Az Európai Unió világelsővé válhatna a gyermekek közösségi médiától való eltiltásában egy új javaslat nyomán, amely egyre nagyobb támogatást élvez Brüsszelben – írta a Politico. Mint részletezték: a Görögország által kezdeményezett és a Franciaország és Spanyolország által is támogatott javaslat célja, hogy új szabályokkal jelentősen korlátozza a gyermekek közösségi médiahasználatát, mert a tagállamokban egyre nagyobb a szülői aggodalom az online térben töltött idő hatásai miatt.

Ausztrália kezdte

A Politico szerint a kérdés akkor került világszerte a figyelem középpontjába, amikor Ausztrália bejelentette: az év végétől kezdve legalább 16 éves korhatárt vezet be bizonyos közösségi oldalakhoz való hozzáféréshez. Mint részletezték: britokukba került egy dokumentum, amely szerint az uniós tagállamok olyan közös „digitális nagykorúsági” korhatárt vezetnének be, amely alatt szülői engedélyhez kötnék a közösségi oldalak használatát. Ez azt jelentené, hogy a gyermekek automatikusan nem férhetnének hozzá a legnépszerűbb appokhoz, mint a TikTok, az Instagram vagy a Snapchat.

A javaslatról az uniós digitális ügyekért felelős miniszterek június elején esedékes találkozóján tárgyalnak majd. A Politico szerint az időzítés nem véletlen: Dánia épp készül átvenni az EU Tanács soros elnökségét, és a dán kormány már jelezte, hogy e téren is aktív szerepet vállalna. „A gyerekek online védelme kulcsfontosságú prioritás lesz a közelgő dán EU-elnökség számára” – közölte Caroline Stage Olsen digitális ügyekért felelős dán miniszter. Mette Frederiksen dán miniszterelnök korábban szintén kijelentette, hogy támogatja a 15 év alattiak közösségimédia-használatának tilalmát. Egy uniós tisztségviselőre hivatkozva a portál azt írja: a javaslatot múlt csütörtökön küldték meg a többi tagállamnak támogatáskérés céljából. A javaslat így fogalmaz: a kiskorúak védelme „európai szintű kollektív fellépést igényel”.

Digitális nagykorúság

A Poltico szerint az uniós szintű szabályozás tervének előzménye Emmanuel Macron francia elnök egy évvel ezelőtti hasonló kezdeményezése. „Vissza kell szereznünk az irányítást gyermekeink és kamaszaink élete felett Európában, és a digitális nagykorúságot 15 éves korhoz kell kötni – nem korábban” – mondta Macron 2024 áprilisában. A „digitális nagykorúság” kifejezést ő vezette be, amely jogi határt jelentene bizonyos online viselkedések tiltására.

A portál úgy tudja az Európai Bizottság már dolgozik néhány intézkedésen, különösen a Digitális Szolgáltatások Jogszabály (DSA) keretében, amely az online platformokra vonatkozó szabályokat határozza meg. A mostani javaslat azonban ennél is tovább menne: kötelező, beépített életkor-ellenőrzést és szülői felügyeletet vezetne be digitális eszközökre, valamint „európai normákat” szabna az úgynevezett „manipulatív architektúrák” visszaszorítására. Ez utóbbiak közé tartozik például az automatikus lejátszás, a személyre szabás vagy a felugró ablakok, amelyek célja a felhasználók minél hosszabb ideig történő online tartása.

Hogyan ellenőrzik majd az életkort?

A jogszabályjavaslat szerint az életkor-ellenőrzést az eszközök végeznék el, arra számítanak ugyanakkor, hogy az olyan cégek, mint az Apple vagy a Google valószínűleg ellenzik majd ezt a megoldást. A közösségi platformok – élükön a Metával – inkább azt szeretnék, hogy az életkort maguk az alkalmazások ellenőrizzék, vagy az alkalmazásboltok ahonnan letöltik azokat. Ezzel szemben a mobil operációs rendszerek szolgáltatói szerint az ellenőrzésnek az eszközök szintjén kellene megvalósulnia. A két nézőpont közti eltérés miatt a szabályozáspártiak szerint évekig is eltarthat, mire a gyakorlatban is előrelépés történik – írta a Politico.