A szenátus előtt kell ma magyarázatot adnia Dacian Cioloş kormányfőnek az Intact médiatröszt kilátásba helyezett kilakoltatásáról: a miniszterelnök beidézéséről a szenátus nagy szavazattöbbséggel döntött tegnap. [caption id="attachment_23539" align="aligncenter" width="626"] Képernyőfelvétel az Antena 3 hírtelevízió stúdiójából kedden este közvetített adásról. Visszaszámlálót tettek a képernyőre[/caption] Nem megoldódni, hanem bonyolódni látszik az Antena 1 és Antena 3 televízióadókat is működtető médiatröszt körüli, régi keletű feszült helyzet. Pár napot kaptak, hogy kiköltözzenek Az országos adó- és pénzügyi hivatal (ANAF) hét elején kilakoltatási felszólítást adott át a csatornák vezetőségének, és közölte, hogy záros határidőn belül, azaz péntekig ki kell üríteni azokat a bukaresti épületeket, amelyekben jelenleg az Antena 1 és Antena 3 televíziós csatornák működnek – a jelenleg börtönbüntetését töltő Dan Voiculescu vagyonát képező ingatlanokat ugyanis az állam lefoglalja. A televízió székháza a céget alapító Voiculescu ellen hozott jogerős ítélet alapján 2014-ben az állam tulajdonába került. Voiculescut 10 éves börtönbüntetésre ítélték korrupcióért, pontosabban azért, mert jelentős kárt okozott az államnak: korábban 100 ezer dollárért vásárolt olyan ingatlanokat, amelyek valós piaci értéke meghaladta a 8 millió eurót. A vádirat szerint pedig további 53 millió eurótól fosztotta meg az államot azzal, hogy az épületek használati díját nem a volt tulajdonos, vagyis a mezőgazdasági minisztérium kapta meg. A bíróság által megítélt 60 millió eurós vagyonelkobzásnak azonban azóta sem sikerült érvényt szerezni, és ennek a „kintlévőségnek” egy részét hajtanák most be. Körmükre égett a gyertya Azt, hogy péntekig maradhatnak a székházban, Mihai Gâdea, az Antena 3 hírtelevízió vezérigazgatója jelentette be a csatorna egyik műsorában. A hírtelevízió beszámolója szerint az ANAF „kommandós stílusú” erődemonstrációt tartott hétfőn a médiaintézménynél, a kiürítésre megszabott ötnapos határidő pedig a csatorna szerint egyenértékű „elhallgattatásukkal”, hiszen több tonnányi felszerelést és kábelt nem lehet ennyi időn belül átköltöztetni. Az Antena 3 műsorvezetői szolidaritási akciókra, tiltakozó megmozdulásokra buzdították nézőiket. Azt azonban – nyilván – nem hangsúlyozta, hogy a „villámcsapásként” megélt intézkedés egyáltalán nem új keletű, csak a vagyonelkobzásnak mindeddig nem sikerült érvényt szerezni. Az Országos Korrupció-elleni Ügyészség (DNA) is több ízben nyilvánosan sürgette a bűnözésből származó vagyonok tényleges elkobzását, és éles támadást intézett az adóhatóság ellen, amiért az a vagyonelkobzások töredékét tudta csak behajtani. A DNA február elején bejelentette, hogy ismeretlen személy ellen vizsgálatot indított, mivel az adóhatóság nem hajtotta be a korrupciós bűncselekmények nyomán megszületett jogerős bírósági ítéletekben elrendelt vagyonelkobzások jelentős részét. A demokrácia „felfüggesztése”? Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök a demokrácia „felfüggesztését” és a sajtó megsemmisítését célzó tudatos tervnek nevezte tegnap a televíziók működését ellehetetlenítő szűk határidőt. „A miniszterelnöknek számot kell adnia a kormány alárendeltségébe tartozó adóhatóság akciójáról, amit nem lehet egy bizonyos pénzösszegről szóló egyszerű gazdasági ügyként beállítani” – jelentette ki a házelnök. Tăriceanu javaslatát a szenátorok 70 szavazattal 2 ellenében és 3 tartózkodás mellett fogadták el. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátora is azon a véleményen volt, hogy a demokráciát veszélyeztető precedenst teremt az, ha adminisztratív eszközökkel ellehetetlenítik egyes vélemények szabad kifejezésre juttatását a médiában. A csatorna magyarellenes megnyilvánulásaira célozva Verestóy megjegyezte: senki sem vádolhatja részrehajlással, de – mint mondta – „a demokráciában azoknak is lehetővé kell tennünk véleményük kifejtését, akik nem értenek velünk egyet”. HN-összefoglaló