Vendéglátás a végeken
Kovács István (56) a Sepsiszentgyörgyi Vendéglátóipari Egységek Szövetségének (SVESZ) elnöke, szállodavezető. A saját cégének tapasztalatai alapján vázolja a helyi vendéglátás helyzetét és a kilábalás útját.
A pandémia igencsak megtépázta a vendéglátást, nemcsak nálunk, hanem az egész világon. Be kellett zárnunk, takarékon működtünk, így az egész forgalmunk egyötödével csökkent a 2018-19-es bázisadatokkal összevetve. Jóllehet, a román állam bizonyos mértékig segítette a munkaerő megtartását, de így is nagyon sok munkatársunkat veszítettük el.
Mindig előre kell tekinteni, a fejlődést viszont nem a terjeszkedésben, hanem a minőség javításában látjuk. Ez lehet, hogy a vendégek számának csökkenésével is jár, de a szolgáltatás színvonala javulhat. Erre nagyobb igény mutatkozik, mintha tömegrendezvényekre alapoznánk. Merre induljunk el a minőségjavítás terén? A kiszolgálás színvonalára nagyobb súlyt kell fektetni, s az ételválasztékot is meg kell komponálni. A környék minőségi alapanyagait használjuk, s az újragondolt régi erdélyi receptekre is bátran támaszkodunk. Nagy sikert arattunk például az ehető virágok fesztiváljával. Amennyiben valaki júniusban látogat el hozzánk, az megbizonyosodhat, hogy a kertből egy egész vacsorára valót lehet összeválogatni. A bodzavirág talán ismert, a tökvirág már kevésbé, s az ínyencek jóízűen fogyaszthatják a tulipánsalátát és az árvácskaöntetet is. E fogásokkal nemcsak egészségünk megóvására gondolunk, az étlap választékát is színesebbé tehetjük.
A megújuláshoz jó szakemberekre is szükségünk van, így új kollégák álltak csatasorba a helyzet normalizálódása után. Fiatal konyhafőnökünk Gödöllőről érkezett, s sikeresen ötvözte a székely vendéglátás hagyományait a magyarországi ízvilággal. Pincérállományunk is változott, akik egy-két év betanulás után az igényes vendéglátásban lehetnek segítségünkre. Ezt befektetésnek is szánjuk, s ha a fiatal szakember biztos abban, hogy hosszú távon számítunk rá, s előmenetelét is biztosítjuk, akkor nem ’kacsingat’ más cégek felé.
Magam is sokat tanultam az új munkatársaimtól, elsőként említem az eltérő szemléletmódot. Több mint három évtizedes vendéglátó-gyakorlat után sok változást nehéz elfogadni, de meggyőzhető vagyok. Az említett séfünk például a konyhareformmal kezdte működését, megvált az ósdi robotgépektől és más kövületektől, s olyan új gépeket szerzett be, mint például a szuvidáló berendezések. A sütő- és hűtőrendszerünk is megújult.
Az új ’dizájnos’ étlapon a választék a korábbinál ugyan szűkebb, de ami rajta szerepel, az mindig kapható, s minőségében is bízhat a betérő. Törekvéseinkre a szakmában mások is felfigyeltek, így a dolgozószobám falán egy tanúsítvány is bizonyítja, hogy megyei szinten a szállodánkat az első helyre sorolták.
Csermák Zoltán