A megyeszékhely utcáit, parkjait róva már csak a telefonjukat nyom­kodó embereket lehet látni. A kényelmesebbek, rá­ér­ősebbek ülve böngészik az okoseszközt, akinek sürgősebb dolga akad, az haladás közben teszi ugyanazt. A napi híreket, információkat az internetről szerzi be manapság a túlnyomó többség. Fiatalokra rákérdezve megtudtuk, hogy nyomtatott újságot nem igazán vásárolnak, legfeljebb hébe-hóba egy-egy tematikus magazint. Persze akad kivétel, aki olvas nyomtatott napilapot, de azt főleg otthon teszi, mert a szülei éppen megrendelték a kiadványt, de vásárolni ő sem vásárol.

Világhálón megszerzett információ

T. E. harmincas éveiben járó fiatalember, bevallása szerint, nem olvas nyomtatott sajtót, teljes mértékben az internetről szerzi be a számára fontos információkat. Főleg a közösségi oldalakat böngészve tesz szert az aktuális tudásra, de néha célzottan is felkeres egy-egy ismertebb hírportált. Sz. A. is az online térben tájékozódik, habár megjegyezte, hogy számára néha kézbe venni egy nyomtatott sajtóterméket különleges érzés, hisz az ember sokszor még a nyomda szagát is érzi, és az az élmény teljesen más, mint amikor a monitort simogatja.
A megkérdezettek elmondásaiból levonva a következtetéseket, a mobiltelefonok elterjedésével az emberek a hírekhez való hozzáférést egyre inkább okostelefonjaik segítségével végzik, és ehhez igazodtak a híroldalak is. Az online térben az olvasók több szenzációt, klikkvadász címeket és rövidebb, könnyen emészthető, csábítóbb tartalmakat keresnek. A közösségi média és az online platformok személyre szabott hírfolyamokat is biztosítanak, így az olvasók az érdeklődésüknek megfelelő híreket kapják meg. Ugyanakkor ez hozzájárulhat a szűkített információs buborékok kialakulásához. A közösségi oldalak jelentős hatást gyakorolnak az emberek hírfogyasztási szokásaira, mert gyorsan megosztják a híreket, és a közösségi média szereplői is saját híreket jelentethetnek meg, ami a hagyományos média mellett újabb információforrásokat jelent. Mindez azt sejteti, hogy a nyomtatott sajtó napja leáldozóban van. Ám ez nem teljesen fedi a valóságot.

„Írott sajtó volt, van és lesz”

Bár csökkent az újságvásárlási hajlam – ami leginkább a drágulásoknak köszönhető –, egyáltalán nem temeti a nyomtatott sajtót László Piroska vállalkozó, újságárus. Mint fogalmazott, az írott sajtó volt, van és lesz, bár jelen pillanatban túlélési nehézségekkel küzd, nem szabad feladni. Az egyetem mellett található újságosbódéjába betérve szinte folyamatos volt a vásárlás, érdeklődés. Igaz, főleg idősebbek adogatták egymásnak a kilincset – gyermekek fociskártyákért tértek csak be –, de ha nem is, mint a cukrot, vitték a lapot, magyar, román nyelvűt egyaránt. A hírlapárus tulajdonos meg is jegyezte, hogy a lakosság arányaihoz mérten a román lapok keresettebbek, ami abból adódhat, hogy jobban áldoznak rá az érintettek, mert anyagilag van, miből. A magyar kisnyugdíjas a gyógyszer- és egyéb szükséges kiadások mellett százszor meggondolja, mire költ. Persze azért sokan vannak, akik napi rendszerességgel betérnek megvenni az aktuális kiadványt, ez egyfajta megszokás, de mozgás is, főleg az idősebb korosztálynak, ugyanakkor egy jó beszélgetés az emberekkel újságvásárlás közben szintén fontos lehet. A szokással kapcsolatban felmerült, hogy van, aki csak azért veszi meg egy bizonyos magazin kiadványát, mert elengedhetetlen számára annak lapozása, nézegetése fürdés közben. Vannak bártulajdonosok, akik rendszeresen vásárolnak több lapszámot, hogy a kávézókban legyen, mit olvassanak a vendégek. Sokan vannak, sokfélék, és sokféle megfontolásból, szokásból vásárolnak nyomtatott sajtóterméket. Bár az online világ visszaszorította a nyomtatott sajtót – mert hát miért fizessen érte, ha ingyen megkapja –, az nem fog megszűnni, mert példának okáért Hargita megyében maradva a helyi hírek, információk, elhalálozások, pletykák továbbra is fogják érdekelni az embereket, és más érzés átlapozni egy illatos újságot, mint a monitort simogatni – osztotta meg észrevételeit László Piroska, aki megjegyezte, hogy az ifjúság nevelése is fontos szempont, mert ha fiatal korban nem nevelik rá az olvasásra, újságolvasásra a diákot, akkor a későbbiekben már nehezen fog menni, ezen a téren is nagyon fontos a szülői, pedagógusi példamutatás.