A császár-, toka-, csemege-, erdélyi és kolozsvári szalonna hívószavára – de a szombati tavaszias időjárásnak utca is – sokan kilátogattak a Petőfi Sándor és a Majláth Gusztáv Károly tér találkozásánál megrendezett eseményre, ahol fergetevásári hangulat fogadta az érdeklődőket. A helyi termékvásáron felállított standok előtt tömött sorokban igyekeztek hozzájutni a székely finomságokhoz a vásárlók. Volt minden, mi szem-szájnak inge: kolbászok, sonkák, csavart húsok és természetesen a főszereplő szalonnák, de az árusok között jelen voltak a kézművessajt-készítők és méhészek is finomabbnál finomabb portékáikkal. 

Az első napon a szalonnamustra részeként a magánszemélyek szállhattak versenybe saját készítésű szalonnáikkal. Összesen 15 minta mérettetett meg, ahol a zsűri szerepét a nagyközönség töltötte be. Megkóstolhatták, majd pontozhatták a felhozatalt, aminek eredményeképpen a közönségdíjat Demeter Lehel vihette el.

Az esemény keretében a térség húsipari előállító vállalkozásai számára üzleti kategóriában zajlott egy komoly szintű megmérettetés. Egy tucatnyi húsfeldolgozó összesen 25 termékkel nevezett be a szakmai versenyre, amelynek értékelése már korábban lezajlott. Az általuk beküldött mintákat a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének laborjában vizsgálják és pontozzák, de a végeredményhez a laboredmények mellett az érzékszervi értékelés is hozzáadódott. Az üzleti szféra által beküldött szalonnamintákat öt kategóriában – császárszalonna, csécsi vagy tokaszalonna, csemegeszalonna, erdélyi szalonna, kolozsvári szalonna – értékelte a szakmai zsűri, majd bronz, ezüst és minősítésekkel, valamint különdíjban is részesítették. A díjátadóra szombat délben került sor, ahol Becze István, a Székely Gazadszervezetek Egyesületének (SZGE) elnöke, Korodi Attila, a hargitai megyeszékhely első embere, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének elnöke, Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, dr. Jónás Gábor, a MATE docense köszöntötte a jelenlévőket, díjazottakat, felszólalásaikban egyetértve és kiemelve a szalonna székely gasztronómiában betöltött fontos szerepét, mely előtt tisztelegni illik, hisz a hagyományból jövőt, turizmust lehet építeni.

A termelői vásár mellett – főleg a második napon – kulturális és gyermekprogramok színesítették az eseményt. A hangulatról – színpadra lépve – a Hargita Székely Néptáncszínház néptáncegyüttese, a Sárga Rózsák Nyugdíjas Dalcsoport, a Csíkszeredai Fúvószenekar és a Csíkbánkfalvi Bánk Bán Fúvószenekar gondoskodott. A gyerekeket egész nap interaktív programok várták. Játékos foglalkozásokon ismerkedhettek Székelyföld élővilágával Balázs Alexandra közreműködésével, valamint Nektária-mézfelismerőn is részt vehettek Hatos György vezetésével, de nem maradt el a Megoldom Pont-gyermekfoglalkozás sem.

Az elmaradhatatlan vásári „lacikonyha”-hangulatot a Csíkcsomortáni Vágó – Hentes Manufaktúra és Konyha ínycsiklandó ételei emelték dobogóra. A sokféle finomságért sor kígyózott a sátor előtt.

A vásárlóktól megtudtuk, hogy örömmel a hasonló rendezvényeket, hisz finomabbnál finomabb termékeket juthatnak hozzá, különösen kiemelve a szalonnákat, amelyekből a füstölt és sós változatot részesítik a legjobb előnyben. Kiemelték, azért is hasznos ki a lehetőségeket ezeken a vásárokon, mert üzleti forgalomban nehéz, igazán házias jellegű falatokhoz, különösen szalonnához jutni.

A vásári forgatagban találkoztunk Kastal Lajossal, a csíkjenőfalvi Tercsi vágóhíd hentesmesterével, aki a szalonnával kapcsolatos érdeklődésünkre kifejtette: a hagyományos székely szalonnakészítés alapja a türelem, az egyszerűség és a hosszú eltarthatóság. A székely emberek elsősorban a vastag, sózott, hosszan érlelt, majd füstölt szalonnát kedvelik, amely megfelelő elkészítés mellett akár egész nyáron is eltartható. legegyéves, nagyobb súlyú sertést vágnak, hiszen ebből lehet megfelelő vastagságú szalonnát nyerni. A feldolgozás során a szalonna száraz szózással készül, majd hosszabb érlelés után következik a füstölés. A hentesmester kitért arra is, hogy bár a székely vidékeken elsősorban a klasszikus sós, füstölt változat dominál, Erdély gasztronómiájában többféle szalonnakészítési forma is ismert.

A Füst és Só – Székelyföldi Szalonnamustra megszervezésének célja az volt, hogy a rendezvény szakmai jellegével segítse a helyi húsfeldolgozó ágazat fejlődését – ezt már Becze István SZGE-elnök válaszol kérdésünkre. Mint hatnak, nem egy hagyományos fesztivált szerettek volna létrehozni, hanem olyan eseményt, amelyből a termelők tanulhatnak, fejlődhetnek, a fogyasztók pedig egyre jobb minőségű termékekhez jutnak el. Örömét fejezte ki, hogy számos székelyföldi feldolgozó csatlakozott egy kezdeményezéshez, és a rendezvény lehetőségének biztosítására a bemutatkozásra és az értékesítésre is. Az elnök rámutatott arra is, hogy a minőségi szalonna előállítása nem a disznóvágásnál, feldolgozásnál kezdődik, hanem már a sertés fajtaválasztásánál és a takarmányozásnál. Ezek alapvetően befolyásolják a végeredmény minőségét. A szalonna a székely gazdálkodás egyik legfontosabb hagyományos élelmiszere, amely a nehéz fizikai munkához szükséges energiát biztosította, és napjainkban is szerepet játszik a helyi gasztronómiában – Becze, aki arra biztatta a fogyasztókat, hogy részesítsék előnyben a hazai szalonnát, ezzel támogatva a helyi gazdaságot és a termelőket, mert mindig jó minőségű szalont kaptak. kapcsolódjon be a tevékenységbe, amely hosszú távon akár megélhetést is biztosíthat.