Sajnos nem találom a nagyjából tíz évvel ezelőtt készített felvételeimet a gernyeszegi kastélyról, így elmarad az „ilyen volt – ilyen lett”. De az akkori benyomásaim máig élénken élnek bennem a hideg, rideg belső termekről, a kopott és olajfestékkel felmázolt falakról, a töredezett lépcsőkről, a morbid mesefigurákról egy-egy teremben, ahogy kívülről elhanyagolt állapotában is impozáns látványt nyújtott a Telekiek egykori otthona, s a bozótos park is őrizte még egy letűnt világ vonásait. 

Kastély a javából

Az épített örökség, a múlt iránt érdeklődő utazó egyik legnagyobb öröme, amikor valami, ami érték, nem elporlad, hanem újra eredeti pompájában tündököl. A Maros megyei Gernyeszegen található Teleki-kastély pontosan ezt nyújtotta számomra a múlt héten. Majdnem teljesen befejeződött az épület az Európai Unió 4,6 millió eurós (24 millió lejes) támogatásából megvalósult felújítása és restaurálása, a Teleki család és a kastély gondnokai készen állnak a turisták fogadására, naponta 10–18 óra között, vezetett kastélytúrákon lehet ismerkedni az épület és az építtető grófi család történetével.

A jelenlegi kastély helyén egykor vár állott; a birtok az 1600-as évek végétől a Telekiek tulajdona, övék is maradt egészen az államosításig, majd a kastély 2006-ban, hosszas pereskedés után kerül vissza a családhoz. Erdély egyik legjelentősebb barokk főúri épületét a 18. században kezdték építeni, jelentős rokonságot mutat a gödöllői Grassalkovich-kastéllyal, vagy a nagytétényi és péceli nemesi rezidenciákkal. Itt született – ezt emléktábla is jelzi – Bethlen István, Magyarország egykori miniszterelnöke.

Nehéz évtizedek

Az U alaprajzú kastély egyemeletes, manzárdtetős. Háromosztatú kőhídról lehet megközelíteni, ahonnan igazából nem is látható, hogy valójában milyen nagy. A híd az egykori várárok helyén kialakított kis halastón vezet át. Egyik legjellemzőbb vonása a fő épületszárny fölött magasodó kupolaíves tető és a kis óratorony. Bár barokk stílusban épült, díszítése inkább visszafogott. Nagyon szép a bejárat fölötti erkély, illetve a hatalmas, félköríves záródású ablakok, fölöttük az ovális, ökörszem ablakokkal. Fénykorában igényes angolpark vette körül, szerencsére a fák egy része épségben átvészelte a nehéz évtizedeket, közöttük olyan ritkaságok is, mint az oszlopos tölgy, platán vagy egy gingko biloba.

A gernyeszegi kastély viszonylag jól járt azzal, hogy TBC-s gyermekek preventóriumát rendezték be benne az államosítás után (amely csak 2011-ben költözött el innen), ennek köszönhető, hogy viszonylag épen maradt meg az épület és a kert. A rengeteg értékes berendezés, művészeti alkotás és egyéb tárgy viszont elveszett: a helyiek elmondása szerint a második világháborúban az orosz katonák könyvekkel etették a lovaikat, aztán az államosítás után éppen a helyiek voltak azok, akik széthordtak mindent, amit lehetett. 

Ami megmaradt

Megmaradt néhány gyönyörű fehér porcelán- és cserépkályha, a nagy szalon kandallója, három muranói üvegből készült csillár, az emeleti nagy ebédlő festett mennyezete, az eredeti parketta és mozaikpadló, a gyönyörűen faragott ajtók és ajtókeretek. Hozzáértő kezek „bontották ki” a por, olajfesték és évtizedek elhanyagolása alól mindazt a szépséget, ami itt maradt. A restaurálás váratlan meglepetést is hozott, például kiderült, hogy az egyik kisebb helyiség fala színes és díszített volt egykor. Van még egy színes szoba az emeleten, ugyanis a preventórium egyik, mesefigurákkal kipingált termét meghagyták eredeti állapotában – ez az időszak is a kastély történetének része. Találunk még három, a fénykort idéző stílusban, főleg 19. századi bútorokkal berendezett szobát: egy étkezőt, egy hálót és egy dolgozószobát. A földszinten színvonalas népművészeti kiállítást rendeztek be, amely gernyeszegi szobabelsőt és erdélyi viseleteket mutat be. Az angolpark helyreállítása még folyamatban van, az egykori, kertet díszítő szobrok közül csak kettőt sikerült restaurálni. 

A térség éke

Ottjártunkkor Teleki Kálmán gróf éppen a falusiak fogadására készült, aznap délután a gernyeszegieknek ingyen mutatták be a három évig tartó felújítás eredményét. A munka elkezdése előtt már eléggé bekerült az épület a turisztikai körforgásba, ezt szeretnék folytatni és bővíteni, ami sokat tehet hozzá a helyiek boldogulásához is. Azt hallottuk, hogy nemcsak egy megtekinthető objektum, egyszerű turisztikai desztináció kíván lenni a jövőben, hanem a térség kulturális, közösségi életében is szerepet vállal.

Augusztus 1-én egész napos ünnepséget rendeznek a Teleki-kastélynál, ahol az ígéretek szerint a kávézó is megnyílik. További információk kaphatók a Teleki Castle Facebook-oldalon.