Különleges kiállítás helyszíne június 23-ig a Kolozsvári Bánffy-palota: Zsigmond Aranka Székelyudvarhelyen élő képzőművész képeiből válogatott kiállítás látogatható Múltból a mába címmel. A május 29-i tárlatnyitó összművészeti eseménynek bizonyult, ugyanis az alkalomra Cári Tibor zeneszerző komponált a képekből ihletődött alkotását mutatták be, megerősítve így a képek mondanivalóját a látogatók számára. A megnyitón Cári Tibor, Koszorús Krisztina, Dávid Anna, Szabó J. Attila, Réman Gergő zenei produkciója kísérte el a látogatókat minden tematikus terembe. A tárlat ilyen módon való rendezése Bartalis Izabellának, a Hargita Megye Tanácsa alárendeltségében működő Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont menedzserének ötlete alapján valósult meg. A házigazda szerepét Portik Blénessy Ágota művészettörténész töltötte be, kiemelve Zsigmond Aranka sokoldalúságát és művészetének sokszínűségét, Kovács Árpád művészettörténész pedig a művész életútját ismertette és bemutatta a kiállított anyagot.

– Zsigmond Arankának számos erénye van, harmonikus életet él, jellemző rá a humor, derű, a jóság, a kreativitás, fegyelem, dinamika, szorgalom, igényesség, ugyanakkor tetten érhető egy nagy és elmélyült szakmai felkészültség és tudás. És mindez a tudás, ez a magas intelligencia, ez a sokrétű művészi kifejezés, korszak és rengeteg műtárgy, ami 3-4 életmű is lehetne külön-külön is műfajonként

– hangsúlyozta Kovács Árpád, felvázolta a művésznő mozgalmas életét a nagybaconi indulástól marosvásárhelyi és kolozsvári tanulmányain át székelyudvarhelyi művész-tanári munkásságán, majd a Magyarországon, illetve az Amerikai Egyesült Államokban kiteljesedett alkotómunkáján át a Székelyudvarhelyre való hazatelepedése nyitotta új alkotói korszakig.

– Zsigmond Aranka fél évszázados pályája jól elkülöníthető a Székelyudvarhelyen kibontakozott és elmélyített textilművészeti munkássága, a Székesfehérvárra települése után elkezdett népviseletes képsorozata, majd Amerikába kerülve elindult a montázsok sorozata

– hívta fel a figyelmet a művészettörténész. 

Mint mondta, a kolozsvári tárlaton a három országban, itthon egykor és most, illetve Magyarországon és Amerikában kapott élményeiből, ihleteiből született termést tekinthetjük meg négy fő alkotói stílus leképződésében: ezek a népi ihletésű vásznak, a szimmetriasorozat, a frissen készült absztraktok, valamint a montázsok láthatók külön termekben csoportosítva. 

– Zsigmond Aranka elhozta a világ legszebb tárgyait, betekintést nyerünk abba, hogy mit lát egy erdélyi képzőművész, amikor világot megy látni, érdekes megfigyelni, hogyan illeszkedik az absztraktba a figurális kompozíció, ahogyan kivetül belülről az alkotói én

– hangsúlyozta Kovács Árpád művészettörténész.