Dugába dőlt összehívás
A múlt hét végén látott napvilágot az az értesülés, miszerint e hét folyamán sor kerül a képviselőház rendkívüli ülésszakára. Egyes hírügynökségi értesülések szerint a képviselőház elnöke, Liviu Dragnea (aki állítólag a múlt hét végén nem is tartózkodott az országban) SMS-ben értesítette képviselőtársait arról, hogy szándékában áll a rendkívüli ülésszak összehívása. Ezt az értesülést erősítette meg Iulian Bulai az USR egyik honatyája, aki azt állította, hogy az ülésszakra az augusztus 2. és 4. közötti időszakban kerül sor, a szerdai napon 15 órától kezdődően. Ha ez így igaz, akkor maga az összehívás módja is „rendkívüli”…
[caption id="attachment_54305" align="aligncenter" width="1024"] A parlament ülésterme. Rendkívüli történések[/caption]
Az Alkotmány 66-os szakasza (2)-es bekezdésének értelmében a rendkívüli ülésszak Románia elnöke, mindegyik kamara állandó bürójának vagy a képviselők, illetve a szenátorok száma legalább egyharmadának kérésére hívható össze. Az összehívás a képviselőház, illetve a szenátus elnöke által rendeltetik el. Következésképpen az Alkotmány értelmében a kezdeményező nem lehet a képviselőház elnöke, legjobb esetben is csak sugalmazhatja az állandó bürónak, hogy kérelmezze a rendkívüli ülésszak összehívását.
Lehetőség a sürgősségi rendeletek kibocsátására
A pénteki SMS-eket megelőzően a múlt hétfőn a szociáldemokraták csúcsvezetőségének ülését követően Mihai Tudose kormányfő bejelentette, hogy javasolta a parlament rendkívüli ülésének összehívását avégett, hogy elfogadják ama törvénytervezetet, miszerint a bukaresti székhelyű, állami tulajdonban lévő ELCEN villamosenergia-termelő cég az energetikai minisztérium alárendeltségéből átkerüljön a fővárosi polgármesteri hivatal alárendeltségébe. (Úgy tudni, hogy az átvétel „fejében” a fővárosi önkormányzat 155 millió eurót fizetne ki.) Ez azért lenne sürgős, mert ellenkező esetben gondok támadhatnak a bukaresti tömbházlakások távfűtése tekintetében, s ugyanakkor Gabriela Firea főpolgármester már jó ideje szorgalmazza ezt a „tulajdonosváltást”. (Nem részleteznénk a főváros távfűtésének ügyét, csupán csak arra utalnánk, hogy a hőszolgáltató, a RADET és az ELCEN között évek óta elszámolási problémák mutatkoztak, s egyesek szerint a már tarthatatlan helyzetből a két cég „egy kalap alá kerülése” teremtheti meg a kilábalás lehetőségét.)
A háttérben azonban a jelek szerint egy másabb szándék áll: a rendkívüli parlamenti szesszió időtartama alatt lehetőség teremtődne a kormány számára sürgősségi kormányrendelet elfogadásra. Ezt igen burkoltan maga a kormányfő is elismerte, amikor azt állította, hogy „a rendkívüli ülésszak alapján legyen nekünk is azzal egyidejűleg egy kormányülésünk, az ELCEN helyzetének a megoldása végett”. Amennyiben ez bekövetkezne, akkor egy olyan törvényhozási mesterkélt eljárásról lenne szó, ami eddigelé nem fordult elő, mármint olyan értelemben, hogy nyár folyamán, amikor is a parlament nem tevékenykedik, törvényeket módosítsanak sürgősségi kormányrendelet révén.
A részvétel nem fontos
Arról is hallani, hogy kvórum hiányában ténylegesen nem is fog ülésezni a képviselőház, és nem is ez a lényeg, hanem az, hogy az ülése ürügye révén sürgősségi kormányrendeleteket fogadhasson el a kormány. (Azt is rebesgették, hogy olyan értesítéseket is kaptak kormánykoalíciós honatyák, miszerint a rendkívüli ülésszakon való megjelenés fakultatívnak tekintendő.) A munkaügyi miniszter, Olguța Vasilescu is kikottyantott valamit: a múlt hét végén kijelentette, hogy a gyerekgondozási illetmény felső határértékét korlátozni fogják, s az 1800 eurónak megfelelő lej lesz. Azt pedig egy olyan sürgősségi kormányrendelet révén fogják meghatározni, amely legkésőbb szeptember 15-től hatályos is lesz. Egy másik sürgősségi kormányrendeletet is meglebegtetett, amely szerint ezentúl az úgynevezett különleges nyugdíjak nem a tevékenységben lévők jövedelme növekedésének a függvényében fognak módosulni, hanem azok indexálására az inflációs rátával arányosan kerül majd sor. (Erre a módosításra azért lenne szükség, mert a jelenleg hatályos eljárás révén még az is lehetséges, hogy a különleges nyugdíj kvantuma meghaladja az érintett személy egykori bérszintjét.)
Tegnap viszont kiderült, Liviu Dragnea bizonyos értesülései nem állták meg a helyüket, s annak amolyan következményeként szappanbuboréknak bizonyult a rendkívüli ülésszak összehívásának szándéka. A kormánykoalíciót alkotó két párt csúcsvezetőinek hétfő déli találkozóját követően Liviu Dragnea bejelentette, hogy nem időszerű a rendkívüli ülésszak összehívása. Nem, mert kiderült, hogy annak (illetve azoknak) a törvénytervezetnek (illetve törvénytervezeteknek) a szövege(i), amelyet (illetve amelyeket) napirendre kellett volna tűzni nincsenek finalizálva, bizonyos javaslatokat, elképzeléseket még össze kell csiszolni. Azaz egyelőre elhamarkodott lenne azok napirendre tűzése.
Ezek szerint ismét kínos helyzetbe került Liviu Dragnea, s mindennemű utólagos (tegnapi) magyarázkodása számunkra igen sutának bizonyult. Ugyanakkor nem kizárt, hogy az elkövetkező napokban, illetve héten „össze fognak verbuválni” egy rendkívüli ülésszakot, mert lehet, hogy megkésettnek bizonyulhat az egyik vagy a másik törvény, amennyiben annak elfogadására csak szeptember 1. után kerül sor.
Hecser Zoltán