Az uborkaszezon kellős közepén vagyunk, szünetel a tanítás, a törvényhozás, bizonyos vonatkozásban az igazságszolgáltatás is, országszerte több százezerre tehető azon alkalmazottak száma, akik ezekben napokban töltik éves pihenőszabadságukat. Van, ahol azonban most van a munka dandárja, például a mezőgazdaságban teljében van egyes takarmány-, valamint gabonaféleségek betakarítása, sőt ez utóbbiak tekintetében vannak olyan megyék, ahol az már be is fejeződött. A múlt hét során az egészségügyi intézményrendszerben következett be néhány újabb súlyos és nem kívánatos esemény, s ilyenképpen a közvélemény figyelme is jobbára azokra terelődött rá. Sajnos egyes esetekben bűnügyi eljárásokra is sor került, például a fővárosi égési sérüléseket ellátó és helyreállítási-sebészeti kórház esetében. Állítólagos tragikus kimenetelű szakmai mulasztások okán hallgattak ki több orvost is, másabb „doktori” ügyek is érdeklődést váltottak ki, de ez esetben a doktori tudományos címről volt, van szó. Az egészségügyi ellátás kapcsán érdemes feleleveníteni az ingyenes és az ártámogatott gyógyszerek névjegyzéke kibővítésével, illetve az arra vonatkozó kormányhatározat-tervezettel kapcsolatos botrányos történéseket. Ha minden igaz, akkor tulajdonképpen az történt, hogy a szaktárca, valamint a kormány valós vagy valótlan okokból kifolyólag halasztgatta a jogszabály elfogadását, majd végül a szerdai kormányülésen azt jóváhagyták. A kormányszóvivő szerint erre „sürgősségi eljárás” keretében került sor. A kérdés azonban marad: a szerdai kormányülésig, azaz július 27-ig miért nem volt sürgős a …„sürgősségi eljárás”? „Terhes” a titulus A könnyűszerrel, illetve gyanús körülmények között megszerzett doktori titulussal kapcsolatosan már jó ideje, hogy ilyen-olyan feltételezések, többé-kevésbé megalapozott álláspontok fogalmazódtak meg, azok közül jó néhány be is igazolódott, mások esetében pedig beigazolódni látszik. Időközben az is kiderült, hogy a vonatkozó jogszabályok is finomításra, pontosításra szorulnak, s e tekintetben a Cioloș-kormány, ha megkésve is, de jóváhagyott módosító és kiegészítő jellegű kormányhatározatokat. Nemrégiben felállt az a hivatalos testület, amelyre hárul a plágium tényének a megállapítása, a doktori titulus megvonásának a javaslata, s ugyanakkor „működőképessé” vált az a testület is, amelyre a döntéshozatal hárul. Victor Ponta egykori kormányfő esetében a múlt héten meg is született ez utóbbi testületnek a hivatalos döntése, tehát megfosztották a tudományok doktora címtől. Egyébként ő annak idején, amikor egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy plagizált, bejelentette, hogy lemond a doktori titulusról, de erre az akkori jogszabályok szerint nem volt lehetősége, illetve nem létezett olyan szerv, amely hivatalosan is megerősíthette volna a lemondást. Most viszont olyan értesülések láttak napvilágot, miszerint a bíróságon kívánja megtámadni a közigazgatási hatósági testület döntését. Közben fény derült arra is, hogy a szociáldemokrata párt egyik vezéregyénisége, a bukaresti 3-as kerület polgármestere, Robert Negoiță egy megkésve (azaz „érett korban”) megszerzett érettségi diplomáját egy sebtében megszerzett doktori címmel „koronázta meg”. A szó igazi értelmében a titulus „megszerzésével” állunk szemben, mert a benyújtott tudományos dolgozatáról kiderült, hogy a szellemi tulajdonnak a tulajdonképpeni tulajdonosa tudta nélküli „átruházását” ügyeskedte ki Negoiță, úgy ahogy az neki annak idején sikerült üzletemberként is az áfabefizetési kötelezettség „tudományosan” megalapozott kicselezése révén. Jó néhány politikus, közéleti személyiség, állami funkciókat betöltő személyek esetében is felmerült a plagizálás gyanúja, s egyesek megpróbáltak szembemenni a kivizsgálással, bejelentve, hogy önként mondanak le erről a titulusról. A maga nemében akár pikánsnak is nevezhető az egykori kormányfő-helyettes és belügyminiszter, illetve pártelnök, Gabriel Oprea címzetes egyetemi tanár esete: a fulmináns politikai és szakmai karriert befutott, a kilencvenes években még logisztikai főhadnagyocska, 2000-ben szerezte meg a doktori titulust, s majd 2004-től kezdődően jó néhány hasonló tudományos címre vágyó „ígéretes”pártpolitikus, magas rangú tisztségviselő (beleértve a honvédelmi, a közrendi és a nemzetbiztonsági szervek tisztjeit is, valamint egyetemi oktató) az ő keze alatt szerezte meg ezt az irigyelt címet. Akár indokolt is lehet az a kérdés, hogyha a mentort megfosztják tudományos címétől, akkor mi lesz azokkal, akik jobbára neki köszönhetik ugyanazon címet?... A belügyminiszter „belügye”… A jelenlegi belügyminiszter, Petre Tobă is idegeskedhet, ugyanis az ő esetében is felmerült, jobbára megalapozottan, az a gyanú, miszerint a doktori cím elnyeréséhez szükséges tudományos dolgozatán ugyan rajta lehet a keze nyoma, de nemigen szerzői minőségben, hanem inkább iratmásolói, írnoki minőségben. Vele kapcsolatosan egyébként a nemrégiben kinevezett új tanügyminiszter, Mircea Dumitru kijelentette, hogy amennyiben az illetékes országos tanács (CNATDCU) olyan döntést hoz, miszerint fennáll a plágium ténye, akkor Tobănak le kell mondania vagy őt meneszteni kell a miniszteri bársonyszékből. Ha ez nem következne be, akkor ő gondolkodás nélkül kilép a kormányból. Az egyik nyilatkozatában utalt arra is, hogy ezt az álláspontját Cioloș kormányfővel is közölte. Más: a doktor úrnak is talán van, amiért remegnie a doktori címe ügyében. Kiről és miről is van szó? Olyan megalapozottnak tűnő feltételezések láttak napvilágot, miszerint a liberális párt európai parlamenti képviselője, Cristian Busoi, aki hónapokkal ezelőtt pártja jelöltje volt a bukaresti főpolgármesteri tisztség tekintetében, annak idején a tudományos dolgozata megírásában nem a „saját receptjére” alapozott, hanem mások sikeres szerzeményeiből ihletődött, pontosabban azokból jócskán kölcsön vett. Busoiról azt kell tudni, hogy annak idején fogorvosként tevékenykedett, s a doktori címet a Temesvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem keretében szerezte meg. Állítása szerint őt politikai ellenfelei kezdték ki még akkor, amikor szóba került bukaresti főpolgármester-jelöltsége (amúgy a választásokon végül is nem ő indult a liberális párt jelöltjeként). Hogy ő mit mond, és mit feltételeznek az állítólagos politikai ellenfelei, az egy dolog. Egyelőre ami biztos, az az, hogy a plágiumra vonatkozó beadvány, s ahhoz mellékelve Busoi tudományos dolgozatát, megérkezett a CNATDCU-hoz… Az utóbbi időben a doktori címek körüli botrányok sokak számára úgymond terhessé teszik ezt a titulust, és vannak olyan tudományos szaktekintélyek is, akik úgy vélekednek, hogy ami történt, annak a végkifejleménye nem más, mint ennek a tudományos címnek a beárnyékolása. S már csak egy lépés választ el attól, hogy a doktori titulus rossz fényt vessen mindazokra, akik azzal rendelkeznek, függetlenül, hogy azt annak idején kiérdemelték-e vagy sem. Vântu „bosszúja” A híres-hírhedt üzletember, a többször is elítélt Sorin Ovidiu Vântu július 22-én kezdte meg újabb börtönbüntetése letöltését. Már akkor megjelentek olyan „jóslatok”, miszerint annak másabb, pontosabban másokat, közéleti személyiségeket is érintő következményei is lehetnek, valószínűsíthető, hogy ez már be is következett, ha egyértelműen és ténylegesen nem is bizonyítható: szerdán látott napvilágot az az értesülés, hogy másnap, azaz július 28-án kihallgatásra viszik a DNA bukaresti székhelyére. Arra sor is került csütörtökön a reggeli órákban, s olyan hírek szivárogtak ki, hogy egy megvesztegetési, illetve befolyással való üzérkedéssel kapcsolatos állítólagos bűncselekményről van szó, amelyben elkövetőként szerepel Vântu is. Sőt egyesek azt is tudni vélték, hogy egy 1 millió euró értékű kenőpénzt juttatott el a kétes hírű üzletember 2008-ban közvetítők révén az akkori kormányfőhöz, Călin Popescu Tăriceanuhoz, annak érdekében, hogy a Duna-delta kormányzójává nevezze ki az egykori jó nevű újságírót, Liviu Mihaiut, aki időközben polgárjogi aktivistaként fejtett ki hathatós tevékenységet a környezetvédelem, s azon belül a Duna-delta védelmezése terén. Erre a kinevezésre sor is került, s állítólag a közvetítő személy Bogdan Olteanu volt (jelenleg a Román Nemzeti Bank egyik kormányzóhelyettese), akkori liberális képviselő, aki a képviselőház elnöke volt, s akihez a pénz ugyancsak egy közvetítő révén jutott el hozzá Vântutól. Az esti órákban a DNA-nál kihallgatták Bogdan Olteanut, és az éj folyamán az ügyészek elrendelték 24 órás fogva tartását. Az ügyészség közleménye szerint léteznek olyan adatok és próbák, miszerint 2008 júliusa és novembere között „Bogdan Olteanu vádlott a képviselőház elnöki minőségében 1 millió eurót kért és kapott, valamint marketing- és tanácsadói szolgáltatásokban álló kampánytámogatást, annak ellenében, hogy Románia kormánya tagjainál közbenjárjon, rábírva őket egy személy kinevezésére a Duna-delta kormányzói állására”. A pénzt az üzletember közvetítő révén juttatta el egy politikai párt székházához. Utólag „Bogdan Olteanu vádlott közbenjárása nyomán az adott személyt 2008. szeptember 18-án kinevezték a Duna-delta kormányzójának a funkciójába”. A DNA közleményben emlegetett „üzletember” Sorin Ovidiu Vântu, s ő az, aki terhelő vallomást tett Olteanura nézve a csütörtök reggeli kihallgatása során. Szőnyeg alatti forrásokból olyan értesülések láttak napvilágot, miszerint a szálak akár a szenátus elnökéhez, az egykori miniszterelnökhöz, Tăriceanuhoz is elvezetnek, aki állítólag ugyancsak részesült egy adott pénzösszegben. Állítólag a kihallgatás során Olteanu elismerte, hogy tárgyalt Vântuval a szóban forgó kormányzói kinevezés témájában, de azt nem, hogy pénzt kapott volna. Liviu Mihaiu megrökönyödésének adott hangot, határozottan állítva, hogy a történtekről, s a közbenjárásról neki mindmáig fogalma sem volt. Olteanut egyébként pénteken este 30 napra házi őrizetbe helyezték. A bírói ítélet végrehajtandó, de megtámadható. Ugrásra készen… A Zeteváralján múlt héten megrendezett EU-táborban megtartott csütörtöki konzultációján Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke a parlamenti választások után kialakulható erőviszonyok kapcsán arra is utalt, hogy a szövetség felkészült a kormányba való belépésre. Hozzáfűzte azt is, hogy nem bármilyen feltételek közepette, de az már hagyomány, hogy a szervezet nyitva hagyja az ajtót úgy a jobboldali pólus, mind pedig a baloldali előtt. Ezek szerint azt is állíthatnánk, hogy a belépési szándék megfogalmazódott, de az érdembeli döntés nem született meg (az egyébként is nem születhetett meg, mert ahhoz, hogy valaki belépjen az ajtón, előbb meg kell születnie egy meghívásnak). Amennyiben megtestesül ez a szándék, akkor valószínűsíthető egy kilépés is, de nem a kormányból, hanem az RMDSZ-ből. A kilépő személy pedig nem más, mint Ráduly Róbert, Csíkszereda municípium megválasztott polgármestere, aki a Tusványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban azt hangoztatta, hogy az RMDSZ kormányba lépésének közvetlen következménye lesz az ő kilépése a szervezetből. Hogy végül is be- vagy kilépésre kerül-e sor, az majd eldől decemberben. Amúgy a közelgő parlamenti választások időpontját illetően a kormány állítólag december 11-ét tartaná a legindokoltabbnak. „Szupermen” közszolgák Nyugdíjba vonul Ioan Cojocari, Temesvár Polgármesteri Hivatalának jegyzője – adta hírül a helyi sajtó. Mondhatná bárki, hogy ennek nincs semmi jelentősége, naponta több ezer személy vonul nyugdíjba, köztük tisztségviselők is. Igen ám, de Cojocari (akit egyébként már előzetesen fel kellett volna függeszteni tevékenységéből, ugyanis gyanúsítottként szerepel a Temes megyei helyhatóságok által, állítólag jogsértően finanszírozott élvonalbeli Poli labdarúgócsapat bűnügyi ügycsomójában 7 millió euró értékű károkozásról van szó) a vagyona tekintetében kilóg a hasonló rendű és rangú tisztségviselők, illetve köztisztviselők sorából. A 2015-ös esztendei vagyonnyilatkozatát tanulmányozva, Temes megyei oknyomozó újságírók arra a következtetése jutottak, hogy azt a vagyont még akkor sem lehetett volna felhalmozni, ha az utóbbi tíz esztendő során a jegyző és családja Ádám-kosztümben járt volna, valamint kenyérrel és vízzel táplálkozott volna. Banki betéteiből például az derül ki, hogy összesen 11 folyószámlával rendelkezik, s azokon együttesen több mint 400 ezer euró halmozódott fel, többek között egy Audi és egy Citroen C2 személygépkocsi tulajdonosa, több területtel is rendelkezik, Temesváron van egy 80 m2-es lakosztálya, továbbá egy 209 m2-es lakóháza stb. Béren kívüli jövedelme nem igen volt, de állítása szerint az elmúlt esztendők során többször is örökölt. Meglepő viszont, amit személyesen nyilatkozott, és amit mi magunk is a fülünkkel hallottunk: jelenleg Temesvár jegyzőjeként havi nettó jövedelme 7500 lej körül van. Mi úgy tudtuk, hogy a helyi közigazgatási intézményrendszerben „gyalázatosan” alacsonyak a bérszintek, még a tisztségviselőké is. Ezek szerint ebben a szektorban léteznek „szupermenek”. De hasonlóképpen az államigazgatásiban is, például a gazdaságügyi minisztériumban Nicolae Bogdan Stănescu igazgató, aki a szóban forgó funkcióján túl még 12 állami hatóságtól, illetve állami érdekeltségű cégtől részesül ilyen vagy olyan címen (ügyvezető tanácstag, különleges ügyvezető stb.) bér jellegű juttatásokban. Az elmúlt esztendőben 12 állami forrásból összesen mintegy 424 ezer lej folyt be Stănescu pénztárcájába. Nejét sem kell félteni, aki ugyancsak már hosszú ideje a közigazgatási intézményrendszer „savanyú kenyerét” eszi (bár az ő esetében az nemigen nevezhető annak), az igazságügyminisztériumnál tölt be osztályvezetői funkciót, s a múlt esztendőben összesen 136 270 lejes fizetést vett fel. Mindkettőjük előtt nyitva áll az előrelépés, a bérgyarapodás útja, hisz például az igazgató úr alig 41 éves… Hecser Zoltán