Anyanyelvhasználati küszöb: húsz százalékról tízre

HN-információ
A nyelvhasználati küszöb módosítását, alacsonyabb arányszámhoz való rendelését célozza meg és reméli az RMDSZ választási programjának anyanyelvhasználatot tárgyaló része: az anyanyelvhasználati küszöböt a jelenlegi 20 százalékról 10 százalékra csökkentené, valamint egy alternatív, 5 ezer fős küszöböt vezetne be – ez 174 ezer magyar embert érintene Erdélyben. Az RMDSZ választási programjának egyik sarkalatos pontját, az anyanyelvhasználat kérdését taglaló kommentárokat fogalmazott meg hétfőn a szövetség két Kolozs megyei képviselőjelöltje. A választási program második hivatalos nyelvvé tenné Romániában a magyart ott, ahol az a többségben lévő lakosság anyanyelve, illetve kezdeményezi, hogy minden településen, ahol a lakosság 10 százaléka magyar, ezen a nyelven is lehetséges legyen az ügyintézés. Hegedüs Csilla Kolozs megyei képviselőjelölt, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke úgy fogalmazott: a nyelvi jogok alkalmazása terén visszafejlődés tapasztalható. Az anyanyelvhasználati küszöb 20-ról 10 százalékra való csökkentése, illetve a számszerűsített, ötezres küszöb bevezetése leginkább a szórványban élő magyar embereket érintené – jelezte. A 10 százalékos küszöb bevezetése a kolozsváriakon kívül például Nagybánya, Máramarossziget, Zilah, Nagyenyed, Szamosújvár, Segesvár és még sok más település magyar közösségét érintené, míg a számszerűsített küszöb Temesvár, Arad és Brassó magyar lakosait segítené, ahol a magyar kisebbség aránya nem éri el a tíz százalékot, de ötezernél több magyar él a városban. „Erdély és mi erdélyi magyarok több tiszteletet érdemlünk, a szövetség pedig azért harcol, hogy a magyar emberek élhessenek is a nekik kijáró jogokkal, mivel nem vagyunk másodrendű állampolgá­rok” – jelentette ki Hegedüs, arra is felhívva a figyelmet, hogy az anyanyelvhasználattal kapcsolatos törvények módosításakor figyelembe kell venni az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában megfogalmazott ajánlásait. Csoma Botond parlamenti képviselőjelölt szerint az alternatív küszöbbel szavatolható, hogy minden olyan erdélyi településen, ahol a magyar lakosság száma meghaladja az ötezret, a nyelvi jogok érvényesülhessenek. [box type="shadow" ]PSD-elnök: 1918-at „nyereségként” kell megéljék a romániai magyarok is Reméli, hallani fogja Kelemen Hunortól azt, hogy az 1918-as egyesülés egy győzelem volt a romániai magyarok számára is – jelentette ki Liviu Dragnea, a PSD elnöke. A parlamenti választások megnyerésére jelenleg legesélyesebbnek tartott szociáldemokraták elnöke ezzel az RMDSZ elnökének a szövetség Kolozsváron tartott kampánynyitóján mondott beszédére kívánt reagálni, pontosabban Kelemen ama kijelentésére, hogy a romániai magyarság számára 1918, Erdély és a Román Királyság egyesülésének éve a veszteség éve volt. „Ő azt állítja, hogy nekik előnytelen volt az egyesülés. Mert ők kik? Ők szintén román állampolgárok. Mert remélem, hogy a magyar nemzetiségű román állampolgárokra gondolt, nem pedig a magyarországi állampolgárokra, mert akkor súlyos a dolog. Nem értek egyet a nyilatkozattal. Az egyesülés a román nemzetnek egy győzelem volt, Kelemen Hunor egy Romániában bejegyzett párt elnöke, ezért remélem, hallani fogom tőle azt, hogy az 1918-as egyesülés egy győzelem volt a romániai magyarságnak is” – mondta Dragnea a Realitatatea hírtelevízió műsorában. Szerinte ezzel a kijelentésével Kelemen mintha Tőkés László szóhasználatát venné át. „Több szavazatot akar? A szavazatai mindenképpen biztosítva vannak, a nyilatkozat pedig megmarad. Én nem felejtek” – fogalmazott. Kampánynyitójában az RMDSZ elnöke arról is beszélt, eljött az ideje, hogy a román többség betartsa a nemzetiségek egyenlőségére Gyulafehérváron tett ígéretet. „Nem lehet közömbös számunkra, hogy (...) miként lát minket a többségi társadalom, és hogyan tekintünk mi magunkra. (…) Számunkra 1918 a veszteség éve volt. A veszteség okozta fájdalmat nem lehet, nem érdemes méricskélni: mert lehet, hogy a veszteség maga számszerűsíthető, de a fájdalom bizonyosan nem. De (...) tudnunk kell: nem jajongani, de cselekedni, dolgozni, építkezni kell!” – fogalmazott Kelemen Hunor. [/box]




Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!