Alkotmányellenes a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezet
Alkotmányellenesnek nyilvánította tegnap az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szigorító törvénytervezetet, amelyet korábban a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadtatott el – értesült hivatalos forrásokból az Agerpres. A G4 Mediának nyilatkozó források szerint a taláros testület külső okokra hivatkozva utasította el a tervezetet.
Alkotmányellenes a bírák és az ügyészek nyugdíjazási feltételeit szigorító, a különnyugdíjak rendszerének reformját szolgáló jogszabálytervezet az alkotmánybíróság tegnapi döntése értelmében.
Mint az Agerpres hírügynökség írja, a jogszabályjavaslatról szeptember elején a legfelsőbb bíróság kért előzetes normakontrollt az alkotmánybíróságtól. A testület két alkalommal - szeptember 24-én és október 8-án – elhalasztotta a döntést a beadványról. A legfelsőbb bíróság érvei szerint a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény szembemegy „nem kevesebb mint 37” korábbi alkotmánybírósági határozattal, ugyanakkor sérti többek között a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét, a jogbiztonság elvét, valamint a visszaható hatály tilalmának elvét is. A bírák azt is felróják, hogy a döntéshozók elmulasztották kikérni a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) kötelező véleményezését a jogszabály végleges formájáról, és figyelmen kívül hagyták a parlamenti felelősségvállalás eljárásával kapcsolatos alkotmányos rendelkezéseket – írja az említett hírforrás. Ez utóbbi kifogás igazolni látszik a G4 Mediának nyilatkozó szakember állítását, miszerint az alkotmánybíróság „külsődleges” – azaz formai – okok miatt nyilvánította alkotmányellenesnek a törvénytervezetet, s ezek az okok nem vonatkoznak a reform különböző vetületeire, így betartva a formai követelményeket a parlament elfogadhatja a tervezetet.
Az állami hírügynökség beszámolója emlékeztet arra, hogy a jogszabály parlamenti elfogadásakor tartott felszólalásában Ilie Bolojan miniszterelnök hangsúlyozta, a hazai bírák és ügyészek jelenleg 48-49 évesen vonulnak nyugdíjba, és az átlagnyugdíjuk meghaladja a 24 ezer lejt. A vezetői tisztséget betöltött bírák juttatása a 35-40 ezer lejt is eléri. A kormány által előterjesztett törvénytervezet megszab egy 10 éves átmeneti időszakot, amelynek a végére 65 évre nő a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára, a nyugdíjra jogosító szolgálati idő pedig a jelenlegi 25 évről 35 évre emelkedik. Emellett a nyugdíjuk az utolsó nettó fizetésük 70 százaléka lesz a jelenlegi 100 százalék helyett – sorolta a reform fő elemeit a miniszterelnök.
Mint korábban már beszámoltunk róla, a kormány parlamenti felelősségvállalással elfogadott második reformcsomagja részét képezte a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szigorító törvénytervezet, amelyet a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék megtámadott az alkotmánybíróságon. A taláros testület két alkalommal napolta el a döntést, tegnap 5 szavazattal négy ellen nyilvánította alkotmányellenesnek a tervezetet.

