Székelyföld felé jövet-menet a Kis-Küküllő menti Kibéden mindig csak átsuhantunk, legfeljebb ízletes hagymájáért álltunk meg egy-egy árusnál. Pedig a települést Orbán Balázs az egykori Marosszék „legnagyobb és legszebb falujának” tartotta, s kultúrtörténeti jelentősége is figyelemreméltó. A Kriterion Könyvkiadó Kibédi népballadák című gyűjteménye 1975-ben igazi szenzációt jelentett a magyar értelmiség körében. 2020-ban a Hagyományok Háza gondozásában megjelent Kibédi népmesék Ráduly Jánostól című kötetben – átvéve a gyűjtő eredeti publikációinak közlésmódját – az irodalmi köznyelvhez közelítő népmesék kaptak helyet. Szeptember közepén egy gyergyószárhegyi újságíró-konferenciáról tértem haza, s indulásunk előtt egyik kedves kollégám felhívta a figyelmemet, hogy okvetlenül nézzük meg Kibéden a református templom híres orgonáját. Örömmel tettem eleget e kis kitérőnek, hiszen nemrégiben Liszt Ferenc orgonájának is szenteltem egy írást. A faluba érve – miután bevásároltunk a különleges hagymából – felkerestük a vasárnapi istentiszteletre készülődő templomot. A hangszerek királynője teljes pompájában ragyogott az őszi napsütésben. Építője, Bodor Péter ezermester Erdőszentgyörgyön született, mechanikus, szerteágazó tudását Európa városait járva vándorlegényként szerezte, 1815-ben tért haza Erdélybe. Kalandos életet élt, 1816-ban pénzhamisításért elítélték, büntetését a szamosújvári börtönben töltötte le. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt gyutacsgyárat épített, s tragikus halála is egyik találmányának bemutatóján érte. Élete főművének a marosvásárhelyi zenélő kutat tartják. A technikailag unikális építményt 1911-ben elbontották, újraépítését napjainkban is tervezik. De térjünk vissza az 1847-ben felépített orgonához!A míves, 564 sípú hangszert 2013-ban felújították, a rekonstrukciót támogatók listája igen hosszú. „Szóljon ez az orgona arról, hogy volt, van és lesz gyülekezet, amely Ura elé hozza minden vasárnap minden örömét, bánatát, és kéri az Ő kegyelmét mindarra, ami még hátravan” – fogalmazta meg avatási igehirdetésében Nagytiszteletű Bíró István, a Küküllői Egyházmegye esperese, segesvári lelkipásztor. Bodor Péter híres vásárhelyi kútja a fővárosi közvéleményt is foglalkoztatta: pontos mását a sziget északi részében építették fel, emléktábla utal eredetére: „E kút hű mása Bodor Péter székely ezermester 1820–22-ben Marosvásárhelyt épített és 1911-ben lebontott kútjának. Újjáépítette a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (1935–36). Rekonstruálták Páll György és Jankó Gyula. Tatarozta és helyreállította a Városi Tanács (1954).” A kút igazi látványosság az arra sétálók körében, hangszóróiból – a századforduló stílusában – térzene szól.

Csermák Zoltán