Elkezdődött a Nemzetiségi színházi Kolokvium csíkszeredai szakasza, tegnap Nemes Levente Jászai Mari-díjas színművész és Nagy B. Sándor dramaturg, újságíró be­szél­ge­tő­köny­vét mutatták be a Csíki Játékszín előterében, majd megnyitották Mátyás Zsolt Imre színművésznek, a te­mes­vá­ri Csiky Gergely Állami Magyar Színház tagjának Az ember tragédiája című grafikai kiállítását. Este a Csíki Játékszín nagytermében a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Nap­ra­for­gó című előadását láthatta a közönség.
Ma egy kortárs szerzőnek, Mario Diamentnek a Rúth könyve című művét adja elő az Állami Zsidó Színház Eugen Gyemant rendezésében, jiddis nyelven. Mint az előadás leírásában olvasható, a darab azoknak a fájdalmáról szól, akik a háború elől menekülve, családjukat hátrahagyva új világba költöztek. A bukaresti székhelyű Állami Zsidó Színháznak jelenleg Maia Morgenstern az igazgatója, és a nagy repertoárral, sajátos profillal rendelkező színház folyamatosan reflektál az aktuális román színjátszás különböző irányzataira, emellett a jiddis nyelvű színjátszás világszinten is egyik legfontosabb helyszíne.
Pénteken a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház A csókos asszony lovagjai című produkciót mutatják be, amelyet Urbán András rendezett. Oláh Tamás így ír az előadásról: „Az ősoperetthez nyúltunk vissza, ami nem riadt meg a politikai vagy közéleti gúnyolódástól, iróniától. Egy nagyon színes rendszert, egy nagyon színes struktúrát hoztunk létre dalokkal, viccekkel, és dolgoztunk a saját hagyományainkon, ami nagyon fontos. A vajdasági magyar színháztörténetre tekintünk vissza, az a hagyomány, amelyben benne állunk, szerves részét képezi ennek az operettvilágnak, amelyet a közönség láthat a színpadon.
Szombaton ér véget a Kollokvium csíkszeredai szakasza a nagyváradi Szigligeti Színház előadásával, amely Franz Kafka Az átváltozás című elbeszélése nyomán készült. Az Én, a féreg – Kafka kabaré című darabot adják elő, amelyet Kárpáti Péter színpadi szerző írt és Kovács D. Dániel rendezett. Az előadás leírásában olvasható, hogy nem egyszerű színpadi adaptációról van szó: Kárpáti írói világlátása és eszközei – sajátos humora, vesébe látása, a valóság szürreális elemeinek felnagyítása – ihletetten találkoznak Kafka sötét, groteszk, de nevettető világával. Ebből a találkozásból egy formailag meglepő, a kabaré élességével fogalmazó színpadi történet bontakozik ki.
Jegyek és további információk elérhetők a Csíki Játékszín weboldalán, illetve a jegypénztárban.