A természetvédelmi terület tulajdonképpen a Hargita-hegységben eredő Vargyas-patak által a Persány-Rika-hegység mészkő falaiba vájt közel négy kilométer hosszú szurdokvölgyet és környékét jelenti. Van itt minden, ami érdekes lehet kirándulónak, sportembernek, kutatónak egyaránt, például rengeteg barlang (120 fölött van a számuk, de csak néhány látogatható), amelyeket szintén a víz vájt évmilliók alatt a falakba. Egyéb tipikus karsztjelenség is megfigyelhető: a szoros egyik pontján a Vargyas vizének egy része eltűnik a sziklák alatt, majd a szurdok másik végén ismét felzubog. Sziklamászásra alkalmas falak (több mint 60, vicces nevű útvonal), jól kijelölt gyönyörű túraösvények vonzzák ide a természetkedvelőket, és leírhatatlanul csodálatos a növény- és állatvilága.

Biztonságos hely

A szoros több irányból is jól megközelíthető autóval, parkolásra van kijelölt hely a Vargyas és Homoródalmás felől érkezőknek is. A kék kereszt jelzésen könnyedén végigjárható a szurdokvölgy, hiszen ott, ahol egykor drótkötelek vezettek át a patakon, mára lánccal vagy acélsodronnyal biztosított ösvényeken, biztonságos hidakon és pallókon közlekedhetünk. A turisták kényelmét és biztonságát szolgáló infrastruktúra karbantartását a szentegyházi hegyimentő-, barlangász- és
búvárcsapat tagjai végzik szorgalmasan, munkájukért cserébe csak annyit kérnek, hogy használjuk rendeltetésszerűen a függőhidakat és vigyázzunk a tisztaságra.

Mélység és magasság

Épp a napokban javították meg az Orbán Balázs-barlanghoz felvezető lépcsőt, tehát újból látogatható a Vargyas-szoros talán legismertebb látványossága, amely a Keleti-Kárpátok egyik leghosszabb barlangrendszere, és jelentős denevérpopulációnak ad otthont. Fokozottan védett, ezért csak bizonyos részeit lehet megnézni.
Ha több izgalomra vágyik a kiránduló, kipróbálhatja a Vándorsólyom elnevezésű via ferrata útvonalat, amely felvisz a Kőmezőnek nevezett kisebb platóra, a tetején elhelyezett panorámatávcsővel immár felülről pásztázhatjuk a vadregényes kanyont és körbe a panorámát. Jelzett túraösvényen a tériszonyosok is kikapaszkodhatnak, és innen egy körtúrát is lehet tenni az úgynevezett Urak ösvényén, amely a szorost övező sziklafalak tetején, oldalában, lombhullató erdőben, kora tavasszal virágok sokasága között vezet le a Kőaljáig, a szurdokvölgy Vargyas felőli bejáratáig.

Legendák nyomában

Itt fent, a Kőmezőnek nevezett helyen húzódik végig a Szent László korabeli Magyar Királyság keleti határait – gyepűit – őrző védelmi vonalhoz tartozó Tatársánc, és ugyanitt találhatók a Tatárkápolnának nevezett középkori kis templom romjai. Az alapok és a romos falak ilyenkor még jól láthatók, később, ahogy lombot növesztenek a fák és a cserjék, már alig látszanak ki a növényzet közül. Egyébként legendák, de írásos emlékek és kutatások is szólnak arról, hogy egykor, nagy veszedelmek idején menedéknek használták a szorost és a barlangokat a közelben lakók.
A Kőmezőről a szoros környékének legmagasabb pontjára, a 930 méteres Mál-tetőre is fel lehet kapaszkodni, a jutalom a páratlanul szép kilátás.
Ha végigsétálunk a szoroson, ilyenkor még pőrén kirajzolódik a geológiai képződmény „struktúrája”, a lombok nem takarják el a barlangok ásító száját, a különös formájú sziklaalakzatokat, az apró kis vízesést az ösvény fölött. Kőcsűr, Farkas-ösvény, Csala tornya, Csudálókő – sokat sejtető, gyakran a múltra utaló nevek, amelyek mind-mind felfedezésre váró helyekre mutatnak. A Lócsűr, akár egy nagy istálló, tátong a Vargyas partjánál, majdnem fölötte pedig ott a Tatárlik, amely két oldalról a szabadba nyíló kijáratokkal rendelkező, alagútszerű rombarlang, érdemes az ösvényről letérve felmászni ide (is).

Vadon ritkaságokkal

A Vargyas-szoros veszélyeztetett, ritka és védett fajok élőhelye, biológiai sokfélesége lenyűgöző. Kora tavasszal helyenként hóvirágmezőket találunk, a Vargyas mentén farkasboroszlán-tövek pompáznak. Bőven láthatunk erdélyi májvirágot, csillagvirágot, nyár elején turbánliliomok sokasága nő az erdőben és a víz mentén, de kosborfajok, boldogasszony papucsa, Teleki virág, szibériai nőszirom is él itt. Állatvilága is változatos: a már említett denevérektől a kisebb ragadozókig, a barna medvéig több fajnak is élőhelyet biztosít a szoros. A tavasz beköszöntével, főleg hétvégenként százak keresik fel, észszerű zajkeltéssel nem kell tartanunk semmitől. Csendes napokat is ki lehet fogni, amikor semmi nem akadályozza a természet és az őt csodáló ember közti kapcsolódást. Jó, hogy vannak ezek a helyek, és ezért kell hogy vigyázzunk rájuk.