Az egyház küldetése „nem a saját fennmaradása, hanem an­nak a szeretetnek a közvetítése, amellyel Isten szereti a világot” – ez áll XIV. Leó pápa bíborosoknak írt levele középpontjában, amelyet április 14-én tettek közzé a rendkívüli konzisztórium közeledtével. A konzisztóriumot június 26-án és 27-én, Szent Péter és Szent Pál ünnepe előtt tartják a Vatikánban, amelyet a pápa által vezetett szentmise zár le. A szentatya a január 7–én és 8-án tartott rendkívüli konzisztórium végén jelentette be a következő gyűlés időpontját.

A június végi konzisztórium előtt a bíborosoknak írt levelében XIV. Leó háláját fejezi ki a januári konzisztóriumon végzett munkáért; az összegyűjtött anyagokat „maradandó értékű erőforrásnak” nevezi, amelyet az egyházi megkülönböztetés révén tovább kell fejleszteni.

Az Evangelii gaudium mint irányadó hivatkozás

Leó pápa Ferenc pápa Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdításáról mint folyamatos hivatkozási pontról ír az Egyház életének és küldetésének terén. „Újra a kérügmára (kerygma) mint a keresztény és egyházi identitás szívére összpontosít” – jegyzi meg XIV. Leó, „friss levegő fuvallatának” nevezi, „amely képes elindítani a lelkipásztori és missziós megtérés folyamatait”.

Megújulás minden szinten

A szentatya felvázolja, hogyan hívja ez a perspektíva megújulásra az egyházat számos szinten. Leó pápa minden megkeresztelt embert személyesen arra hív, hogy „újítsa meg találkozását Krisztussal, a pusztán befogadott hittől a valóban megtapasztalt és megélt hit felé haladva”; közösségi szinten „a karbantartásra, a megtartásra összpontosító lelkipásztori megközelítésről a missziós lelkipásztori megközelítésre való áttérésre” szólít, amelyben a közösségek „az igehirdetés élő szereplőivé” válnak, melyeket a kapcsolatokra való odafigyelés, valamint a kísérésre és a gyógyulásra való nyitottság jellemez; egyházmegyei szinten a lelkipásztorok felelőssége kiemelt szerepet kap: biztosítaniuk kell, hogy a missziós dinamizmust ne „nehezítsék el vagy fojtsák el a szervezeti akadályok”, közben segítsék elő a lényegre összpontosító megkülönböztetést.

Krisztusban gyökerező küldetés

Ezekből a gondolatokból bontakozik ki a küldetés egységes felfogása. XIV. Leó „Krisztus-központúnak és kérügmatikusnak” nevezi azt a küldetést, mely egy olyan találkozásból született, amely képes átalakítani az életeket, és „vonzás, nem pedig hódítás által” terjed. Ez a küldetés „együttműködik a kifejezett igehirdetéssel, a tanúságtétellel, az elkötelezettséggel és a párbeszéddel”, miközben elkerüli „a prozelitizmus kísértését” és „a puszta intézményi szintű megőrzés vagy bővítés logikáját”. Azokban a kontextusokban is, ahol az Egyház kisebbségben van, arra hivatott, hogy „egy kis nyájként éljen, amely reményt hoz mindenkinek”.

Prioritások

A jövőre tekintve Leó pápa számos további átelmélkedést igénylő területet emel ki. Az Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdításban levő információk őszinte értékelésére szólít, megjegyezve, hogy egyes aspektusok „ismeretlenek és megvalósítatlanok” maradtak. A prioritások között szerepel a keresztény beavatási folyamatok reformja, az apostoli és lelkipásztori látogatások megújult értéke, valamint annak szükségessége, hogy „felülvizsgálják az egyházi kommunikáció hatékonyságát, a Szentszék szintjén is, egy egyértelműbben missziós értelemben”.

A júniusi konzisztórium felé

Levelének végén a szentatya megismétli háláját a bíborosok szolgálatáért, és megerősíti, hogy további részleteket közöl majd a júniusi konzisztórium előkészítéseként. XIV. Leó pápa az Egyházat a feltámadt Úr reménységére bízva húsvéti üdvözletét küldi, és arra buzdít minden hívőt, hogy fedezzék fel újra az Egyház küldetésének lényegét: tanúságot tenni Isten szeretetéről a világban.