Az afrikai sertéspestis megjelenése óta folyamatosan figyelik a betegség terjedését, mondta dr. István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
– Országos megfigyelési rendszerünk van, legutóbb Galac környékén azonosítottak újabb gócpontot. Suceava, Neamț és Bákó megyében házi sertéseknél diagnosztizáltak fertőzést, tehát Hargita megyét körbevette a járvány – mondta a hatósági állatorvos.
Kiemelte: a pestisgóc­pont­ három kilométeres körzetében állapítanak meg védelmi, valamint megfigyelési zónát, utóbbi akár tíz kilométer is lehet.
– Arról a területről csak állategészségügyi engedéllyel szabad állatokat szállítani – jegyezte meg a szakember. 
Hozzátette: történt olyan, hogy megállapították a járványt, további ellenőrzéseket végeztek, mire visszatértek a helyszínre, addigra eltűntek a disznók. A kupecek olcsóbban vitték el a beteg állatokat.
– Erre figyelmeztettük is a lakosságot, általában lengyel rendszámú gépjárművekkel közlekednek, de Botoșani, Tulcea megyei személyek is kereskednek. Büntetést róttak ki rájuk, sőt volt rá példa, hogy elkobozták az állatokat – mondta az igazgató.
Az állategészségügy a hatóságokkal együtt folyamatosan ellenőrzéseket végez az utakon megyeszinten, sertésszállítókat keresve novembertől egészen január közepéig. A vírus gyorsan terjed az emberi tényező miatt, ugyanis ahol gócpontot azonosítottak, ott megsemmisítik az állományt és fertőtlenítenek, viszont az előbb említett okból kifolyólag nehéz megfékezni a járvány továbbterjedését. Az afrikai sertéspestis emberre nézve nem veszélyes, a disznókra nézve annál inkább, ugyanis mihelyt megbetegszik egy állat, számítani lehet, hogy estére az összes disznó elhull.

Szólni kell!

– Időben kellene szólni a kerületi állatorvosnak, nem pedig elásni a betegségben elpusztult állatot, és remélni, hogy a többi rendben lesz, vagy netán a kutyáknak vetni a tetemet, hogy a szarkák, macskák továbbterjesszék a betegséget. A fertőzött hús érintésével az ember is könnyedén hordozóvá válhat. Volt eset, hogy a beteg disznót levágták, eltették a hűtőbe, addigra más állománya volt már a gazdának és a fagyasztóból kivett hús megfogása után ismét jelentkezett a pestis – mondta dr. István Róbert.
Az országban Szatmárnémetiben azonosították először a betegséget, Ukrajnából terjedt át Romániába. Egyik romatelepen Ukrajnából disznót vásároltak olcsón. Mire a hatóságok a helyszínre értek, tízesével elásott tetemeket találtak. Maros megyében kilőtt vaddisznónál is kimutatták az afrikai pestist. Vadak esetén az védőzóna területe nyolc kilométer a góc körül. Több megfigyelést végeznek, bármi gyanúst észlelnek, jelenteni kell az állatorvosnál, hívta fel a figyelmet az állategészségügyi igazgatóság vezetője. 
– Házilag készített vagy találomra vásárolt gyógyszerekkel ne kezeljük állatainkat, hívjunk szakembert – hívta fel a figyelmet az állatorvos. 
Hargita megyében a legutolsó gócpontot januárban azonosították, Szé­kely­ke­resz­túr környékén, akkor ugyan drasztikus fellépéssel, de sikerült megakadályozni a kór terjedését. 
Az elmúlt hónap felmérései alapján Hargita megyében 7500 nyilvántartásba vett sertéstartó kisgazdaság van, amelyekben összesen körülbelül 26 ezer disznót tartanak. Hét kisebb A típusú farm működik, ahol körülbelül 400 disznót tartanak. A megye előnye, hogy nincs nagyfarm. Az elmúlt félévben háromszáznál is több vaddisznótól vettek mintát a megyében, de nem találtak fertőzött állatot. 

Mire figyeljünk disznóvágáskor?

Legfontosabb szabály, a még élő disznóhoz vágás előtt kihívni az állatorvost, hogy megvizsgálja. A levágást követően kötelező a hús Tri­chinella-vizsgálata. Az idén csak vadaknál azonosították, viszont a korábbi években emberek is kerültek kórházba, sőt Arad megyében egy idős házaspár a fertőzött disznóhústól meghalt. Halálos kimenetelű betegség, ha a húsban a fertőzés súlyos és a beteg nem kap idejében orvosi ellátást. 
Az első tünetek gyomorzavarok, fájdalmak, görcsök, hányinger, émelygés, fejfájás, utolsó stádiumban jelentkezik az izomfájdalom. 
– Az izomfájdalom jelentkezése már veszélyes, mert a kór megtámadta az izmokat, először a rekeszizmot támadja. Hogyha idejében orvoshoz fordulunk, gyógyszeres kezeléssel gyógyítható a betegség – mondta dr. István Róbert.  

Az igazgató szerint tízperces a vizsgálat, nagyjából 20-25 lejbe kerül, „és nem kockáztatjuk családunk életét”. A hús vizsgálásakor kötelező módon be kell mutatni a sertés fülszámát, illetve a gazda személyi igazolványát. Az állatorvostól az igénylő kap egy F3-as igazolást, hogy a leölt disznó kikerüljön a nyilvántartásból. Hogyha kiderül a teszt során, hogy a hús fertőzött, akkor az állam egy-két hónapon belül a piaci áron kártalanítja a gazdát. Az afrikai sertéspestis esetében a kártérítés uniós pénzekből történik. 
A vágóhidak esetében laborban elvégzett tesztre van szükség. Az ellenőrzés elvégzése érdekében, hogyha valaki disznót akar eladni, szóljon a körzeti állatorvosnak, és az állatorvos megvizsgálja, illetve szállítási okmányt is kibocsát. 
– Az orvosok ismerik a gazdákat és állataikat a legjobban. Ha fertőzés van, kiszáll a helyszínre a kerületi állatorvos, az önkormányzat mezőgazdasági referense és egy fajminősítési szakember, ők döntenek a sertés piaci értékéről betegség diagnosztizálása esetén – közölte az igazgató. – Fontos, hogy ne vásároljunk az internetről ismeretlen eredetű kolbászt és hústerméket. Fülszám nélkül az interneten árult disznót, vagy már feldolgozott húst se vegyünk, sosem lehet tudni, hogy milyen veszélyeket tartogat – hívta fel a figyelmet.