Gyakori a hátgerincprobléma a fiatalok körében

A megfelelő minőségű és mennyiségű mozgás hiánya az egyik leggyakoribb probléma, ami az iskoláskorú gyermekek hátgerincproblémáihoz vezet – mondja Solyom Annamária, a karcfalvi Orvosi és Metodikai Központ sportorvosa. Érdemes erre a problémára fokozottabban odafigyelni, hiszen a csíkszeredai középiskolások közel egyharmadánál szkoliózis, azaz a gerinc rendellenes oldalirányú elhajlása állapítható meg.

Pál Bíborka
Gyakori a hátgerincprobléma a fiatalok körében
Fotó: freepik.com

A rossz testtartás, az iskolapadban el­töl­tött napi nyolc óra, a megfelelő mennyiségű moz­gás hiánya könnyen vezethet fiatalkorban kialakuló gerinc­problémákhoz. Márpedig az oktatási rendszerben biztosított heti két tornaóra nem elegendő ahhoz, hogy a diákok hátizmai, egyáltalán a fizikumuk meg­felelő mértékben erősödjön – jelentette ki lapunk kérdésére Solyom Annamária sportorvos. 


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!



A csíkszeredai iskolaorvosi hálózatban dolgozó család­orvosok 2024/2025-ös szűrő­vizsgálatainak eredményei sze­rint ez a probléma hangsúlyosan jelen van a diákok körében, főként a tizenkettedikesek kö­zött.

– A hátgerincvizsgálat so­rán Adams-tesztet végzünk, scoliométerrel megmérjük a törzs rotációs szögét. Nagyon fontos a korai diagnózis, mivel a növekedési időszakban a deformitások gyorsan romol­hatnak, de ha időben elkezdjük a terápiát, akkor jól korrigálhatók. Azokat a tanulókat, akiknél problémát találunk, szak­orvoshoz irányítjuk

– mondta lapunknak dr. Molnár Orsolya, a megyei iskolaorvosi hálózat koordinátora.

Gyakori a hátgerincprobléma a fiatalok körében
A szűrővizsgálatok ada­taiból pedig kitűnik, hogy a középiskolások a leginkább érintettek: a Segítő Mária Gimnázium 84 tizenkettedikes diákjából 21-nél (25%) figyelhető meg gerincferdülés, a Székely Károly Szakközépiskola 97 diákjából 31-nek (31,9%) van ilyen diagnózisa, a Kájoni Já­nos, Kós Károly, Ven­czel József szakközépiskolák 432 ta­nu­lójából pedig 125-nek (29,5%).

– A megelőzésben egyér­tel­műen a megfelelő mennyiségű, azaz napi legalább két óra mozgás segít. Ezt bizonyítja az is, hogy a karcfalvi Orvosi és Metodikai Központban vizsgált, nagyjából ezer iskoláskorú, aktívan sportoló gyermek esetében mindössze 10%-nál tapasztaltunk hasonló prob­lémákat

– hangsúlyozta a sport­orvos.
Az egészségügyi szak­emberek szerint a mozgás mellett ugyanakkor oda kell figyelni a gyermekek helyes testtartására, illetve a hátizsák megfelelő – két vállon való – viselésére, mert a fizikai és genetikai adottságok mellett ezek azok a tényezők, amelyek befolyásolják a hátgerinc egész­séges fejlődését. 





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!