Tavaly már 6000 hektár alá csökkent a burgonyával beültetett terület nagysága Hargita megyében, ami jelentős visszaesés a tíz évvel ezelőtti állapotokhoz képest, amikor is közel 15 ezer hektáron termesztették a krumplit nálunk. Ugyanakkor még mindig szép számban akadnak, akik nem mondanak le a Székelyföld egyik jelképének számító gumós növény termesztéséről.

Gumósodó gondok

Az idei ültetési kampány április elején kezdődött, azóta egyre több pityóka kerül a földbe. Az előrejelzések szerint, amennyiben az időjárás nem akadályozza, május elejére mindenhol befejeződnek a munkálatok.

Az egyik szépvízi nagygazda megkeresésünkre azt mondta: szerinte a Hargita megyei burgonyaföldek másfél évtizede tartó folyamatos zsugorodása visszafordíthatatlan. Bár ő továbbra is kitart a 20 hektáron történő termesztés mellett – vallja, hogy a pityóka egy székely brand, amit nem lehet lecserélni –, azt tapasztalja, hogy a községben jelentősen visszaesett a krumplival beültetett területek nagysága. Sok gazda, aki korábban 4–5 hektáron termelt, mára egy-két hektárra szűkítette tevékenységét. Úgy véli, az ágazat egyik problémája a munkaerőhiány: a gazdák ezt ellensúlyozandó, igyekeztek minél nagyobb mértékben gépesíteni a folyamatokat, így csökkent a kézi munkaerő iránti igény. Megtudtuk, a napszám jelenleg átlagosan 200–250 lej között alakul.

A nagyok is zsugorodnak

Míg az idei tavasz az időjárás tekintetében kedvezően indult, a Hargita megyei burgonyatermesztés jövőjéről borúlátó képet fest Keresztes Vencel. A csíkszentmártoni Burgabotek Mezőgazdasági Társulás vezetője érdeklődésünkre elmondta, a tavaly mintegy kétmillió lejes veszteséggel zárták az évet: nem elég, hogy feleannyi pityóka termett, mint amennyire számítottak, az értékesítési ára a kiadásokat sem fedezte. Ezért az idén a társulás 90 hektáron fog burgonyát termeszteni, ami 18 százalékos csökkenést jelent a tavalyi 110 hektárhoz képest. A munkát a hónap elején már elkezdték, és az időjárásnak megfelelően folyamatosan végzik. Keresztes Vencel rámutatott, hogy mivel az ünnepek között is zajlott az ültetés, így Alcsíkon a burgonyának szánt területek több mint felét már beültették, és azok a gazdák, akik kisebb parcellákon tevékenykednek, már be is fejezték a munkát. Amennyiben pedig az időjárás kedvező marad, május elejére mindenhol befejeződhet az ültetés.

Az előállítási költség feléért lehet eladni

Az ágazat helyzetét boncolgatva a mezőgazdasági társulás vezetője többek között azt emelte ki, hogy a klímaváltozás hatása egyre erősebben érezhető: a tavaly a tervezett 3000 tonnának alig több mint felét sikerült betakarítani, ráadásul a termés minősége is gyengébb volt. Mindezt úgy, hogy esetükben közel 40 hektár öntözhető, ami jelentős segítséget jelent az egyre kiszámíthatatlanabb időjárási körülmények között – enélkül még nagyobb lett volna a veszteség. Számszerűsítve: a tavaly egy kilogramm burgonya előállítása 2,10 lejbe került, miközben az értékesítési ár mindössze egy lej körül alakult, így a társulás nagy veszteséget könyvelhetett el.

Drága, mint a vetőmag

A minőségi vetőmag beszerzése szintén jelentős befektetést igényel. A székely gazdák körében kedvelt fajták a sárga héjúak közül a Prada, Carrera, Paradiso, Arizona, a piros fajták közül a Red Lady. Jellemző rájuk az étkezési célra történő kiváló felhasználhatóság, illetve a betegségekkel szembeni ellenállóképesség. A hivatalos, papírokkal rendelkező, úgynevezett „certifikált” vetőmag kilónkénti ára 3,5–5 lej között mozog. A belföldi vetőmagokhoz valamivel olcsóbban lehet hozzájutni, körülbelül 2,50 lejért, viszont mivel nincsenek hitelesítve, megbízhatóságuk kérdéses. Ugyanakkor a hivatalos vetőmagok is csak egy-két évig vethetők vissza, mivel jelentősen leromlik a minőségük.

Földbe tett pénz

Ebből kiindulva a szakemberrel nagy vonalakban áttekintettük, hogy mennyibe is kerül egy gazdának egy hektár területet pityókával beültetni. Átlagosan 3,5 tonna vetőmaggal számolva, egy magángazdálkodónak – a belföldi árakkal – már csak a vetőmagra közel 10 ezer lejt kell költenie. Ehhez adódik még a műtrágya és az üzemanyag ára, illetve egyéb kiadások. Tehát egy kisgazdálkodónak hektáronként hozzávetőlegesen 25–30 ezer lejes költséggel kell számolnia, míg egy vállalkozás esetében egy hektár beültetése, a hitelesített vetőmagok árával számolva, akár 30–40 ezer lejbe is kerülhet.

Munkaerő- és értékesítési problémák is vannak

A munkaerőhiány tovább nehezíti az ágazat helyzetét. Több termelő egybehangzó állítása szerint évről évre nehezebb embert találni: a fiatalok többsége már nem kíván a mezőgazdaságban elhelyezkedni, sokan inkább külföldön keresnek munkát – a Burgabotek társulásnak például jelenleg gépészre lenne szüksége, de nem találnak megfelelő szakembert. Ezért az államnak másképp kellene kezelnie a mezőgazdaságot, hiszen a munkakönyves foglalkoztatás a gyakorlatban nehezen alkalmazható, jelezték a termelők, akik szerint mivel mára a burgonyatermesztés sok gazda számára veszteségessé vált, fennáll a lehetősége annak, hogy Hargita megyében a pityókatermesztés elveszíti korábbi húzóágazati szerepét.

A gazdák kilátásait nagy mértékben befolyásolja az értékesítési ár, amelynek fluktuációja kiszolgáltatottá teszi a vállalkozásokat: a pityóka értékesítése nehézkes, a raktárakban például még mindig maradt a tavalyi termésből. A megtermelt burgonya egy részét a szabadpiacon igyekeznek eladni, jelentős mennyiséget pedig szerződés alapján értékesítenek feldolgozóknak. Viszont amennyiben a termés nem felel meg az elvárt minőségi követelményeknek, az átvétel elmarad, ami tovább növeli a gazdák bizonytalanságát – sorolta a gondokat Keresztes.

5500 hektár az idei határ

A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság adatai szerint tavaly mintegy 5900 hektáron termesztettek burgonyát a megyében, ebből körülbelül 3500 hektár tartozott kereskedelmi célú gazdaságokhoz, a többi háztáji termesztés. Az idén mintegy 5500 hektár beültetésére számítanak; vetőmag kellő mennyiségben van, és mindeddig a termőterületek fele lehet beültetve, tudtuk meg az igazgatóság vezetőjétől. Romfeld Zsolt megjegyezte, végleges adatok május elején állnak majd rendelkezésre.

Hozzáfűzte: az időjárás pillanatnyilag nem a legkedvezőbb, hisz melegre és valamivel több csapadékra lenne szükség, ugyanis az utolsó havazás óta nem volt megfelelő mennyiségben eső.