a beígért argumentációja végeredményben elmaradt. Visszatérve a „riadalomkeltésre”: az mindenekelőtt Teodorovici pénzügyminiszter számlájára írható, lévén, hogy a múlt hét végén elsőként ő tett egy némileg homályos, de konkrét utalást a befagyasztás „forgatókönyvére”, illetve „variánsára”. Arra erősített rá (amint már arról lapunkban is beszámoltunk) a kormánypárt főtitkárhelyettese, Codrin Stefănescu, amikor tételesen azt hangoztatta, hogy a közszférai személyzetnek körülbelül 0,1%-át érinthetné hátrányosan az állítólagos bérbefagyasztás. Nem csak a minimálbér… Minden kétséget kizáróan december 1-től vagy legkésőbb 2019. január 1-től országos viszonylatban mintegy 1,5 millió (de másabb becslések szerint mintegy 1,7 millió) alkalmazottnak fog megemelkedni a havi bére. Azok közül lesz, akinek 8%-kal, s olyan is, akinek 23%-kal. De ezzel egyidejűleg a tisztségviselőknek is, kezdve az alpolgármesterekkel és végezve az államelnökkel, ugyanis azok illetményét a 2017/153-as kerettörvény 13-as szakasza értelmében a kifizetésben lévő országos garantált bruttó minimálbér függvényében kell megállapítani. (Az alapilletményről van szó, mert esetenként ahhoz még hozzáadandóak bizonyos pótlékok is.) Az államelnök esetében például a havi illetmény az országos minimálbér tizenkétszerese, egy megyeitanács-elnök esetében annak kilencszerese, egy 3000-nél kevesebb lakosú község alpolgármestere esetében pedig annak háromszorosa. Hecser Zoltán