Románia 2002-ben vett részt először a PISA-­vizsgálatban (Programme for International Student Assessment), amelyet egyszerre végeznek el több országban azonos korú – 15 éves – fiatalok körében. Legutóbb 2025 tavaszán 91 ország vagy régió összesen több mint 760 000 tanulóját mérték fel, Romániában 322 iskola 7 725 diákja kapcsolódott be. Az eredmények elemzésének első fejezetét múlt héten publikálta az OECD. 

Mit mérnek?

A PISA-vizsgálat nem tanulmányi eredményeket mér, hanem a célja annak megvizsgálása, hogy a közoktatást hamarosan elhagyó tanulók milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel, készségekkel, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükségesek. A vizsgálatot a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szervezi meg háromévente és három fő területet vizsgál: szövegértés, alkalmazott matematikai és alkalmazott természettudományos műveltség, a sor tavaly kibővült a digitális kompetenciákkal. A 2025-ben már online elvégzett feladatok azt mérték, hogy a tanulók mennyire képesek alkalmazni a tudományos ismereteiket a mindennapi életben, illetve külön figyelmet kapott a dezinformáció felismerése és a források kritikus értékelése is. 

Gyorsjelentés a magyar almintáról

A 2025-ös PISA-felmérésben részt vevő hazai diákok között több mint ezren képviselték a magyar kisebbséget, megyénkből hét iskola mintegy félszáz diákja végezte el a tesztet, Etédtől Csíkszeredáig. Immár másodszor volt a romániai magyar diákokra reprezentatív alminta, az eredményekből a hazai magyar oktatás versenyképességére is lehet következtetni. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet máris bemutatta az almintára vonatkozó gyorsjelentését. Kiss Tamás szociológus, az intézet kutatója és Toró Tibor politológus, a Sapientia EMTE oktatója által elvégzett gyorselemzés szerint a magyarul tanuló diákok eredményei jobbak az országos átlagnál, és a többségi diákokhoz képest is, de csökkenőben van a különbség. Ez annak tudható be, hogy a magyarul tanuló diákok teljesítménye a 2022-es méréshez képest erőteljesebben romlott, mint a románoké, a visszaesés különösen matematikából jelentős. 
Kiderült az is, hogy a magyar oktatás a közepes és kisvárosokban a legerősebb, de az adatok nagyobb volumenű lemorzsolódásra is utalnak, ezért a jobb eredményekhez az is hozzájárulhat, hogy a gyengébben teljesítők korábban már kimaradtak a rendszerből. A gyorsjelentés kimutatta, hogy az alsó középosztálybeli gyermekek teljesítménye a hátrányos helyzetű rétegek szintje felé közelít, a családi és társadalmi, gazdasági háttérből fakadó egyenlőtlenségek aggasztóan mélyültek.
Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkár arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Neveléstudományi Intézet is vizsgálja az eredményeket, részletesebb elemzése későbbre várható.

Nemzetközi rangsor

A PISA-rangsor élén a távol-keleti országok állnak, minden vizsgált területen Kína különböző régiói (pl. Makaó, Peking, Shanghai), továbbá Szingapúr, Japán, Dél-Korea fiataljai magasan az OECD-átlag fölött teljesítettek. A top 10-be mindössze két európai ország, Észtország és Nagy-Britannia került be. Az észtek ezzel az Európai Unió éllovasai, őket Finnország, Írország és Ausztria követi. Magyarország nagyjából a középmezőnyben van a vizsgált országok rangsorában, 15 éves diákjai kisebb eltérésekkel az OECD átlagszintjén állnak, ugyanakkor, ha a legutóbbi PISA-vizsgálat eredményeit nézzük, itt is, és a legtöbb országban – a „legerősebbekben” is – csökkenő teljesítményt mutatnak a számok. Az uniós országok közül a sereghajtó Bulgária és Ciprus. 

A hazai helyzet 

Az OECD-átlag természettudományoknál 482 pont, olvasásnál 461, matematikánál 463, és a digitális kompetenciák esetén 500. A romániai minta által elért pontszámok sorrendben a következők: 425, 413, 419 és 442. Összességében Románia a 91 ország között az 55. helyen áll természettudományok, az 53. helyen olvasás, a 48. helyen pedig matematika terén. A digitális problémamegoldásnál az 51. helyet foglaljuk el. Diákjaink átlagos teljesítménye elmarad számos, az EU-n kívüli közeli ország – köztük Montenegró, Albánia és Szerbia – diákjainak eredményeitől, így olyan államokkal kerültünk egy teljesítményszintre, mint például Thaiföld, Mongólia, Costa Rica, Grúzia és Moldova. 

Egyre többen alapszint alatt

A hazai tanulók majdnem 40 százaléka három fő kompetenciaterületen (matematika, természettudományok és szövegértés) alapszint alatti eredményt ért el, arányuk mintegy 5 százalékkal nőtt a legutóbbi felmérés óta. A leggyengébb eredmények a matematikai készségek területén születtek, ahol a fiatalok mintegy fele, 52 százaléka a minimális kompetenciaszintet sem tudta elérni. A legnagyobb – 16 pontos - visszaesést viszont a szövegértés, olvasás területén mutatja a felmérés, ott tartunk, hogy a tanulók közel fele, 48 százaléka funkcionális analfabétának tekinthető. Ezt a szintet közelítjük természettudományokból is, ahol a korábbi 44 százalékról 46 százalékra nőtt az alapszintet elérni képtelenek aránya. Az első ízben értékelt digitális eszközök segítségével történő problémamegoldó képesség terén fiataljaink mindössze 43 százaléka haladta meg az alapszintet, miközben az OECD átlaga 64 százalék.

Nagy az egyenlőtlenség

A jelentés első fejezete rávilágít arra is, hogy Romániában ijesztő az iskolák közti egyenlőtlenség. A vizsgált országok közül azon tíz közé tartozunk, ahol a közoktatás esélyegyenlőség-teremtő képessége a leggyengébb, a tanulói teljesítmény nálunk továbbra is az OECD-átlagnál jóval erősebben függ össze a társadalmi háttérrel, és különösen sokat számít az is, hogy vidéki vagy városi iskolába jár valaki. 
Az OECD honlapján is tanulmányozható jelentés így összegez: „összességében ezek az eredmények aláhúzzák annak szükségességét, hogy az oktatási rendszerek holisztikus megközelítést alkalmazzanak a tanuláshoz, amely mind a jártasságot, mind az elkötelezettséget értékeli, és biztosítja, hogy minden diák megkapja a szükséges támogatást, lehetőségeket és erőforrásokat ahhoz, hogy teljes mértékben kiaknázza a benne rejlő lehetőségeket az iskolában és azon túl.”