Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós időben közzétett adatai szerint a szavazatszámlálási jegyzőkönyvek 99,25 százalékos feldolgozottságánál a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje, George Simion vezet az elnökválasztás első fordulójában 40,56 százalékos (3 735 578 szavazat) támogatottsággal.

A második helyen Nicușor Dan független jelölt áll 1 925 795 szavazattal (20,91 százalék), a harmadikon a Románia, előre szövetség jelöltje, Crin Antonescu 1 871 224 szavazattal (20,32 százalék).

 Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós időben közzétett adatai szerint a szavazatszámlálási jegyzőkönyvek 90,01 százalékos feldolgozottságánál a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje, George Simion vezet az elnökválasztás első fordulójában 40,13 százalékos (3 058 892 szavazat) támogatottsággal.

A második helyen a Románia, előre szövetség jelöltje, Crin Antonescu áll 1 611 917 szavazattal (21,15 százalék), a harmadikon Nicușor Dan független jelölt 1 480 777 szavazattal (19,43 százalék), a negyediken pedig a szintén független Victor Ponta 1 091 952 szavazattal (14,32 százalék).

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós időben közzétett adatai szerint a szavazatszámlálási jegyzőkönyvek 45,21 százalékos feldolgozottságánál a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje, George Simion vezet az elnökválasztás első fordulójában a szavazatok 42,56 százalékának (1 153 112 voks) megszerzésével.

A második helyen a Románia, előre szövetség jelöltje, Crin Antonescu áll 621 041 szavazattal (22,92%), a harmadikon Nicușor Dan független jelölt 405 008 szavazattal (14,95%), a negyediken pedig a szintén független Victor Ponta 398 611 szavazattal (14,71%).

A remény üzenetét közvetítették ma az urnák elé járuló választók – jelentette ki vasárnap este, az exit poll eredmények közzététele után Crin Antonescu.

A Románia, előre választási koalíció jelöltje kifejtette: nem az exit poll felmérések eredményei döntik el, ki lesz a győztes a választáson.

„Várjuk a szavazatszámlálás eredményét” – hangsúlyozta.

Crin Antonescu köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a választáson, „a felelősség, a demokrácia és a remény gesztusának” nevezve a szavazást.

A politikus egységre szólított a beszédében.

„A demokrácia harcot jelent, (...) az elvek küzdelmét, és nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ugyanannak az országnak az állampolgárai, fiai vagyunk, és a csata végén mindannyiunknak együtt kell majd előrehaladnunk” – fogalmazott Crin Antonescu.

Támogatóinak pedig azt üzente, hogy ha ő lesz Románia új elnöke, éltetni fogja munkájában az a remény, amellyel ezek a választók vasárnap az urnák elé járultak.

A kormánypártok jelöltje reményét fejezte ki, hogy a szavazatszámlás tisztességes és teljességgel demokratikus körülmények között fog lezajlani a következő órákban.

A választás napján nem történt olyan számottevő rendbontás, amely szükségessé tette volna a rendvédelmi szervek beavatkozását Hargita megyében – közölte vasárnap este lapunkkal a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
A közlemény szerint a megye szavazóhelyiségeinek környékén fokozott rendőri és csendőri jelenlét biztosította a közrend és a választási folyamat zavartalanságát. Mint részletezték: a rendőrök közúti ellenőrző pontokat is felállítottak, elsősorban a választási és közlekedési szabályok betartásának ellenőrzésére. A voksolás zavartalan lebonyolításának elősegítésére Csíkszeredában vasárnap este 9 óráig meghosszabbított nyitvatartással működött a helyi személynyilvántartó hivatal – írták.

A 21 órai adatok szerint az országos részvételi arány 53,20%, ami kismértékű növekedést jelent a 2024-es első forduló 52,56%-os részvételéhez képest.   

A Hargita megyei részvétel 21 órakor 41,80%-os, ami alacsonyabb a 2024-es 45,36%-os aránynál. 

A megyén belüli részvételi adatok a következőképpen alakulnak:

• Gyergyószék: 37,99% (2024: 40,43%)
• Udvarhelyszék: 42,97% (2024: 46,50%)
• Csíkszék: 43,37% (2024: 47,82%)

Ezek az adatok azt mutatják, hogy Hargita megyében a részvételi arány mindhárom térségben elmarad a 2024-es adatoktól.

A CURS exit poll felmérése szerint a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje, George Simion a szavazatok 33,1 százalékát, a Románia, előre választási szövetség jelöltje, Crin Antonescu a 22,9 százalékát, Nicușor Dan független jelölt pedig a 20,9 százalékát szerezte meg az államfőválasztás vasárnapi első fordulójában.

A CURS felmérésének eredményei a romániai szavazókörzeteknél 19 óráig mért adatokat tükrözik.

Az Avangarde exit poll felmérése szerint a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje, George Simion a szavazatok 30 százalékát, Nicușor Dan független jelölt és a Románia, előre választási szövetség jelöltje, Crin Antonescu pedig egyaránt a voksok 23 százalékát szerezte meg az államfőválasztás vasárnapi, első fordulójában.

Az Avangarde felmérésének eredményei a romániai szavazókörzeteknél 19 óráig mért adatokat tükrözik.

Az urnazárás előtti utolsó órában a részvételi arány már meghaladta az 50 százalékot – derül ki az Állandó Választási Hatóság 20 órás adataiból. Ekkor több mint 9,1 millió állampolgár adta le szavazatát, ebből mintegy 939 ezren külföldön voksoltak.

Az országos részvételi listát Ilfov megye vezeti 63,7 százalékkal, ezt követi Giurgiu 55,38, Argeș 52,43, valamint Olt megye 50,72 százalékkal. Erdélyben Kolozs megye a legaktívabb 52,67 százalékos részvétellel. Ugyanakkor Szatmár, Hargita (39,58), Máramaros és Kovászna megyében a részvétel még mindig nem éri el a 40 százalékot.

Még van egy kevés idő a szavazás lezárásáig, így lehetőség nyílik arra, hogy azok a megyék, ahol jelentős magyar közösség él, felzárkózzanak az országos átlaghoz – hívta fel a figyelmet Kelemen Hunor a közösségi oldalán.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 19 óráig 8 492 879 választópolgár, a választói névjegyzékben szereplők 47,21 százaléka szavazott az államfőválasztás első fordulójában. Hargita megyében a szavazásra jogosultak 36,56% százaléka szavazott.

Városon 5 132 675-en, vidéken 3 360 204-en voksoltak.

Mozgóurna segítségével 84 550 választópolgár szavazott.

A szavazatukat 19 óráig leadó választók közül 7 596 649-en (42,23 százalék) az országban, 896 230-an külföldön járultak az urnákhoz.

A részvételi adatok valós időben követhetők a www.roaep.ro oldalon.

A 2024-es elnökválasztás utólag érvénytelenített első fordulójában 19 órakor 49,01 százalék volt a részvételi arány.

A választás napján nem történt olyan számottevő rendbontás, amely szükségessé tette volna a rendvédelmi szervek beavatkozását Hargita megyében – közölte vasárnap este lapunkkal a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
A közlemény szerint a megye szavazóhelyiségeinek környékén fokozott rendőri és csendőri jelenlét biztosította a közrend és a választási folyamat zavartalanságát.  Mint részletezték: a rendőrök közúti ellenőrzőpontokat is felállítottak, elsősorban a választási és közlekedési szabályok betartásának ellenőrzésére. A voksolás zavartalan lebonyolításának elősegítésére Csíkszeredában vasárnap este 9 óráig meghosszabbított nyitvatartással működött a helyi személynyilvántartó hivatal – írták.
 

A szavazás kezdete óta nem történt rendkívüli esemény a megyében – közölte a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság. Mint részletezték: a rendfenntartó egységek egész nap jelen vannak a szavazókörzetek környékén, hogy biztosítsák a közrendet és a választások zavartalan lebonyolítását. A megyei rendőrségi fogdában jelenleg 15 előzetes letartóztatásban lévő személy élt szavazati jogával, ők mozgóurna igénybevételével szavaztak.
 

Az idei elnökválasztás első fordulójában 16 óráig Hargita megyében a részvételi arány 26,98%, míg 2024 novemberében a megye lakosságának 31,27%-a járult az urnák elé.

A három nagy térség közül Csík térsége vezet (28,07%), míg Gyergyó térségében a legalacsonyabb a részvétel (25,38%). Udvarhelyszéken 27,07% volt a részvételi arány 16 órakor. Összehasonlításképp: országos szinten a részvétel 16 óráig 35,92%, az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 16 óráig 6 461 593 választópolgár, a választói névjegyzékben szereplők 35,32 százaléka szavazott az államfőválasztás első fordulójában. Városon 3 974 277-en, vidéken 2 248 316-an voksoltak. Mozgóurna segítségével 74 262 választópolgár szavazott.

A szavazatukat 16 óráig leadó választók közül 5 715 830-an (31,78 százalék) az országban, 745 763-an külföldön járultak az urnákhoz.

A VotCorect Koalíció vasárnap 12 óráig több mint száz bejelentést kapott, a legtöbb panasz a kampánycsend megsértésével, a lepecsételt szavazólap közzétételével, valamint a szavazóhelyiségekben tapasztalható szervezési problémákkal, többek között nem megfelelő urnákkal vagy pecsétekkel kapcsolatos.

Septimius Pârvu, az Expert Forum koordinátora arról tájékoztatta az Agerprest, hogy a Vote Monitor alkalmazáson keresztül, illetve a 0800 460 002-es számra és a www.votcorect.ro platformra vasárnap délig beérkezett több mint száz bejelentés mellett sok telefonhívást kapnak a mozgóurnáról vagy a szavazáshoz szükséges személyi iratokról érdeklődő állampolgároktól is.

Elmondása szerint több megfigyelő arra panaszkodott, hogy rendvédelmi dolgozók igazoltatták őket. Pârvu szerint ez visszaélésnek minősül, még akkor is, ha a rendvédelmi dolgozók a szavazókörzeti választási iroda elnökének kérésére végzik az igazoltatást.

Bejelentés érkezett a VotCorect platformra azért, mert Curtea de Argeș egyik szavazóhelyiségéből az AUR képviselője élőben közvetített. Egy másik betelefonáló arról számolt be, hogy egy választópolgár a szavazóhelyiségnek otthont adó iskola folyosóján az AUR-nak kampányol. Mindkét incidenst jelentették a választókerületi választási irodának.

A VoteMonitor alkalmazással gyűjtött adatok szerint a szavazóhelyiségek nyitását a megfigyelt több mint 250 szavazóhelyiség több mint 99 százalékában pozitívan (jónak vagy nagyon jónak) értékelték a megfigyelők, beleértve a külföldi szavazóhelyiségek pénteki és szombati nyitását is. Két esetben a megfigyelők arról számoltak be, hogy a nyitáskor illetéktelen személyek voltak jelen. Két olyan szavazóhelyiség kivételével, amely reggel 7:00 előtt nyitott ki, minden megfigyelt szavazóhelyiség időben kinyitott.

 Az idei elnökválasztás első fordulójában 14 óráig Hargita megyében a részvételi arány 21%, ami elmarad a 2024-ben mért 22,38%-tól. 

A megye városaiban a következőképpen alakult az arány 14 óráig:

• Csíkszereda: 22,13%
• Maroshévíz: 21,76%
• Székelyudvarhely: 19,05%
• Gyergyószentmiklós: 15,96%
• Szentegyháza: 17,14%
• Székelykeresztúr: 15,88%
• Balánbánya: 16,03%

A három nagy térség közül Csík térsége vezet (22,13%), míg Gyergyó térségében a legalacsonyabb a részvétel (19,72%).

Összehasonlításképp: országos szinten a részvétel 14 óráig 28,65%, ami magasabb, mint a 2024-es első fordulóban mért 27,11%.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 14 óráig 5 154 024 választópolgár, a választói névjegyzékben szereplők 28,65 százaléka szavazott az államfőválasztás első fordulójában. Városon 3 207 293-an, vidéken 1 946 731-en voksoltak. Mozgóurna segítségével 52 588 választópolgár szavazott.

A szavazatukat 14 óráig leadó választók közül 4 524 978-an (25,16 százalék) az országban, 629 046-an külföldön járultak az urnákhoz. Utóbbiak közül 624 940-en pótlistán, 4106-an levélben szavaztak. 

A 2025-ös romániai elnökválasztás első fordulójában Hargita megyében 17,48%-os volt a részvétel délután 13 óráig, ami enyhe növekedést mutat a tavalyi első forduló 17,17%-jához képest, amit szintén 13 órakor mértek.

A megye három térségében eltérő tendenciák figyelhetők meg: míg Gyergyóban és Udvarhelyen csökkent a részvétel, Csíkban emelkedett.

Az országos átlag (24,46%) jelentősen meghaladja a megyeit.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap délig 3 515 524 választópolgár adta le szavazatát, ami a választói névjegyzékben szereplők 19,54 százalékát jelenti.
A városokban 2 214 048 fő voksolt, vidéken pedig 1 301 476-an éltek a szavazati jogukkal.
Mozgóurnát 21 591 választó igényelt.
A délig szavazók közül 3 012 569 fő (16,75 százalék) belföldön, míg 502 955 külföldön adta le voksát. A határon túli szavazók közül 498 849-en pótlistára kerültek, 4106-an pedig levélben szavaztak. A külföldi szavazóhelyiségek helyi idő szerint péntek reggel 7 órakor nyitottak, és romániai idő szerint vasárnap este 9 órakor zárnak.

A részvételi arány a legmagasabb az alábbi megyékben volt:

• Ilfov – 22,53%
• Argeș – 20,92%
• Olt – 20,43%
• Giurgiu – 20,03%
• Teleorman – 19,89%
• Constanța – 19,81%

A legalacsonyabb részvételt ezekben a megyékben mérték:

• Szatmár – 11,33%
• Vaslui – 12,23%
• Kovászna – 12,36%
• Beszterce-Naszód – 12,70%
• Máramaros – 12,91%

A részvételi adatok folyamatosan frissülnek, és elérhetők a www.roaep.ro oldalon.
Összehasonlításképpen: a 2024-ben érvénytelenített első fordulóban délig 16,74 százalék volt a részvétel.

Antal Lóránt Hargita megyei szenátor is szavazott már, utána kijelentette: az 1,2 millió magyar szavazata erőt képvisel, képes meghatározni a választások eredményét.

– Egy olyan jelöltre szavaztam ma, aki képes legyőzni a magyargyűlöletet, aki képes arra, hogy a szélsőséges erőket visszaszorítsa, és aki biztosítja a magyar közösségnek a kormányon maradást – fogalmazott a szenátor.

A polgármesteri hivatalban kialakított szavazókörzetben adta le a voksát Mik József, Borszék polgármestere azért, hogy olyan választási eredmény szülessen, amely az erdélyi magyarság számára kedvező.
– Remélem, hogy minél többen elmennek szavazni ma, és egy olyan jelölt kerül be a második fordulóba, aki a magyarokat is képviselni tudja. A magyarellenes erőket támogatók nagy számban szavaznak, így nekünk is választanunk kell, hogy olyan eredmény szülessen, amely megnyugtat mindannyiunkat – hangsúlyozta Mik József. 
 

Gheorghe Iojiban, Balánbánya polgármestere a délelőtti szentmise után családjával együtt tért be a szavazókörzetbe.

– Az európai értékekre szavaztam – válaszolta érdeklődésünkre a bányaváros elöljárója.

Bende Sándor RMDSZ-es képviselő a délelőtt folyamán lakóhelyén, Maroshévízen szavazott. Azt követően az egyszerűség jegyében úgy fogalmazott:

– Olyan jelöltre szavaztam, aki tisztel és megbecsül minket, magyarokat és az értékeinket. Arra kérek mindenkit, hogy menjen el ma szavazni, hiszen nagyon fontos, hogy olyan jelölt nyerjen, aki le tudja majd győzni azokat, akik nem tisztelik, nem becsülik közösségünket.

Szakács-Paál István, Székelyudvarhely polgármestere, elmondása szerint, az érdekeink mentén szavazott, azért, hogy ne kerüljenek magyarellenes erők hatalomra.
– Fontos a mai szavazás számunkra, hiszen vannak és lehetnek is érdekeink. Érdekünk az, hogy az országban stabilitás legyen, az, hogy a gazdasági kilátások jobbra forduljanak, és érdekünk nekünk, magyaroknak az, hogy soha ne kerüljenek magyarellenes erők hatalomra itt Romániában. Székelyudvarhelynek az az érdeke, hogy fejlődő pályán maradjon, ennek megfelelően egy olyan jelöltre szavaztam, akit érdekel a magyarság sorsa, akiben bízunk, és akiben partnerre lelhetünk – fogalmazott a városvezető.

Romániai idő szerint vasárnap 11 óráig több mint 450 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból. A helyi idő szerint péntek reggeli urnanyitástól vasárnap 11 óráig 451 272 román állampolgár voksolt a külképviseleti szavazóhelyiségekben. Emellett 4106 külföldön élő román választópolgár levélben adta le szavazatát. Ezzel a külföldön leadott voksok száma elérte a 455 378-at. Eddig a legtöbben Olaszországban (81 539), Németországban (70 085), az Egyesült Királyságban (69 048), Spanyolországban (55 728) és Franciaországban (21 394) szavaztak. Az Egyesült Államokban 8400, Kanadában 6062 román állampolgár voksolt. Az adatokat valós időben közlik a prezenta.roaep.ro oldalon. Vasárnap helyi idő szerint 7 és romániai idő szerint 21 óra között lehet szavazni a külképviseleti szavazókörzetekben.

Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere kevéssel fél tizenegy előtt érkezett szavazni feleségével a Batthyány Ignác Technikai Kollégiumba. Miután leadta voksát, úgy fogalmazott: a város érdekeit figyelembe véve szavazott, nem érzelmi, hanem racionális döntést hozott.

– Megvizsgáltam, hogy melyik az a jelölt, aki megválasztása esetén segíteni tud Gyergyószentmiklós közösségének. Arra a jelöltre szavaztam, aki tiszteli a magyarokat, és nemcsak beszél róla, hanem eljött közénk, és erről tanúbizonyságot is tett. Ő az a jelölt, aki javítani szeretné a román–magyar kapcsolatot, akinek a megválasztásával meg tud maradni a jelenlegi kormánykoalíció.

Kántor Boglárka RMDSZ-es parlamenti képviselő a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban berendezett 31-es szavazókörzetben adta le délelőtt 10 órakor a voksát, azt követően, hogy édesanyját is elvitte szavazni. Elmondta, hogy olyan jelöltre szavazott, aki a magyarok barátja és a stabilitást tudja biztosítani, hiszen nőként, anyaként meggyőződése, hogy ilyen vezetőre van szüksége az országnak.

Sorsdöntő ez a nap Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere szerint, aki – miután a Csíksomlyón kialakított szavazókörzetben leadta szavazatát – a sajtónak nyilatkozva elmondta: ma voksolva olyan jelöltet lehet támogatni, aki elismeri az erdélyi magyar közösséget. A polgármester úgy véli, hogy szavazataikkal e közösség tagjai megmutathatják, hogy figyelmet és képviseletet érdemelnek.

– A mai nap történései mindannyiunk számára nagy jelentőséggel bírnak, amelyek meghatározzák közösségünk jövőjét – nyilatkozta Hajdu Gábor parlamenti képviselő, aki délelőtt, a Csíksomlyón kialakított szavazókörzetben adta le voksát. Mint fogalmazott, a kérdés nem az, hogy közösségünk mit nyerhet, hanem az, hogy mit veszíthet, és a választ – véli a képviselő – a közösség együtt tudja megadni, ezért fontos, hogy aki csak teheti, vegyen részt a szavazáson.

Ladányi László Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselő reggel 9 órakor a székelyudvarhelyi 56-os szavazókörzetben adta le voksát. Szavazatának leadása után a következőket nyilatkozta:

– Arra szavaztam, hogy legyen magyar jövőnk a szülőföldünkön.

Egy olyan jelöltet választottam, aki garancia arra, hogy a nehezen megszerzett kisebbségi jogainkat nem fogják a következőkben csorbítani, és kormányon maradva továbbra is fejleszteni tudjuk a szülőföldünket, Székelyföldet.

A csíkszentkirályi Vitos Mózes Általános Iskolában berendezett szavazókörzetben adta le voksát Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, RMDSZ-es pénzügyminiszter. Szempontjairól, szavazata elvi és gyakorlati indíttatásairól, valamint a mai nap eredményének legfontosabb társadalmi hatásairól kérdeztük.

A mellékelt térkép alapján jól látható, hogy Hargita megyében a választási részvétel reggel kilenc órakor mindössze 2,96% volt, ami

az országos átlagnál jelentősen alacsonyabb.

Ez a szám az egyik legkisebb az országban. A magasabb részvételi arányok az ország déli és délnyugati részén voltak tapasztalhatóak, ahol több megyében is 5% feletti értékeket mértek.

A választási arányokat itt lehet követni élőben.

Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke reggel nyolc órakor adta le szavazatát a székelyudvarhelyi Művelődési Házban berendezett 40-es számú szavazókörzetben.

A voksolást követően a megyeelnök a következőket mondta:

– Mindenkit arra biztatok, hogy szavazzon olyan jelöltre, akivel nem a magyarellenesség, hanem a politikai stabilitás lesz elérhető.

Hosszú idő óta ez az első olyan szavazás, amikor nem szívvel szavaztam, hanem érdekből.

Az érdek a közösségünk biztonsága és országunk stabilitása. Mindenkit arra biztatok, hogy ma estig lépjen a pályára, azzal, hogy szavaz, alakítja az ország és Székelyföld sorsát.

Egy jobb világot szeretne a csíkszeredai 75 éves Csatóné, aki kora reggel adta le voksát a Hargitai megyeszékhely 16-os számú szavazóhelyiségében. Érdeklődésünkre kifejtette, hogy nagyon fontosnak tartja a választást.

– Fontosnak gondolom, hogy mindenki menjen el szavazni. Úgy érzem, egyre ritkább az összetartás, pedig épp most lenne szükség arra, hogy erősebben összefogjunk. Azt szeretném, hogy jobb legyen. Hogy változzon végre a világ, és jó irányba. Ezért is jöttem ma el, hogy leadjam szavazatomat a megfelelő jelöltre – mondta Csatóné, aki 75 évesen is feladatának érezte, hogy már kora reggel éljen állampolgári kötelességével és elmenjen szavazni.

A helyszíni tapasztalatok szerint jóval visszafogottabb a részvételi kedv a mostani választáson, mint a tavaly decemberi voksolás idején. Míg akkor már kora reggel szinte egymásnak adták a kilincset a szavazók, most jóval kevesebben igyekeznek leadni voksukat.

A Hargita megyei politikusok közül elsők között Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke feleségével, Borboly Melindával együtt érkezett a szavazóhelyiséghez és adta le szavazatát vasárnap reggel Csíkszeredában, a József Attila Általános Iskola sportcsarnokában, a 16-os számú szavazókörzetben.

Az elöljáró érdeklődésünkre hangsúlyozta: ez a választás különösen fontos.

– Nem engedhetjük meg, hogy a történelem megismételje önmagát. A célunk az, hogy a magyarság építkező ereje fennmaradjon, és ehhez olyan jelöltet kell támogatnunk, aki partner, vállalja értékeinket, kultúránkat, és nem akar bennünket korlátok közé szorítani a jövőben – hangsúlyozta Hargita Megye Tanácsának alelnöke a szavazás után.

Arra biztatom a magyar közösség tagjait, hogy éljenek szavazati jogukkal, mert a közvélemény-kutatások rendkívül szoros eredményt vetítenek előre. Nem mindegy, ki jut tovább a második fordulóba.

Kerüljük el azt a forgatókönyvet, amelyben a magyarság ismét háttérbe szorul, vagy mellékvágányra kerül az államelnöki hatalomgyakorlás következményeként. Mi is ebben az országban fizetjük az adót, itt szeretnénk jövőt biztosítani a gyermekeink, itt képzeljük el a jövőnket. Ezért is különösen fontos, hogy mindenki menjen el szavazni – tette hozzá.

Csaknem 18 millió román állampolgárt várnak vasárnap az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 11 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) adatai szerint a választói névjegyzékben 17 988 031 személy szerepel.

Románia területén 18 979 szavazókörzetet alakítottak ki az elnökválasztásra.

A diaszpórában már pénteken elkezdődött a szavazás, külföldön 965 szavazóhelyiségben lehet voksolni.

A szavazás napján a lakóhelyük vagy bejelentett lakcímük szerinti településen tartózkodó választópolgárok csak abban a szavazóhelyiségben szavazhatnak, amelynek állandó választói névjegyzékében szerepelnek. A szavazás napján a lakóhelyüktől vagy bejelentett lakcímüktől eltérő településen tartózkodó választópolgárok a település bármelyik szavazóhelyiségében élhetnek alkotmányos jogukkal. A választások napján külföldön tartózkodó román állampolgárok bármelyik külföldi szavazókörzetnél voksolhatnak. A szavazókörzeti választási irodák és a választási folyamatot lebonyolító személyzet tagjai abban a szavazóhelyiségben szavazhatnak, ahol dolgoznak.

A román állampolgárok a következő érvényes okmányok valamelyikének felmutatásával szavazhatnak: személyazonosító igazolvány; elektronikus személyazonosító igazolvány; ideiglenes személyazonosító igazolvány; diplomata-útlevél; elektronikus diplomata-útlevél; szolgálati útlevél; elektronikus szolgálati útlevél; katonai iskolák tanulói esetében katonai szolgálati igazolvány.

Az egyszerű útlevelet, az elektronikus egyszerű útlevelet és az ideiglenes egyszerű útlevelet csak a külföldön szavazó román állampolgárok használhatják, illetve a külföldi lakhelyű és Romániában szavazó román állampolgárok.

A szavazóhelyiségek vasárnap 21 óráig tartanak nyitva. A 21 órakor a szavazóhelyiségben tartózkodó vagy a szavazóhelyiség előtt sorban álló választópolgárok legkésőbb 23 óra 59 percig adhatják le a szavazatukat.

Valamennyi választópolgár önállóan szavaz, zárt fülkékben, úgy, hogy a VOTAT feliratú bélyegzőt annak a négyszögnek a belső részére üti, amelyen az általa preferált jelölt neve szerepel. Szavazás után a szavazólapot bele kell helyezni az urnába, a bélyegzőt pedig vissza kell adni a választási iroda elnökének vagy a választási iroda általa kijelölt tagjának.

A többszöri szavazásra tett kísérlet és a jogtalan szavazás bűncselekménynek minősül. Tilos a szavazólapról felvételeket készíteni.

Romániai idő szerint szombaton 21 óráig több mint 374 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Ezek szerint a romániai idő szerint csütörtök 22 órai urnanyitástól szombaton 21 óráig 374 109 román állampolgár voksolt a külképviseleti szavazóhelyiségekben.

Emellett 4106 külföldön élő román választópolgár levélben adta le a szavazatát.

Eddig a legtöbben Olaszországban (65 650), Németországban (60 729), az Egyesült Királyságban (58 813), Spanyolországban (49 373), a Moldovai Köztársaságban (33 602) és Franciaországban (18 310) szavaztak. Az Egyesült Államokban 4445, Kanadában 3907 román állampolgár voksolt.

Az adatokat valós időben közlik a prezenta.roaep.ro oldalon.

Május 2-ához hasonlóan május 3-án, szombaton is helyi idő szerint 7 és 21 óra között tartanak nyitva a külföldi szavazóhelyiségek. Az urnazáráskor a szavazóhelyiségben tartózkodó, valamint a szavazóhelyiség előtt sorban álló választók 23 óra 59 percig leadhatják a szavazatukat.

Május 4-én, vasárnap helyi idő szerint 7 és romániai idő szerint 21 óra között lehet majd szavazni.

A diaszpórában 965 szavazókörzetet alakítottak ki a hatóságok; ezekben a választások napján külföldön tartózkodó román állampolgárok voksolhatnak, függetlenül attól, hogy külföldre szól-e a lakhelyük, vagy sem.

Romániában ma tartják az államelnök-választás első fordulóját. A szavazás vasárnap reggel 7 órakor kezdődik, és este 9 óráig tart – ha azonban a szavazókörzetnél 21:00-kor még várakoznak voksolni kívánó személyek, a szavazóhelyiség elnöke dönthet a szavazás éjfélig való meghosszabbításáról. Éjfél után viszont már senki nem adhatja le a voksát.

Egész napos élő közvetítésünkben helyszíni tudósításokkal és interjúkkal igyekszünk minél átfogóbb képet adni a választási folyamatról és az első eredményekről. Kiemelt figyelmet fordítunk a Hargita megyei eseményekre is, hiszen számunkra elsődleges olvasóink pontos és részletes tájékoztatása. Tudósítóink a megye különböző településeiről jelentkeznek, hogy Önök ne maradjanak le semmiről. Kövessék velünk a nap minden mozzanatát!