A fekete- és szürkegazdaság és az adóelkerülés visszaszorítása, ezáltal az államkassza bevételeinek növelése érdekében az Országos Adóhatóság (ANAF) 70 százalékos utólagos adót vet ki olyan pénzösszegekre, amelyekről nem bizonyítható, hogy utánuk korábban már ki volt fizetve minden adó és illeték. Az intézkedés már közel egy éve érvényben van, a bukaresti sajtó azonban a napokban foglalkozott behatóan vele, annak kapcsán, hogy állítólagosan a rokonok által egymásnak adott összegek is ilyen hatály alá esnének – amit az adóhatóság sietett megcáfolni. 
A tavaly júliustól hatályba lépett szigorítást megelőzően az adóhatóság lehetőséget biztosított arra, hogy az érintettek önként 16%-os jövedelemadót fizessenek a meghatározatlan forrásból származó jövedelmeik után. A Hargita megyei adóhatóság kockázati elemzései azt mutatják, hogy környékünkre nem jellemző az intézkedés megszegése, ám az intézmény vezetője szerint országos szinten vannak, akik kihasználják a kiskapukat, melyeket az adóellenőröknek észre kell venniük.

Nem veszik el a zsebpénzt

A rendelkezés számos kételyt vont magával, melyek főként abból fakadnak, hogy milyen bevételek bizonyulnak jövedelemadó-kötelesnek, mi vonatkozik az ajándékpénzekre és hogyan válogatja ki a hatóság az ellenőrzött személyeket, eseteket. Az adótörvény szerint minden olyan személy, akinek tevékenységtől függetlenül állandó bevétele van, adóalanynak minősül, legyen szó szellemi vagy tárgyi javak értékesítéséből származott bevételről. A törvény arra is rámutat, hogy mint gazdasági tevékenység csak a folytonos bevételszerzés adóköteles, az egyszeri eladásból származó bevétel nem. A Hargita Népe megkeresésére Dimén Hunor Dénes, a megyei adóhivatal vezetője rámutatott, a törvény részletesen taglalja, hogy mely bevételek adókötelesek, az adományok, örökség és az esküvőre vagy keresztelőre kapott pénzösszegek nem azok. 

– Ha alkalomadtán valaki eladja az autóját, vagy online értékesíti a használt ruháit, az azokból befolyt összegek mindaddig nem adókötelesek, ameddig ezt nem folytonosan teszi, vagyis nem tekinthető állandó bevételi forrásnak. Ez alól viszont a szerencsejáték vagy bármilyen nyeremény, valamint az ingatlaneladás kivételt képez, mivel ezek adókötelesek

– fogalmazott. Dimén szerint a nézeteltérések érdekében az adományként vagy ajándékként adott összegek esetében, bár nem adókötelesek, utaláskor érdemes feltüntetni, hogy milyen szándékkal küldték azokat.

Rálátnak a Revolutra, kiszűrik a feketemunkát

Dimén szerint a közhiedelemmel ellentétben a virtuális bankok, mint a Revolut és az ANAF között szoros a kapcsolat: az adóhatóság kérésére a pénzintézet minden adatot kibocsát, így azt is látják, ha valaki feketemunkával vagy igazolatlan forrásból szerzett jövedelmet, összegeket kap ilyen szolgáltatáson keresztül. A Revolut 2024 decemberétől kezdte meg a romániaiak számláinak kezelését a romániai fiókon keresztül, így a helyi román IBAN bevezetésével és a 2025-től kezdődő számlaátutalási folyamat lezárásával az ANAF a romániai fiókon keresztül közvetlenül lecsatolhatja azon románok Revolut-számláit, akiknek adóssága van az állam felé. Az információcsere gyors, a pénzintézet készségesen áll az információk kibocsátásához – vázolta a szakember, megjegyezve, hogy egyre több romániai lakos él a Revolut nyújtotta lehetőségekkel, mivel nincs kezelési költsége, a felhasználói fiók nyitása egyszerű és szabadabb pénzkezelést is biztosít tulajdonosának. Dimén szerint a fekete- vagy szürkezónában levő vállalkozók kiszűrésére a pénzügyminisztérium azt javasolja az ügyfeleknek, hogy minden esetben kérjenek számlát a vállalkozóktól, amennyiben nem akar adni, hívják a 0800 800 085-os zöldszámot, melyen jelenthetik a törvénysértést. 

– Hivatkozhat arra egy vállalkozó, hogy elromlott a pénztárgépe, de nyugtát úgyis kiállíthat, ami igazolhatja, hogy legálisan folytatja a tevékenységét és nem szeg törvényt

– húzta alá az igazgató, megjegyezve, a zöldvonalas bejelentést követő harminc napon belül felveszik a bejelentővel a kapcsolatot.

Nem a büntetés a cél

Dimén Hunor Dénes szerint az olyan üzleti ágazatok esetében, ahol nagymértékű a nem meghatározott forrásból történő jövedelemszerzés, az adóhatóság még tavaly tájékoztató jellegű képzéseket tartott. 

– A hivatal 2024 márciusától kiterjedt megfelelési programot indított a szépség- és testápolás területén tevékenykedők számára. A program célja ezen adózók tájékoztatása és támogatása az adókötelezettségeik megfelelő teljesítésében. Ezek során a hivatal tájékoztató anyagokat tett és tesz közzé a szépségápolási szakemberek jövedelmének megadóztatásáról, és webináriumokat szervez az Egységes Nyilatkozat (212-es űrlap) kitöltésével és benyújtásával kapcsolatban

– részletezte, hozzátéve, elsősorban nem a szankcionálás a cél, hanem hogy büntetések nélkül érjék el azt, hogy az érintettek befizessék a magszabott adót. 
Dimén ugyanakkor kiemelte, hogy az ellenőrzés alá vetett vállalkozások és személyek kiválasztása nem „szúrópróba-szerűen” történik, a hatályos törvény szerint egy kockázati elemzés előzi meg az ellenőrzést, ami a felmerülő személyek pénzügyi vizsgálatával kezdődik. – Ez azt jelenti, először azt méri fel a hivatal, hogy melyek azok a cégek és személyek, amelyek esetében nagy a kockázat az adófizetés elkerülésére. A vizsgálatot a hatályos törvény szerint, az ellenőrzéseket pedig a költségvetés függvényében el kell végezni. 

Adózik-e az influenszer?

Mint a megyei adóhivatal vezetője rámutatott: a félelem, hogy bárkit ellenőrizni fog az adóhivatal, mert zsebpénzt küldött a fiának, alaptalan – viszont igenis vannak olyan kiskapuk, melyekre az adóellenőröknek figyelmesnek kell lenniük. 

– Azok esetében, akik online tevékenységből, tartalomgyártásból szereznek jövedelmet, azt sokszor „adomány” címszó alatt szerzik. Az adomány mint bevétel nem adóköteles, ám véleményem szerint minden ilyen esetben érvényes a törvény azon része, ami a bevétel folytonosságára vonatkozik. Tehát ha valaki folyamatosan gyárt tartalmat, és folyamatosan kap érte „adományt”, az már adóköteles, mivel az önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül

– fejtette ki Dimén, ám mint elmondta, ezek megállapítása elsősorban az adóellenőrzést végrehajtó személytől függ.