borús égbolt
„Ne féljetek!”
Negyvenhét évvel ezelőtt, 1978. október 22-én a világ szeme Rómára szegeződött. A Szent Péter téren több százezer ember gyűlt össze, hogy tanúja legyen az új pápa, II. János Pál beiktatásának. A lengyel származású római katolikus egyházfő, Karol Wojtyła ekkor még szinte ismeretlen volt a világnak, de szavai – amint felhangzottak a bazilika erkélyéről – azonnal bevésődtek a történelembe. „Ne féljetek! Tárjátok ki a kapukat Krisztus előtt!” – mondta, s ezzel nemcsak a hívőknek, hanem egy egész korszaknak üzent.
Karol Wojtyłát 1978. október 16-án, 58 évesen választották a római katolikus egyház fejévé. A szentatya elődje I. János Pál tiszteletére vette fel a II. János Pál nevet, ugyanis ő is eltökélte, hogy visszafogottabb szerepet szán a külsőségekre és ceremóniákra, illetve hű marad ahhoz, amit „Servus Servorum Dei”, azaz Isten szolgáinak szolgája címe kifejez. A világ meglepetéssel fogadta a hírt, hogy 455 év után először nem olasz származású, hanem egy lengyel bíboros állt az Egyház élére. Pápává választása már önmagában is szimbolikus üzenetet hordozott: az Egyház kilépett a megszokott keretek közül, és hangot adott azoknak, akik addig némaságra voltak ítélve.
Az utazó pápa
II. János Pál pápasága idején 104 apostoli utat tett meg, a világ minden kontinensére eljutott, több országot látogatott meg, mint bármely elődje. Nem véletlenül nevezték „utazó pápának”. Személyesen akarta elvinni Krisztus üzenetét a világ legtávolabbi sarkaiba is – a Fülöp-szigetektől Kubáig, a Szentföldtől Budapesten át egészen Alaszkáig. Látogatásai történelmi jelentőségűek voltak. 1979-ben Lengyelországban mondott beszédei hozzájárultak ahhoz, hogy a lengyelek önbizalmat nyerjenek, és elinduljon a Szolidaritás mozgalom, amely végül megrengette a kommunista rendszert Kelet-Európában.
Beteljesített ígéret Csíksomlyón
Magyar katolikusok – többek között a néhai Tempfli József nagyváradi püspök – sérelmezték, hogy II. János Pál pápa 1999. május 7-9. közötti romániai látogatása csak Bukarestre korlátozódott, és nem látogatta meg az erdélyi magyarokat. Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye akkori érseke ezt a körülményekkel magyarázta, azaz immár köztudott, hogy feltételekhez kötötték a látogatását. Több mint húsz évvel később, Ferenc pápa csíksomlyói látogatása előtt az egyházmegye akkori vezetője többször hangsúlyozta, hogy II. János Pál pápa megígérte, ha apostoli útja még egyszer Romániába vezet, akkor feltétlenül ellátogat az erdélyi katolikus hívekhez. Mint mondta, Ferenc pápa ezt az ígéretét teljesítette 2019. június elsején.
A hit és az emberi méltóság pápája
II. János Pál mélyen hitt abban, hogy minden ember élete szent és értékes. Sokat tett a fiatalokért. 1984-ben megalapította a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozót. 1985-ben már fiatalok milliói találkoztak vele, és tőle hallották: a hit nem teher, hanem erőforrás. Emellett különösen fontosnak tartotta a vallásközi párbeszédet: 1986. október 27-én elsőként imádkozott együtt más vallások vezetőivel az Assisiben szervezett béke-imatalálkozón. Ugyancsak emlékezetes és történelmi jelentőségű az is, hogy egy római zsinagógába, majd később egy mecsetbe is ellátogatott. Ezekkel a gesztusokkal azt üzente: a béke csak akkor lehetséges, ha az emberek a különbözőségekben is képesek meglátni a közös értéket.
II. János Pál pápa 2005. április 2-án, hosszan tartó betegség után hunyt el. 2014. április 27-én Ferenc pápa szentté avatta, és a katolikus egyház október 22-ét – beiktatásának évfordulóját – hivatalosan is az ő liturgikus emléknapjaként jelölte ki.
