Kevés gazda foglalkozik jelenleg hagymatermesztéssel Madéfalván, és azok is inkább jövedelemkiegészítő jelleggel. A csíki településre jellemző ősi fajtát Tamás Dallio László kisgazda termeszti 100 négyzetméteren. Két fóliasátra van, és a hagymapalánta mellett egyéb zöldségek – paradicsom, paprika, karfiol, karalábé – palántatermesztésével is foglalkozik. 
Az augusztus végi kánikulát követő időjárás-változással beköszöntő esős időben sikerült találkozni a madéfalvi hagymatermesztővel. A fóliasátor védelme alatt sikerült beszélgetnünk a palántanevelés fortélyairól, ami komoly szaktudást igényel, ahhoz, hogy a gazda és a vásárlók is elégedettek legyenek. Tamás Dallio László hagymával való ismerkedése nagyjából tizenöt évvel ezelőtt kezdődött, amikor a felesége által hozzájutott az igazi őshonos madéfalvi hagymamaghoz, amit egy idős helybéli asszony – Szentes Jánosné Anna – hagyományozott rájuk, azzal a kéréssel, hogy igyekezzenek megtartani ezt a falura jellemző hagymafajtát. Igaz, a zöldségtermesztéssel a család már a múlt rendszerben elkezdett foglalkozni, édesapja közel négy évtizede építette az első fóliaházat, ahol saját szükségletre termesztettek zöldségeket. A zöldségtermesztés és ezen belül a hagymapalánta-termesztés régebben is, de főleg manapság, inkább jövedelemkiegészítő jelleggel bír, ezen próbálna változtatni a már hagyományosnak számító Hagymafesztivál, hogy az emberek kicsit nyissanak a piac felé az általuk megtermelt zöldségekkel, hagymapalántával.

A kertészetben jártas gazdálkodótól megtudtuk, hogy egy jellegzetes palántahagymából termesztett lila hagymáról van szó, „én salátahagymának nevezem, mert nagyon ízletes, édes, nem csípős, eléggé jól tárolható, emiatt szerették ezt a hagymát nemcsak a falubeliek, hanem más települések lakói is” – mondta. Évente 50-100 kilogramm hagymapalántát termeszt, időjárástól függően, ugyanis mint kiderült, az elmúlt esztendőben a jég elverte a termést, de az idén nagyon jónak ígérkezik. A hagymapalántát főleg a falubeliek szokták felvásárolni, de vannak borzsovai, szépvízi, szentmiklósi kuncsaftok is, akik 4-5 kilogrammot elvisznek, nemcsak maguknak, hanem rokonoknak, szomszédoknak.

A madéfalvi hagyma múltjáról a gazdától megtudtuk, hogy a helyiek az 1800-as évek végén kezdtek el inkább hagymatermesztéssel foglalkozni, mint mesélte, a székelyek nem nagyon foglalkoztak zöldségtermesztéssel, de akkoriban tanulmányi utakat kezdtek szervezni számukra, elvitték őket délebbi vidékekre, ahol megtanították nekik a kertészkedés ezen ágát. A nagyszülők elmeséléseiből hallotta, hogy a háború után a madéfalviak nagyobb mennyiségben kezdtek hagymatermesztéssel foglalkozni, ami pár száz kiló hagymát jelentett. A termést elvitték a Regátba, ahol kukoricára vagy egyéb mezőgazdasági terményre cserélték, de ez a tevékenység is inkább jövedelemkiegészítés volt, mert akkor sem és most sem beszélhetünk nagyipari hagymatermesztésről.

A hagy­ma­pa­lán­ta­-ter­mesz­tés mivel nem gépesíthető, ezért a tömegtermelése nagyon-nagyon költséges, rengeteg kézi munkát igényel – tudtuk meg a kisgazdától, aki elárulta, hogy ők semmiféle vegyszert nem használnak, a magokat sem csávázzák, csakis trágyás földbe ültetnek, ezért nem használnak műtrágyát és gyomirtókat sem. 

– Hogy megtartsuk a fajtajelleget, télen kiválogatjuk azokat a hagymákat, amelyek szemre magukon hordozzák a fajtajelleget, vagyis egy picit körtébb alakú, szép, egészséges hagymákat teszünk félre. Azokat kora tavasszal, hómenéskor – mivel nagyon fontos, hogy hideg legyen a föld – 30-40 centi távolságra kirakjuk, az fog felmagzani – vagyis kitetőzik –, és akkor kiszedjük a magokat, amelyeket következő tavasszal behintünk a földbe, mintha répát vetnénk. Abból fog kikelni a hagymapalánta, amit megnőve kiszedünk és szétültetjük 10-15 centire egymástól, és őszire abból lesz az ízletes madéfalvi hagyma. Ez a folyamat két évet vesz igénybe

– ismertette a hagymapalánta-termesztés fortélyait Tamás Dallio László.

XIII. Madéfalvi Hagymafesztivál
Önkormányzati labdarúgótornával kezdődött tegnap a XIII. Madéfalvi Hagymafesztivál. A rendezvénysorozat táncházzal, hangszerbemutatóval, kulturális előadásokkal, sportprogramokkal, koncertekkel és sok egyéb színes, érdekes programmal várja a közönséget a hétvégén, illetve hagyományos termékek kiállítása és vására is színesíti a felhozatalt. Pénteken 19 órától a művelődési házban táncoktatás lesz, majd azt követően táncházat és hangszerbemutatót tartanak, a talpalávalót a Kedves zenekar fogja húzni. Szombaton tartják a Hagymakörutat. Reggel 8 órakor foglalják el a résztvevők az úgynevezett hagymapontokat – amiből összesen hét lesz az idén a település különböző tízeseiben –, amiket déltől lehet körbejárni, az étkeket kóstolgatni, majd értékelni. Az eredményhirdetésre és tombolahúzásra este 8 órától kerül sor, majd a bonyhádi Dynamik zenekar szórakoztatja a nagyérdeműt a szabadtéri Hagymabálon. Vasárnap ünnepi szentmisével kezdődnek a programok 11 órától, délben a madéfalvi óvodaudvar ünnepélyes átadására kerül sor, majd a termények megáldása és a vásár megnyitása következik a vásártéren. Ezt követően egész estig tartó kulturális programokkal várják a kíváncsiskodókat. Este pedig a Fuse Band (20 óra) és a Projekt X (21 óra) szórakoztatja a közönséget.