Az RMDSZ nem szavaz
Az RMDSZ törvényhozói nem vesznek részt a Grindeanu-kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány szavazásán, de az azt megelőző vitában kifejtik álláspontjukat a jogállamiságról – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Részt vesz a vitában az RMDSZ a frakciók egyhangú döntése értelmében, de nem fog szavazni sem a bizalmatlansági indítvány ellen, sem mellette. Ezt Kelemen Hunor azzal indokolta, hogy sem a kormánybuktató kezdeményezésre, sem ellene nem tudnak „jó lelkiismerettel” szavazni. Kifejtette: az RMDSZ szerint a Grindeanu-kormány téves döntéseket hozott a büntető törvénykönyv és perrendtartás módosításakor. A szövetség úgy véli: mind az alkalmazott módszer, mind a módosítás tartalma elfogadhatatlan, így az RMDSZ-frakció nem szavazhat a bizalmatlansági indítvány ellen.
Másfelől az ellenzék semmilyen alternatívát nem javasol, ezért az RMDSZ-frakció a bizalmatlansági indítvány mellett sem teheti le voksát – mutatott rá Kelemen Hunor. Megjegyezte, a bizalmatlansági indítványt beterjesztő jobbközép pártok sem gondolják komolyan, hogy meg tudják buktatni a kormányt, hiszen a PSD–ALDE koalíciónak 54 százaléka van, feltehetően ezért nem javasoltak alternatívát, miniszterelnök-jelöltet, kormányprogramot.
A Transindex portálnak adott interjújában Kelemen kifejti, hogy a bizalmatlansági indítványt egyrészt olyan eszköznek tekintik, amely „egyfajta ellenőrző szerepet kölcsönöz a parlamentnek a kormány munkáját illetően”. Másrészt olyan eszköz is, amellyel a kormányt le lehet cserélni, ha kezdeményezőinek meg van ehhez a parlamenti többsége. Az RMDSZ meglátása szerint az indítvány csak az első funkciónak tesz eleget, ugyanis a PSD–ALDE 54 százalékos parlamenti többségének tudatában „a kezdeményezők maguk sem gondolhatták komolyan, hogy le fogják váltani a kormányt”, amit az is mutat, hogy nem született javaslat sem egy új kormányprogramra, sem egy új kormányfőre. Márpedig „ahhoz, hogy a bizalmatlansági indítványt támogatni lehessen, tudni kell azt is, hogy mi van másnap, amikor leváltották a kormányt” – fogalmazott Kelemen. Hozzátette, mindezek mellett „nagyon fontos, hogy legyen parlamenti vita a jogállamiságról, vagy annak a hiányáról, mindarról, ami a társadalmat foglalkoztatja”, és ebben a vitában az RMDSZ részt fog venni.
A vitát a szövetség jó alkalomnak tekinti, hogy a parlament gyakorolja a kormány feletti ellenőrző szerepét. Kelemen Hunor szerint nyíltan kell beszélni arról, hogy működik-e egyáltalán Romániában a jogállamiság, és szétválasztották-e a hatalmi ágakat, vagy ez csak fikció.
Az RMDSZ a kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködési megállapodásának fenntartásáról vagy felbontásáról azt mondta: egyelőre azt sem tudják, működik-e ez a megállapodás.
„A politikában észszerűen kell dönteni, ez nem érzelmi, nem ideológiai, nem szimpátiáról szóló kérdés. Van egy megállapodás, amibe bele lehet kapaszkodni ahhoz, hogy a magyar ügyet képviseljük. Ha fölmondjuk ezt a megállapodást, akkor magyar ügy miatt kell felmondani, és valamit általában érdemes a helyére tenni” – mutatott rá az RMDSZ elnöke.
Hozzátette: a megállapodás első próbája a költségvetési vita volt, amelyen a kormánypártok az RMDSZ módosító indítványainak jelentős részét elfogadták. Ezért a megyei szervezetek vezetőinek egy részével konzultálva a frakció úgy döntött, a tavaszi ülésszakon kipróbálják a szociálliberális koalícióval kötött parlamenti együttműködést, és ha nem bizonyul működőképesnek, az ülésszak végén felbontják azt. Kelemen Hunor megjegyezte: az ellenzék nem ajánlott semmilyen együttműködést, csak elvárja, hogy álláspontjukat az RMDSZ elfogadja.
A Grindeanu-kabinet elleni bizalmatlansági indítványról ma szavaz a bukaresti parlament. Romániában egy kormány beiktatásához, illetve megbuktatásához is a törvényhozók többségének voksára van szükség, attól függetlenül, hogy hány ellenszavazatot adnak le.