Vak alkotó, Katona Lajos plasztikai kísérleteiből nyílt időszakos kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban. A tárlat anyagát Berze Imre szobrászművész méltatta, a megnyitón köszöntőt mondott az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület képviselője. Miklós Dalma tudósítása. Katona Lajos vak alkotó, tanár alkotásaiból nyílt kiállítás Haptikus folyamatok címmel Székelyudvarhelyen, a Haberstumpf-villában. A szerdai bemutatón Miklós Zoltán múzeumigazgató elmondta, eddig az udvarhelyi közönség ritkán találkozott a vizuális művészetek olyan világával, amelyet az aktuális összeállítás tár a szemük elé. Bár az alkotó nem láthatja végleges formájukban az elkészült munkákat, kísérletei által mégis egyértelmű érzéseket fogalmazott meg. A Haptikus folyamatok az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület kezdeményezésére jött létre, majd a múzeum befogadta az összeállítás anyagát. Máté Zsolt ismertette az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület közösségépítő és -fejlesztő tevékenységeit. Kiemelte Katona életművének jelentőségét – az alkotó egyedi és a megszokottól eltérő műveket hozott létre, emellett olyan didaktikai eszközöket szabadalmaztatott a látássérült gyerekek számára, amelyek segítik a matematikai és a mértani ismeretek elsajátítását. A művésznek 30 befejezett munkája van, de ezekből csak néhány látható a múzeumban, ugyanis nem áll rendelkezésükre elég hely az összes kiállításához. A plasztikai formakísérleti munkák nemes fából, azaz dió-, körte-, vackor-, cseresznye-, tisza-, tölgy- és hársfából készültek. – A szobroknak nemcsak lelke, hanem szeme is van – mondta Berze Imre szobrászművész. – Az alkotó a gyermekkori élményeiből táplálkozva hozta létre a többnyire emberközpontú kísérleteit. Berze kifejtette, hogy a távolságtartás, illetve az objektív megközelítés egyaránt esztétikai élményt nyújthat a vak és a látó érdeklődő számára egyaránt. Hangsúlyozta azonban, hogy a szobrok elsősorban látók számára készültek. Az alkotások formáin és szerkezetén visszaköszönnek Katona geometriai ismeretei, amelyekkel az ősi primitív művészetet idézi. A plasztikák többsége embert ábrázol, valamilyen testhelyzetben, különösen foglalkoztatja az emberi fej megformálása. A tökéletes mértani formát a szemekkel hozta létre, hangzott el. – Intuíció és valamiféle belső indíttatás végeztette velem az alkotói munkát – vallja Katona Lajos, akinek mindeddig tizenhárom helyen volt kiállítása, köztük Magyarországon és Kolozsváron. Katona gyerekkorában, robbantásos balesetben veszítette el a látását és az egyik kezét. Évekig tanított mértant a Látássérültek Kolozsvári Középiskolájában, idővel kialakította a faragás, a plasztikai formák alkotásának technikáját. Plasztikai kísérleteihez hosszasan tanulmányozta a tapintásos érzékelés szerepét a szobrászatban. Az alkotási folyamatban kiemelt szerepük van az általa is használható szerszámoknak, amelyek szintén megtekinthetők a múzeum kiállítótermében. A 81 éves alkotó egészségügyi állapota miatt nem vehetett részt a kiállítás megnyitóján, életműve azonban bizonyítja, hogy minden körülmények között lehet és megéri alkotni. A megnyitó zárásaként Endes Ábrahám Ákos, többszörösen díjazott vak versmondó és az ugyancsak látássérült Nagy Csengele verssel örvendeztette meg a közönséget. A kiállítás augusztus 7-ig látogatható.