Szemerkél az eső, hűvösen fúj a szél, és Székelyudvarhelyen a szokásos reggeli dugó uralja az utakat, mikor aznapi munkaadónkkal arról beszélünk telefonon, hogy egy melegebb napot is választhattunk volna a mesterség kipróbálásához. Ezt inkább a mi védelmünkben mondta el, hiszen egy kertész télen és nyáron, fagyban és tűző napsütésben egyaránt dolgozik, ha nem egyéb, a fóliaházakat fűti, magokat vet vagy fűrészporral takarja be a növényeket. Vajna Andrásék kertészetének két telephelye van a városban, a virágok és növények előnevelése és kezelése a kadicsfalvi munkaponton, míg a másik, a város Fenyéd felőli kijáratánál található helyen a növények értékesítése zajlik. Bár a hideg nem szokott a kertész barátja lenni, amint munkához láttunk, a kabát is egyre nehezebb lett rajtunk. 

A virágtolvaj-ősz ellenszere

Munkánkat a kadicsfalvi telepen kezdtük el, ahol a fóliaházak és a kert – tekintettel arra, hogy keresett szezonális virág, – tele volt krizantémokkal, de a bimbózó árvácskák is szép számban készülődtek az eladásra. Vajna András, az Édenkert Kertészet tulajdonosa elmondta, hogy a krizantémokat több helyen, köztük a piacon is értékesítik, ezért a kadicsfalvi pontról mindennap fel kell tölteni, frissíteni kell a kínálatot. Mint megtudtuk, a krizantémok hosszú előkészítés és előnevelés után kerülnek csak a vásárlók kezébe, többször átültetik azokat nagyobb cserepekbe, akár kombinálva azokat színüktől függetlenül. 
Először a gyomokat és az előző napi növényi hulladékokat szedtük össze, majd kiválogattuk a szép, formás krizantémokat és árvácskákat, amelyek egy kisteherautó platóján utaztak vagy a város végére, vagy a piacra. A munka szakmaibb része csak ezután kezdődött.

– Az őszi hideg miatt a növények sokkal lassabban hoznak virágot, ha pedig a bimbó nem indult meg, nem is biztos, hogy megmutatja szirmait a virág. Így nem könnyű lépést tartani a kereslettel, mindig kell a friss, egészséges virág, hiszen az emberek is azt szeretik, ami szép és színpompás

– mutatott rá Vajna, aki szerint a megnövekedett igények és a piaci helyzet miatt a kertészetek nem tudják mellőzni egyes biológiai permetszerek és virágzást elősegítő biológiai anyagok használatát. – Van egy virágzást elősegítő permetszer, amit egy rögzítőanyaggal együtt vízzel elegyítve szórunk szét a bimbózó növényeken. Ez nem jelent nehézséget a növénynek, nem is sokkolja az életvitelét – ismertette, miközben bevegyítette mellettünk a permetszert. – Ebből a szerből nagyjából harminc milliliter kell százötven négyzetméterre. Permetezés közben mindig fontos figyelni arra, hogy csak a bimbós virágokra kerüljön a szerből és ne folyjon le az anyag a bimbón vagy a leveleken – hívta fel figyelmünk. Feladatunk főként az árvácskákra és a krizantémokra terjedt ki, hiszen azokat kell virágba segíteni még a tél beállta előtt.

Dugvány és ültetés

A permetezés után a beth­lenfalvi lerakathoz vettük az irányt, ahol aprólékosabban is betekinthettünk egy kertész mindennapjaiba. Elsőként a vetés és dugványozás csínyját‑bínját mutatta meg nekünk Vajna, speciálisan kialakított tálcákon, amelyek származási helyét, illetve azt, hogy mi érkezett bennük egy QR-kód segítségével lehet leolvasni. Mint Vajna kiemelte, a legtöbb növény apró palántaként érkezik hozzájuk, ám dugványozást és ültetést ők is végeznek néhány fajjal.

– Az árvácskákat például egy marosvásárhelyi cég szállítja nekünk, amikor még elég aprók. Ezeket, mi 8 x 8‑as cserepekbe ültetjük ki, hogy legyen elég hely és tápanyag is a növekedésükhöz. Néhány tálcában viszont dugványok és ültetett magok is vannak, ezek miután kihajtottak, szintén nagyobb cserepekbe kerülnek, egymástól külön

– avatott be, megjegyezve, hogy az összes növényüket tőzeges talajba ültetik. – A feleségem a trópusi növényeink közül dugványozott el néhányat, ezek elhelyezésekor sablont használunk, hogy a megfelelő távolságra kerüljenek egymástól.

A magokat is ennek segítségével ültetjük el, legtöbbször egy tányérból kipotyogtatva és a magokra tőzeget szitálva – tájékoztatott.
A dugványozást tekintve elmondta, hogy figyelemmel kell eljárni, és mindig csak a hajtásvégeket kell lecsípni, azokból lesznek a dugványok.

 – Mikor levágtuk a hajtást, a tövétől számítva néhány millimétert meghagyva eltávolítjuk az alsó leveleket, ezt követően egy gyökereztetést elősegítő port használunk, ebbe mártjuk bele a hajtásvég tövét, amit nagyjából öt centiméter mélyre szúrunk bele a tőzegbe

– mutatta be, felhívva a figyelmet, hogy ilyenkor a lehető legkisebbre kell lecsökkenteni a növény párologtatási felületét, ezért célszerű a meglévő leveleket félbevágni, egyedül a csúcsrügyet hagyva meg. A tulajdonos szerint a dugványok átültetéséhez, a rendelt növények előneveléséhez, míg eladják a növényeket, több kamion tőzegre van szükségük évente, ám a pontos mennyiséget még nem mérték le.

Divatos trópusi, haldokló kert

Vajna szerint nagy nehézséget okoz a kertészeteknek, és utólag az embereknek is, hogy az idegenhonos, trópusi vagy a mérsékelt övi viszonyoktól eltérő helyen élő növényeket szeretnék inkább tartani vagy beszerezni. Mint mondta, ez a hullám nemcsak költséges mulatság, de meggondolatlan is, hiszen mind a növénynek, mind a tulajdonosok zsebének kellemetlen, ha elpusztul a kedvezőtlen körülmények miatt.

– Hollandiában látják, hogy nő a banán, Spanyolországban pedig, hogy pálmafa nő, és mindjárt itthon is honosítani akarják. Ezt mindaddig butaság megvalósítani, amíg nincs hozzá megfelelő felszerelés, terrárium, speciális berendezés

– emelte ki, megjegyezve, hogy számukra is nehézséget jelent a palánták, dugványok és magok teleltetése, holott fűtött fóliaházat tartanak fenn. – Azt viszont érdemes megjegyezni, hogy a gyümölcsfákat keresők körében divatosabbak kezdenek lenni a régi őshonos fajták, ezeket inkább szokták keresni az emberek – tette hozzá, kiemelve, hogy a csemeték ültetésével kapcsolatban is sokan élnek tévhitben.

– Tavasszal vásárol és ültet csemetéket az emberek többsége, holott sokkal hatásosabb és jobb ősszel elültetni a csemetét, mert a gyökérzete könnyebben tud alkalmazkodni az új viszonyokhoz, és tavasszal nem fogja sokk érni a növényt

– hívta fel a figyelmet.
A kertészek munkája nem­csak a felsorolt mozzanatokban merül ki, hiszen udvarok és kertek rendezését, valamint locsolórendszerek kiépítését is végzik. Az új kertészeti stílusokról és trendekről Vajna elmondta, hogy a minimalizmus még fénykorát éli az ágazatban, de sokan tudatlanul vágnak bele egy ilyen kert létrehozásába.

– A tuját egyre kevesebben keresik, nem is véletlenül. Nem bírja az agyagos talajt, amiből a környéken bőven van, nem kedvez neki az egyre forróbb nyár és az enyhe tél, felváltja a jóval drágább, de szívósabb Leylandi ciprus és a fűfélék. Ebben az esetben is a külföldön látott ötletek terjednek inkább

– részletezte, kitérve arra, hogy sok előudvar vesztét az okozza, hogy minden természetes zöld felületet lefednek térkővel vagy díszkövekkel ezzel elvágva a tápanyag-utánpótlást és hevítve az udvarszint hőmérsékletét. Vajna szerint mindenekelőtt egy jó koncepció és átgondolt ötlet szükséges egy szép előkert létrehozásához, hiszen legyen szó hagyományos, buja vagy minimalista kert létrehozásáról az elvárások nem szeghetik keresztbe az észszerűséget és az esztétikai benyomást.