Lehet annak örülni, hogy a tanulók majdnem 83 százaléka megírta megyénkben az ötöst, vagy annál nagyobb jegyet kapott az idei próbavizsgán, de az elgondolkodtató, hogy bár viszonylag sok a jó jegy (a mintegy háromezer vizsgázóból 240-en 9–9,99, 507-en 8–8,99, míg 531-en 7–7,99 közötti jeggyel zárták a próbát), hogyan lehetséges, hogy senkinek sem sikerült jelesre megoldani az írásbeli feladatokat.

A tanároknak sem menne?

A gondok hátterére világít rá egy székelyudvarhelyi magyartanár, Hajdó Khell Noémi aggódó, megoldást sürgető hangvételű Facebook-bejegyzése. Ebből kiderül, hogy nem új keletű a probléma. „Annak ellenére, hogy a magyartanárok többször és több fórumon is jelezték, hogy gond van, hogy volt közülünk olyan, aki bátran kimondta, hogy a tavalyi képességvizsgán ő maga is csak 8,60-at írt volna, s ezzel nincs egyedül, a mostani képességvizsga tételsora is azt bizonyítja, hogy még mindig nem fordítanak kellő figyelmet az illetékesek a nyolcadikosokra” – írta a népszerű pedagógus. Mint kiderült, tavaly is megfogalmazta meglátásait a képességvizsga után, el is juttatta pár olyan személyhez, aki beleszólással rendelkezik a hazai magyar oktatás ügyeibe, mégsem történt semmi…

Nyakatekert szöveg

Hajdó Khell Noémi szerint egyrészt a nyelvi megformálásra való érzékenységet és igényességet mérő feladatok felhívó szövegeinek nyakatekert, már-már az érthetetlenségig fokozott megfogalmazása, gyakorlatai összezavarták a diákokat. A legnagyobb baj a kiválasztott irodalmi szöveggel volt ezúttal, aminek a megértése nehézséget okozott, sokan ebből kifolyólag a szöveghez tartozó gyakorlatokat sem tudták megoldani. Ahogy Hajdó fogalmazott, a szöveg tantárgyversenyre való, ahová a kiemelkedő képességű gyermekek mennek, és nem cikluszáró vizsgára, amelyen átlagos képességű gyerekek is részt vesznek. A magyartanárnak a pontozással kapcsolatosan is vannak fenntartásai, akárcsak a tételsor szerkezetével.
– Most az van, hogy nem tanítunk külön nyelvtant, hanem a nyelvtan a szövegértéshez kapcsolódó kompetencia, ám a tételsorban mégis hangsúlyosan jelen van, azaz a maximálisan adható jegy egyharmadát teszi ki (30 pontot ért a próbavizsgán ez a rész). Pár éve tanítjuk más szemléletben a magyar nyelvtant, én azt sem értem, hogy miért erőltetik ezt ennyire. Ráadásul a hetedikes és nyolcadikos tankönyv nem ezt a szemléletet követi. A magyartanárok mást nem tehetnek, minthogy azokat a gyakorlóteszteket veszik alapul, amit kiadott a szaktárca, többségük ezek alapján tanít. Jeleztük, hogy nem működik jól a dolog, a válasz az volt, hogy menjünk képzésre – mondta.

Hol a hiba?

Hajdó Khell Noémi és – a bejegyzése alatti hozzászólások tanúsága szerint – több kollégája is érdemi vitát, érdemi kommunikációt vár az illetékesektől, azt, hogy hallgassák meg, vegyék figyelembe a meglátásaikat.
– Meg kellene nézni végre, hogy milyen feladattípusok okoznak rendszerint problémát, mert mi van, ha nem a tanítással van a gond, hanem magával a feladattal? Miért van az, hogy tavaly a 7639 magyarul vizsgázó tanuló közül mindössze 12-en kaptak tízest magyarból, miközben az 1426 németül vizsgázó diák közül 72-en érték el a maximális pontszámot? Azaz a 0,15 százalék áll szemben az 5,04 százalékkal. Ők miért tudják megcsinálni? – tette fel a kérdést a pedagógus, aki egyszerűen azt szeretné, ha a gyermekek érdekeire is figyelnének a tételsor összeállítói.

Nincs is semmi baj

Addig, amíg a tavalyi vizsgán 95 százalék fölött volt az átmenési arány magyarból, teljesen indokolatlan arra panaszkodni, hogy nehezek, érthetetlenek a tételek – jelentette ki Váradi Izabella, az Országos Oktatáspolitikai és Értékelési Központ tanácsosa. Ez egyébként a tételek összeállításért felelős intézmény.
– Hogy kevesebb volt a tízes, mint az azt megelőző pandémiás évben, amikor nagyon laza tételeket kellett megoldaniuk a tanulóknak, az szerintem természetes. Egyébként sem az a dolga a magyar vizsgának, hogy a gyermek esélyeit javítsa, hanem objektív mérése kell legyen azoknak a kialakult készségeknek, amelyek alkalmassá teszik – vagy nem –, hogy középiskolában folytassa tanulmányait – jelentette ki a szakember.
Váradi elmondta, hogy idén novemberben egyedül magyarból módszertani útmutatót kaptak a tanárok a mintatételekhez, és a próbavizsga feladatsora egy az egyben eszerint volt megfogalmazva.
– Novembertől egészen mostanáig nem kaptunk tőlük semmilyen visszajelzést, hogy valami nyakatekert lenne. Nyakatekert valami, ha nem ismerjük annak a szakirodalmát. Még arra is kaptak útmutatót a tanárok, hogy hogyan kommunikáljanak a szülőkkel, azaz a nem szakmabeliekkel arról, hogy miért van szükség a változásra, mit mérnek ezek a feladatok, és melyek azok a szövegértési kompetenciák, amelyeket fejleszteni kellene – tette hozzá.

Az RMPSZ közvetítene

Sok oka van Váradi Izabella szerint annak, hogy egy tízes sem született, az egyik az, hogy ez egy próba, és a gyermekek nem szokták annyira komolyan venni.
– Ez márciusban történt, a vizsgáig még van idő felfejlődni a tízesre. Nem a végösszeg kéne érdekeljen bennünket, hanem az, hogy melyek azok a pontok, ahol fejlődni lehet, mit lehet még tenni, hogy az adott típusú feladatot meg tudja oldani a tanuló. A próbavizsgának nagyon erős formatív hatása van, a gyermek tulajdonképpen próbálkozik a vizsgahelyzet megszokásával. Nem látom tragikusnak, ami történt, viszont nagyon fontos lenne, ha ott, ahol ilyen történt, a szakfelügyelet foglalkozzon azzal, hogy mi az, amit nem értettek meg a kollégák, legyen képzés és legyen önképzés, mert ha a kapott szakmai anyag nem fejti ki a hatását, akkor ott valami hiba történik, vagy valamit nem jól értelmeznek. Végül határozottan elutasította Váradi Izabella azt, hogy nincs párbeszédre lehetőség. Szerinte van, csak nem ez a cél. Van például a magyartanároknak levelezőlistája is, ahová bármilyen kifogást meg lehet írni, online beszélgetéseket is rendeztek. 
A tételeket egyébként gyakorló magyartanárok állítják össze, akik a szaktárca keretében működő Országos Oktatáspolitikai és Értékelési Központtal vannak szerződéses viszonyban. 
Végül Ferencz-Salamon Alpárt, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének szakmai alelnökét is megkérdeztük, hogy tudnak-e a problémáról.
– Az RMPSZ legfeljebb a fórumot tudja biztosítani, ahol közeledhetnének egymáshoz az álláspontok. Már javasoltam is az operatív elnökségnek, hogy kezdeményezzünk párbeszédet a vizsgafeladatokat kritizáló pedagógusok és azok a személyek között, akik a tételek összeállításáért felelnek. A közvetítést mi vállaljuk – közölte.