Ma már egyre kevésbé félünk a mesterséges intelligencia tér­hódításától, sőt meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy segítségként és ne ellenségként tekintsünk rá, hangzott el a 10. Digitális Székelyföld Konferencián, Székelyudvarhelyen. Az idei konferencián arra a kérdésre keresték a választ az előadók és a résztvevők, hogy ebben a korszakban, amelyben a szoftverek és algoritmusok képesek önállóan tanulni, fejlődni, újraírni és optimalizálni magukat, ezeket a technológiákat hogyan állíthatjuk annak szolgálatába, hogy még hatékonyabbá tegyük az ipari, üzleti, fejlesztési és menedzsmentfolyamatainkat. A konferencián jelen volt dr. Palkovics László, Magyarország kormányának mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztosa, aki bemutatta a magyarországi MI-stratégiát, ismertetve azokat a területeket, ahol az anyaországban használják, vagy használni fogják a mesterséges intelligenciát, ezek legfőképpen a társadalmi, technológiai és üzleti területek. A kormánybiztos továbbá hangsúlyozta, hogy Magyarországnak 2020 óta van MI-stratégiája, Romániának szintén van sajátja, ám külön Székelyföld és Erdély részére is kidolgoznak egyet, amelyben segítséget nyújt a magyar kormány. 

Csíkszereda a székelyföldi MI-stratégia központja

Hajdú Gábor parlamenti képviselő elmondta, Székelyföld MI-stratégiája a Csíkszeredában megalakuló Mesterséges Intelligencia Tudásközponton keresztül fog megvalósulni. A stratégia több ágazatra is kiterjed majd, ezek az önkormányzatok, ahol egyrészt a polgárok számára jelent majd hatékonyabb ügyintézést, másrészt a hivatalok és az önkormányzatok számára fog egy hatékonyabb belső ügyintézést biztosítani. Egy másik ágazat az oktatás, ahová különböző szinteken és a szakoktatásban tudják bevezetni az MI-t, valamint a humánerőforrás-fejlesztés és a szakmai átképzés területe is része lesz a stratégiának. Az agrárium területén a Székely Gazdaszervezetek Egyesületével együttműködve implementálják az MI-t a területre, az egészségügyben pedig – amint már korábban beszámoltunk – meg is kezdődött az együttműködés a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházzal. A kis- és középvállalkozások számára is fontos lesz a mesterséges intelligencia implementálása, ahogy a társadalom felkészítése is része lesz a stratégiának, ugyanakkor a kulturális kincseinket is digitalizálni kell, meg kell őrizni, feldolgozhatóvá kell tenni, ez az új módja annak, hogy tovább vigyük az utókornak – fogalmazott Hajdú Gábor. Mint a képviselő ismertette, az önkormányzatok területén már tettek is lépéseket a mesterséges intelligencia gyakorlatba ültetésére. 

Romániai MI-stratégia 

A Digitális Székelyföld Konferencián egy kerekasztal-beszélgetést is szerveztek, ahol dr. Palkovics László, Magyarország kormányának mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztosa; Tánczos Barna, Románia RMDSZ-es miniszterelnök-helyettese; Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke; Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, valamint Szakács-Paál István, Székelyudvarhely elöljárója beszélgettek az MI önkormányzatokban való alkalmazásáról. 
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes elmondta, Romániának is van mesterségesintelligencia-stratégiája, amit a 2024–2027-es időszakra határoztak meg, és aminek óriási hatékonyságnövelő ereje lenne, ám az egész országra vonatkozó bevezetése egyelőre végeláthatatlan folyamatnak tűnik. Tánczos kifejtette, ő annak örülne, ha első lépésként önkormányzatokban és különböző kormányzati szektorokban sikerülne implementálni a mesterséges intelligenciát, ennek lehetnének eredményei. 
MI az önkormányzatokban

Bíró Barna-Botond, Hargita Me­gye Tanácsának elnöke elmond­ta, a megyei önkormányzat ese­tében az MI használatát és be­vezetését abban látja, hogy a folyamatok hatékonyságát és gyor­saságát tudják növelni, ezáltal is segíteni azokat az intézményeket, civil szervezeteket, akiknek a megyei tanáccsal kapcsolata van. Emellett folyamatban van egy chatbot létrehozása, illetve az iktatórendszerben is kísérleteznek azzal, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásával hogyan lehet a dokumentumelosztást gyorsabbá tenni. Ugyanakkor a turizmus és az egészségügy területén is igyekeznek alkalmazni az MI-t a folyamatok hatékonyságának és gyorsaságának növelésére. 
Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere közölte, a város önkormányzatának hatékonyabb működése érdekében fogják alkalmazni a mesterséges intelligenciát, ám ezt országszinten nehezíti az, hogy a digitális szolgáltatók munkáját össze kell hangolni, ez pedig minden esetben az adott önkormányzatok feladata. Korodi kiemelte, jelenleg a városháza alkalmazottai túl sok időt töltenek a számítógépek előtt, a cél az, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásával a humánerőforrás több időt tudjon fordítani a terepmunkára, ahol a városmenedzsmenttel tudnak foglalkozni. Emellett adathalmazok összegyűjtésére is szükség van az önkormányzatok számára, amelyek segítségével városstratégiai döntéseket tudnak meghozni, továbbá olyan kommunikációs rendszereket szeretnének létrehozni, amelyek segítségével a lakosság könnyebben tud kommunikálni a városházával. 
Szakács-Paál István, Szé­kely­udvarhely polgármestere elsősorban egy nagyon okos panaszbejelentő rendszer megalkotásában látná a mesterséges intelligencia szerepét Székelyudvarhely életében, amely delegálná a feladatokat a városháza alkalmazottainak. Szakács-Paál ugyanakkor kiemelte, az önkormányzati digitalizációt nehezíti a sok pályázati feltétel, a vállalkozások átláthatatlansága és a kormányzati adatbázisok közötti átjárhatóság hiánya. 
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes összefoglalóként elmondta, az önkormányzatok hatékonyságának növelése érdekében a legfontosabb feladat az állam részéről az átjárhatóság és az adatbázisok közötti kapcsolat megteremtése lenne, ebben szintén nagy segítség tudna lenni a mesterséges intelligencia.