Óriás emberek léteztek, bizonygatta Augustin Calmet 18. századi francia bencés szerzetes és bibliakutató Értekezés az óriásokról című művében.

A bibliára hivatkozott, a nefilimek és Góliát történetére. Az istenfiak, vagyis a hatalmas termetű és Isten ellen lázadó angyalok s az emberlányok nászából születtek a nefilimek, akik az emberekért harcoló hősök lettek. Góliát három méter magas filiszteus harcos volt, aki párviadalra hívta Izrael egész hadseregét, ám őt az ifjú Dávid parittyából kilőtt egyetlen kaviccsal legyőzte. A görög mitológiában a titánok jelentek meg óriásként, sok-sok népmesének is hősei… Calmet úgy vélte, hogy a föld alól előkerült csontok is bizonyítják az óriások létezését. Hitt ebben, de őszintén elismerte azt is, hogy sok óriáscsont kihalt állatoktól, például mamutoktól is származhat.

Calmet írásait magyarul is olvashatták az érdeklődők. Szeredai Antal erdélyi teológiai doktor, magas rangú egyházi méltóság fordította le és állította össze Szentírásbéli dolgokról való beszélgetések címen, megjelent Pozsonyban 1791-ben. Akkor már az óriások létezéséről egy évszázada vitáztak a kor tudósai és bölcsei, akik sokféle vallástörténeti, filozófiai, természettudományi irányzatot képviseltek. A vita azért sem juthatott nyugvópontra, mert kibogozhatatlanul összekeveredtek a vallásos hitbéli érvek és a természettudományos bizonyítékok. A vitát az indította el, hogy 1613-ban Franciaországban hatalmas csontokra bukkantak, amelyekről némely tudósok egyenesen azt állították, hogy ez a négyméteres óriás nem lehet közönséges ember, hanem csakis király, mégpedig a teutonok királya, aki a római hadsereggel vívott csatában esett el. Charles Darwin, a biológiai evolúció tudományának megteremtője és névadója Az ember származása és a nemi kiválasztás című művében (1871) így foglalja össze a vita lényegét: „A régi nézeteket valló természettudósok ragaszkodnak a biblikus felfogáshoz, a mózesi teremtés-monda tanához, s annak kronológiai alapján mind a világot, mind magát az emberiséget csak 5000–6000 esztendősnek tartják. Akad köztük olyan is, aki nemcsak a teremtés évét, de hónapját és napját is kiszámítja. Mások azt is tudni vélik, hogy az ősi patriarcháknak milyenek voltak a testi adottságaik. Így például Henrion francia akadémikus kiszámította, hogy Ádám 27 m, Éva 26 m, Ábrahám 9 m, Mózes 3 m, Julius Caesar 1,6 m magas volt, s ezt a francia akadémián erősen bizonygatta is.” Henrion táblázatot készített a mérései eredményéről, úgy vélte, hogy a teremtés óta az emberiség magassága folyamatosan csökken. Mérés, számítás, táblázat mindenestől tartósított bolondság lett: Hanrion ugyanis adós maradt a magyarázattal, hogy miként jutott el ezekhez a számokhoz, és azzal is, hogy miért zsugorodott össze az emberiség, na és vajon ez a folyamat továbbra is tart-e?!

Szeredai Antal megfontolt józansággal így kommentálta Calmet vélekedését az óriásokról: „Az egész régiségben mind az Történetek íróinál, mind az versszerzőknél, mind az régi hagyományoknál és nemzeteknél máig fennálló emlékezetben vagynak óriás emberek, az kik rendkívül lévő szörnyű nagy magasságukkal, iszonyatos erejekkel és vakmerő bátorságokkal mindenfelé az földön szörnyű félelmeket és rettenéseket okoztak. Voltak némely bölcs írók, az kik azt állították, hogy olyan emberek test szerént nem voltak, hanem az óriásokon értetettek az rendkívül lévő istentelen gonosztévők, erőszakosak, kártékonyak és semmivel nem gondoló, hanem minden rosszra elvetemedett emberek. Kiket enyelgettek költeményekben az óriásokról az pogány írók és poéták, azok mind nem igaz találmányok és csak találmányos vélekedések.”
Kedves Olvasóm! Tudósok mondják, hogy az emberi test arányainak fizikai korlátai vannak, sem szertelen zsugorodása, sem növekedése nem életképes hosszabb távon. Az óriás emberek létezése a mitológiai fogalmak körébe tartozik, nagy ritkán lehet valamennyi köze egyedi valós történetekhez, de ezek is túlzó beszámolók és leírások, lényeg, hogy mint emberfaj nem létezik.

A „találmányos vélekedések” – más szóval a képzelet játékai – a titkok kapujánál keresik a kulcsot, mert sok izgalmas kalandot kínál a valóság, de a rejtelmek még annál is többet. És ki tudja, mire képes a jövő tudománya?