A ribizlitermesztésben je­­lenleg a hagyomány a legmodernebb tech­no­­lógiával kapcsolódik össze a Csíki-medencében, és ehhez nagyban hozzájárult a csík­madarasi Garden Proiect Kft., amelynek mikroszaporító la­boratóriumában lehetőség van vírusmentes, egészséges sza­porítóanyag előállítására, ami jó lehetőség új ültetvények és kiskerti telepítések szá­mára. A labor szerepe azon­ban nem merül ki csak a ribizli szaporításában. Steril kö­rülmények között közel százféle növény nevelésével és értékesítésével is foglalkoznak: a bogyós gyümölcsök mel­lett dísznövényekkel, sőt akvá­riu­mi vízinövényekkel is. Ez a biotechnológiai háttér ga­rantálja, hogy a kertészetek és a termelők ellenálló, egészséges szaporítóanyaghoz jussanak.

Megélhetést is biztosíthat

A csíkmadarasi kertészet és a RibON feldolgozóüzem jelen­leg mintegy négy hektáron termeszt ribizlit, amelyből szörp, lekvár, tea és számos más feldolgozott termék ké­szül. Megtudtuk, hogy bár ellen­álló növényről van szó, termesztése azért komoly ki­hívásokkal jár. Az idei év például különösen nehéznek bizonyult: a tavaszi fagyok és a szokatlanul száraz időjárás jelentős károkat okozott, és erősen visszavetette a termést.

– Idén az egész térségben fagykárok sújtották a ribizlit, a termés mennyisége így cse­kély volt. Emellett év­ről évre nagyobb gondot okoz a szárazság, ezért a rendszeres öntözés mára elen­gedhetetlenné vált, és szá­molni kell azzal is, hogy a növényvédelmi beavatkozások száma megduplázódott

– mu­tatott rá János Ferdinánd ker­tészmérnök, a Garden Pro­iect Kft. tulajdonosa. Érde­kes­ségként hozzáfűzte: a ta­pasztalatok szerint azért már egy-két hektáros ribizli­ültetvény is képes biztos megélhetést nyújtani egy csa­lád számára – igaz, nem koc­kázatmentesen.

– A ribizli sokunkban gyer­mekkori emlékeket idéz. Régen alig volt olyan udvar, ahol ne nőtt volna belőle valahol a kerítés tövében. A gyümölcs most újra reneszánszát éli, és mi azon dolgozunk, hogy a mikroszaporító labo­ra­tó­ri­­umban egészséges, vírus­men­tes növények, majd ül­­tet­­vények jöjjenek létre

– hang­súlyozta János Erika, a RibON tu­laj­donosa és ügy­vezetője.

Ahol zselé a föld

A laboratóriumban világos, tágas térben, többszintes áll­ványzat polcain számtalan tégelyben apró növénykék zöl­dellnek. János Erika ma­gyarázza: a mikroszaporító labor lényege, hogy vírus­mentes növényi anyagból, ellen­őrzött körülmények között szaporítanak fel különféle növényeket. A folyamat alapja a táptalajkészítés: minden nö­vénynek saját receptje van, amely tartalmazza a szükséges ásványi anyagokat, vitaminokat és mikroelemeket. A laborban a növények fejlődését úgy irá­nyítják, hogy az adott igé­nyeknek megfelelően vagy a gyökeresedést, vagy a sok­szo­rosítást helyezik előtérbe.
Gábor Szidónia vegyész­mérnök hozzáteszi: a folyamat során apró növényi részeket – levelet, szárat vagy gyökeret – helyeznek a zselés állagú táp­talajba, amely a föld szerepét tölti be. Innen a növények fo­lyamatosan szaporíthatók: egyet­len példányból rövid idő alatt sok új növény ne­velhető ki. A növényeket, az eszközöket és a táptalajokat minden esetben fertőtlenítik, mert a legkisebb szennyeződés is veszélyeztetheti a teljes állományt.
A laborban biztosított állan­dó hőmérséklet, páratartalom és fényviszonyok – napi 16 óra világosság és 8 óra sö­tétség – garantálják a nö­vények ki­egyensúlyozott fej­lődését. A mik­ro­szaporítás így lehetővé teszi, hogy egész­séges, egy­séges és nagy mennyiségű szaporítóanyag jusson el a kertészetekhez és termelőkhöz, függetlenül az évszakoktól vagy a külső környezeti hatásoktól – tud­hattuk meg.

A szőlőpótló cserje

A Csíki-medence sajátos klí­mája nem kedvez a szőlő­termesztésnek, de ideális a ribizli számára: a hideg te­lek, a mérsékelt nyarak és a megfelelő csapadékviszonyok kedveznek ennek a bogyós gyümölcsnek. A ribizli itt kevés ráfordítással is gaz­daságosan termeszthető, és a növényvédelem is jóval egyszerűbb, ami a bioter­mesztésnek is kedvez – ma­gyarázza János Ferdinánd. 

– Vidékünkön a ribizli rész­ben a szőlő pótlására került előtérbe. Tanáraim mon­do­gat­ták: „Gyulakutától lefelé már lehet szőlőt termeszteni, felfelé viszont a ribizlinek van igazán jó helye.” Ez a határ évszázadokon át meghatározta a termesztett gyümölcsöket térségünkben. Az utóbbi idő­ben az éghajlat változása miatt a szőlő termesztési le­he­tőségei ugyan némileg bő­vültek, de a ribizli még mindig jól érzi magát itt, a Csíki-medencében

– mutat rá. Fel­hív­ta a figyelmet dr. Zágoni Elemér munkásságára, aki gyógy­szerészként évtizedeken át kutatta a fekete ribizli jó­tékony hatását. Eredményei révén a gyümölcs nemzetközi elismerést szerzett. Számos szakkönyv és tanulmány idé­zi kutatásait, és mindez hozzá­járult ahhoz, hogy a Csíki-me­dence a fekete ribizli egyik központjaként vált ismertté.

Ribizlibor és vitaminbomba

A ribizlibor is kezd nagyobb figyelmet kapni, nép­szerű­sí­téséhez hozzájárul a Kár­pát-medencei RibON ribizli­borverseny is. 

– Fontos, hogy a gyümölcsöt szakszerűen és tisztán dolgoz­zuk fel, vegyszerek túlzott hasz­nálata nélkül. Mi arra kon­centrálunk, hogy minél ke­vesebb cukrot adjunk hozzá, és alacsony hőmérsékleten irá­nyított erjesztéssel érjük el a legjobb minőséget

– hang­súlyozta János Ferdinánd.
A feldolgozás során ké­szülhet még a ribizliből szörp, lekvár, tea, mely termékek iránt mind növekvő kereslet mutatkozik a piacon. A ribizli igazi vitaminbomba: nagy mennyi­ségben tartalmaz C-vita­mint, antioxidánsokat, cinket és más mikroelemeket. Ezek támogatják az immun­rendszer működését, segí­tik a méregtelenítést és hozzá­járulnak a szervezet egész­ségéhez. A rendszeres fo­gyasz­tás kedvezően hat az emésztésre és csökkenti a gyul­ladásos folyamatokat.