Több mint tízezer üres álláshely várt betöltésre tavaly
Megyénkben tavaly több mint tízezer betöltetlen álláshelyet regisztráltak, a munkanélküliek száma pedig hatezer felett alakult. Míg a kereskedelem, az építőipar és a vendéglátás szippantotta fel a legtöbb munkaerőt, a munkaerő-elhelyező ügynökség szerint elengedhetetlen a célzott átképzés és a folyamatos alkalmazkodás.
Bár Hargita megyében a tavalyi év végén 6328 regisztrált munkanélkülit tartottak számon, a munkaerőpiacon folyamatos volt a mozgás, sőt, az év során összesen 10 458 üres álláshelyet hirdettek meg a munkaadók, vagyis papíron minden álláskeresőre jutott legalább egy-másfél lehetőség. Csakhogy a kínálat és a kereslet ritkán találkozott – derül ki a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség (AJOFM) éves jelentéséből, amelyet Tiberiu Pănescu igazgató mutatott be a prefektusi kollégium ülésén.
A 6328 regisztrált munkanélküli 51,5 százaléka nő, 48,5 százaléka férfi. Korosztályokat tekintve a 40–49 év közöttiek aránya volt a legmagasabb (23%), őket követték a 30-as éveikben járók (20%) és az 55 év felettiek (18%). Az 50–55 év közötti korosztályba a regisztráltak 16 százaléka tartozott, míg a legfiatalabbak, a 25 év alattiak 15 százalékot tettek ki. A legkisebb csoportot a 25-29 év közöttiek alkották 8 százalékkal.
A jelentés rámutat: a megye gazdaságát továbbra is a szolgáltatások, a kereskedelem és az építőipar húzza, de a faipar és a nehézgépkezelés is rengeteg embert foglalkoztatott. A 2025-ös év legkeresettebb foglalkozásai között a kereskedelmi eladó végzett az élen 840 meghirdetett álláshellyel, ezt követték az építkezési segédmunkások (661 hely) és a teherautó-sofőrök (433 hely). A biztonsági őrök iránt is folyamatos volt az igény (333 hely), a szezonális pörgés pedig a vendéglátásban (HoReCa) mutatkozott meg, ahol a pincérek és szakácsok iránti kereslet összesen meghaladta a nyolcszázat. A gyártósorok mellett is akadt munka: konfekcióipari munkásból 311, asztalosból pedig 229 szakemberre lett volna szükség. Ezzel szemben a legkevesebb hirdetés a magasabb képzettséget igénylő irodai adminisztrátori vagy specializált asszisztensi körökben jelent meg, mivel a piaci igények elsősorban a fizikai és szakmunkára fókuszáltak.
Tavaly összesen 5120 munkanélkülinek sikerült elhelyezkednie az ügynökség közvetítésével, és különösen biztató, hogy közülük 2113-an a 45 év felettiek voltak, ami cáfolja azt a tévhitet, hogy az idősebb generációk előtt zárva maradnak a kapuk.
Az ügynökség az adatok ismeretében célzott átképzési stratégiába kezdett, hogy orvosolja a piaci hiányt: olyan tanfolyamokat indítottak, amelyek közvetlenül a hiányszakmákra – például pincér, szakács vagy gyógyszertári asszisztens – készítik fel a jelentkezőket. Erre szükség is van, hiszen a munkanélküliek korfája szerint a 40–49 év közöttiek vannak a legnehezebb helyzetben, nekik a legnehezebb a váltás, ha korábbi iparáguk leépül. A jelentés tanulsága egyértelmű: a Hargita megyei munkaerőpiacon csak a folyamatos tanulás és a mobilitás jelenthet biztos védelmet a munkanélküliség ellen.

