Tegnap azt olvashattuk az egyik napilapban, hogy „a környezetvédelmi minisztérium 140 medve kilövését hagyta jóvá a napokban”. A hír így nem igaz, mert valóban született egy rendelet az elmúlt napokban, pontosabban július 19-én, ám az nem a kilövés engedélyezéséről szól, de azt is lehetővé teszi adott feltételek közepette. [caption id="attachment_92100" align="aligncenter" width="960"] „Sebtapasz” jellegű miniszteri rendelet született medveügyben. A hatékony megoldásra még várni kell Fotó: Dezső László[/caption] A Hivatalos Közlöny július 23-i számában jelent meg Grațiela Gavrilescu kormányfő-helyettes, környezetvédelmi miniszter ama 2019/724-es rendelete, amely révén jóváhagyta a lakosság egészségvédelme és biztonsága érdekében, valamint egyes jelentős károk megelőzése végett a beavatkozási szinteket a medve és a farkasfajok esetében. Ugyanakkor a mai napon hatályossá váló rendelet révén érvényét vesztette a 2017/714-es hasonló célzatú miniszteri rendelet. A rendelet megnevezéséből már kiolvasható, hogy tulajdonképpen miért is volt szükséges és időszerű annak kibocsátása, mint ahogy abban utalás van annak jogalapjára is. Mindennek kapcsán azt is megemlíthetjük, hogy a miniszter asszony nem siette el a dolgokat, s mondjuk ezt annak okán, hogy a Román Akadémia egyetértését még június 5-én megfogalmazta, s ugyanaznap került beterjesztésre a miniszterhez a jóváhagyási referátum. Most pedig lássuk a lényeget: az egészségvédelem, valamint a növénytermesztésben és az állattenyésztésben okozható jelentős károk megelőzése érdekében a mostani rendelet értelmében maximum 140 medve és 94 farkas „emelhető ki”, illetve távolítható el azokban a körzetekben, ahol „aktív” jelenléte súlyos veszélyt képezhet. Ez lehet befogás és majdani áttelepítés révén, de lehetséges akár a kilövése is egy adott egyednek. Hogy melyik verziót alkalmazzák, arra vonatkozóan megvan az eljárás, s azt taglalja is a most hatályba lépett miniszteri rendelet. E tekintetben pedig a döntés a környezetvédelmi minisztérium illetékes igazgatóságára hárul, s annak meghozatala végett be kell nyújtani egy ügycsomót, amelynek tartalmaznia kell azokat a szokásos okiratokat, amelyeket megkövetelnek a különböző törvényes előírások. A szükséges engedély kibocsátási időpontjától számítva legfeljebb 60 napig lesz érvényes, s abban fel lesz tüntetve az is, hogy melyik megoldás alkalmazandó a medveveszély elhárítása végett. Következésképpen nem biztos, hogy ott a minisztériumnál automatikusan rábólintanak a kilövésre. A jelek szerint sajnos ismét egy „sebtapasz” jellegű miniszteri rendelet született, amely nyomán nemigen lehet számítani a medveügy érdemleges és hatékony megoldására. Hallani amúgy arról, hogy azt a 140 egyedet számláló kvóta országos viszonylatban csepp a tengerben, és ugyanakkor az elköltöztetés rendszerint nem bizonyul célszerűnek. Másabb szándék A minisztériumtól származó értesülések szerint a medveügy megoldása tekintetében körvonalazódni látszik egy másabb projekt is. Erről maga a tárcavezető is beszélt a minap, bejelentve, hogy szándékaik szerint Romániában első ízben hoznának létre a medvék esetében egy rehabilitálási központot. Azt Brassó környékén rendeznék be egy 60 hektáros területen, s annak keretében külön zónákat képeznének ki a bocsoknak, a bocsos anyamedvéknek és külön a hímeknek. A beruházás értéke 1 millió euró körül van, s azt európai alapokból fedezik. Egy másik elképzelés szerint az erdők (az egykori erdők) és a települések közötti sávokba erdeigyümölcs-ültetvényeket telepítenének, ilyenképpen pedig lenne, ahol „csemegésszenek” a medvék és ne vegyék útjukat a lakott területek felé. A minisztériumtól származik az az értesülés is, miszerint határozottabban és erélyesebben fognak fellépni mindazokkal szemben, akik élelmet adnak a medvéknek vagy éppenséggel különböző „ínyencségekkel” csalogatják azokat a turisztikai zónák vagy helyiségek területére. Állítólag ilyen esetek ténylegesen előfordultak, sőt ilyen „ténykedéssel” gyanúsítják egy megyénkbeli erdőalap ügykezelőjét is. Hecser Zoltán