Kerc Szeben megyében található, az országúttól kissé távolabb. Szép, rendezett település az Olt folyó partján, ahonnan tiszta időben jól látszanak a Fogarasi-havasok csúcsai is. Évszázadokkal ezelőtt mocsaras, gyéren lakott vidék lehetett ez a hely, de éppen megfelelt a terjeszkedő ciszterci szerzeteseknek, akik tudatosan a lakott területektől távol, gyakran eldugott, völgyes, erdős vidékeken építették fel monostoraikat. A kerci monostort 1202-ben alapították, és a Boldogságos Szűz Máriáról nevezték el.

A fehér barátok kora

A ciszterci rend Burgundiából (Franciaország) származik, római katolikusok, és az eredeti bencés szabályokat kívánták követni. Kis létszámú rendházakat hoztak létre, nem fogadtak zarándokokat, ehelyett dolgoztak keményen, erősségük egyfajta korabeli vidékfejlesztés volt az építészet mellett. Ennek lenyomata érhető tetten a kerci kolostor romjainál, ahol ma már korszerű látogató­központ várja az érdeklődő turistákat. Ha nem találnak ott épp senkit, a kapun lévő telefonszámot kell hívni.
Az épületek és épületmaradványok megtekintése előtt érdemes elolvasni a kihelyezett pannók szövegeit, az információk birtokában mélyebben el lehet képzelni, hogy milyen izgalmas idők lehettek azok a századok, amikor a ciszterciek itt is kifejtették áldásos tevékenységüket (vajon hogyan fogadták a helyiek a barátokat, milyen nyelven értekeztek stb.). A fehér reverendájuk után fehér barátoknak is nevezett szerzetesek, ahová csak betelepültek – így ezen a tájon is –, kultúrtájat alakítottak ki maguk körül, és mindenhová elvitték az adott kor legkorszerűbb állattenyésztési, növénytermelési és kézműves-technológiáit, ezáltal hozzá­járultak a térség gazdasági fejlődéséhez. Dolgos szerzetesrend volt, azt ették, amit maguk megtermeltek, és olyan ruhát viseltek, amelyet teljes mértékben maguk állítottak elő. Az Olt partjára elhozták a szőlőtermesztést, meghonosították a vetésforgót, élen jártak a haltenyésztésben és a borászatban századokon át. Avatott építőmesterek voltak sajátos jogokkal: malmokat és vashámorokat építettek, halastavakat, malomtavakat hoztak létre, templomépítészetük is jelentős volt, hatásuk jól felismerhető a prázsmári erődtemplomnál és Brassó legrégebbi egyházi épületén, a Szent Bertalan-templomon is.

Az egyetlen kolostor

Maga a kolostor több ízben is majdnem teljesen elpusztult, ostromolták kunok és tatárok, de újjáépítették, majd az 1400-as évek végén Mátyás király bezáratta, javait a szebeni püspökségnek adta. A romlás már akkor elkezdődött, de több része is túlélte az évszázadokat: ma is látható például a kolostor nyugati fala kétemeletnyi magasságban, a templom nyugati fala is áll, amelyen egy hatalmas rozetta nyoma csodálható meg, és az 1495-ben épített torony. A szentély viszonylag épen, kis evangélikus templomként őrzi a ciszterciek örökségét: a puritán, egyszerű, dolgos élet szépségét.
A kerci tehát nem szász erődtemplom, de az első gótikus épület Szászföldön, Romániában pedig az egyedüli, részlegesen fennmaradt ciszterci kolostor, amely egyben a rend legkeletibb jelenlétét is jelenti (a 11–14. században az egész katolikus Európát behálózták kolostoraikkal, mintegy 1400 helyen voltak jelen Portugáliától egészen Erdélyig). A fennmaradt – még mindig impozáns – épületrészek a román és kora gótikus építészeti stílus összefonódásának szép példáját jelentik. Az egykori templomhajóban az első világháborúban a környéken elesett német katonák sírjai találhatók.