– El tudná mondani címszavakban, mi az az életmód, amelyet a 21. század emberének követni kellene, hogy egészséges legyen?

– A civilizációs betegségek elkerülése szempontjából ez a böjtölés, a zöldségfogyasztás, a sportolás, a minőségi alvás, valamint az alkoholfogyasztás elkerülése. 

– Ezeket általános érvényűnek tartja?

– Az időszakos böjtölés pozitív élettani hatása tudományosan bizonyított, de maradjunk annyiban, hogy böjtölniük azoknak kell, akiknek túlsúlya van, vagy a normál testsúly felső értékeiben mozognak. A sportolás esetében a heti 150 perc közepesnél nagyobb intenzitású mozgás ajánlott. Ez azt jelenti, hogy 210-es pulzusból ki kell vonni az életkort – tehát egy 60 éves embernél ez a szám 150, egy ötvenévesnél 160 és így tovább –, és nagyjából ebben a pulzustartományban kell eltölteni egy hét alatt összesen 150 percet, ami a mitokondriumokból, vagyis a sejtekből származó energiamérlegünk és az energiatermelő egységünk épsége szempontjából nagy jelentőségű dolog. Az alvás kapcsán néhány alapvető dolgot érdemes figyelembe venni, például, hogy az éjfél előtti alvás dúsabb mélyalvásban, ha a teljes alvásciklust tekintjük. Így tehát, aki eleve éjfélkor fekszik le, az óriási kockázatot vállal azzal, hogy ez a vegetatív pihenéshez szükséges mélyalvás egyáltalán nem is tud megvalósulni. Ha ezután elkezdi a mélyalvását mérni, és azt tapasztalja, hogy esetleg megvolt a hat-hét óra alvása minden éjszaka, de ebből a mélyalvás nagyon kicsi tartomány, mindössze 30-40 perc, akkor arra lehet következtetni, hogy olyan gyulladásos molekulák vannak a szervezetben, amelyek a bélből szívódnak föl. Az ilyen nagyon rövid idejű mélyalvások betegségkockázatot fognak okozni. 

– Nagyon sokan követik figyelemmel az Ön tanácsait, amelyek közül az egyik legmarkánsabb talán a napi meghatározott mennyiségű zöldségfogyasztásra vonatkozó. 

– Napi fél kilogramm nyers zöldség elfogyasztása lenne az ideális, de ezt nagyon sokan nem tudják rögtön teljesíteni. Azonban az a cél, hogy ekkora mennyiség elfogyasztását el tudjuk érni. A tapasztalatok szerint erre reális esély van körülbelül hat hónap alatt. Mondok egy példát: sok esetben, ha valakinél táplálék-intolerancia, vagy táplálékallergia alakul ki, azt tapasztalhatja az illető, hogy már akár egy cikk almától is felpuffad, nem tudja megenni. Ilyen esetekben ha óránként kockacukor méretű almadarabkákat eszik meg az ember, és először csak egy negyed almát fogyaszt el hat-nyolc óra alatt, akkor szép lassan, fokozatosan, de nagyon szisztematikusan hozzászoktatja a szervezetét. Két-három hónap után el tudja fogyasztani az egész almát, aztán utána meg sem áll, akár több almát is képes megenni naponta. A rostbontó kapacitást kell felépíteni a szervezetben. Ha ez helyreáll, akkor a vékonybélből felszívódó tápanyagok már nem fognak puffadást okozni a vastagbélben. A rostbontó kapacitást fel lehet építeni, ehhez a fajta táplálkozáshoz hozzá lehet szokni. 

– Melyek azok az élelmiszerek, amelyek fogyasztását kerülni kellene az egészségünk érdekében?

– Minél feldolgozottabb egy étel, annál magasabb a kockázat. A gluténtartalmú élelmiszerekkel például az a probléma, hogy maga a glutén nagyon hasonlít a sejtfalantigénekre, és gyulladást tud kelteni a szervezetünkben. Létezik egy olyan érdekes elképzelés, egy evolúcióbiológiai feltételezés, hogy a gluténtartalmú növények tulajdonképpen a gluténnal támadják azokat az élőlényeket, amelyek az ő szempontjukból veszélyt jelentenek. Nem véletlenül nem szabad a lovaknak sem búzát, sem gluténtartamú gabonákat adni, pont azért, mert a glutén egy magasabb kockázatú, gyulladást keltő dolog, így ahogy a lovaknak jobb a zab, hát nekünk is jobb. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy senki nem ehet glutént, csak ha bélbetegség vagy áteresztőképesség-zavar áll fenn, akkor egyszerűen átmenetileg célszerű kihagyni, még akkor is, ha biztos, hogy az illető nem lisztérzékeny. 

– Mennyire kerülendők a zsíros ételek, például a disznóhús?

– Az biztos, hogy ha valakinél már kialakult magas vérnyomás, akkor jó, ha ő a disznókat csak messziről nézi. Elég pontosan lehet tudni, hogy az érfalakat károsító anyag a bélből származik, egy vegyület, ami az érfalak elsődleges károsításáért felel, és ha megnézzük, hogy milyen élelmiszerből mennyi szabadul fel ebből, akkor láthatjuk, hogy az avokádóból két egység, a halakból négy egység, a csirkéből nyolc egység, a sertésből, marhából nyolcvan egység. Viszont ha nincs magas vérnyomás, nincs jelentős túlsúly, akkor a zsírosabb, vörös húsok fogyasztásának nincs semmi akadálya. Ez is olyan, mint a glutén – egy kicsit magasabb kockázatú étel, de ha a bél áteresztő képessége rendben van, az ereknél nincs probléma, akkor a gasztronómiai hagyományoknak nem kell teljesen hátat fordítani.
– Ha már tudjuk, mit kell enni, és mit kerülni, akkor is adott a kérdés, hogy mikor, milyen rendszerben? 

– Jelentős mértékben kevesebbet kell enni, mint amihez ma hozzá vagyunk szokva. Ugyanakkor tökéletesen megfelel az emberi szervezet számára az időablakos táplálkozás. Ez azt jelenti, hogy a nap 24 órájából 18 vagy 16 órát koplalással kell tölteni, egyáltalán nem kell semmilyen táplálékot fogyasztani, az étkezést pedig a maradék 6 vagy 8 órás időablakba kell időzíteni. Ez gyakorlatban úgy néz ki, hogy teljesen kihagyjuk a reggelit, az ebédre koncentrálódik az étkezés, majd vacsorára, este hat előtt elegendő egy alma elfogyasztása. A túlsúlyos emberek esetében hatványozottan be kellene ezt tartani, ez biztosan súlycsökkenéshez vezet.  

– Az időablakos táplálkozás bárki számára ajánlott?

– Igazából igen, de főleg a túlsúlyos vagy a normál testsúly felső tartományában lévő emberek számára lenne fontos. Ez a fajta táplálkozás egy úgynevezett mTOR nevű fehérjének az aktivitását befolyásolja, hogy mennyi kalóriát visznek be a szervezetbe. Ez az mTOR nemcsak az elhízás, nemcsak a cukorbetegség kockázatával, de a hosszú élettel is összefügg, ami azt jelenti, hogy minél magasabb az mTOR-aktivitás, annál jobban rövidül le evolúciósan programozott módon egy egyednek az életkilátása. Ebből a szempontból fontos, hogy csökkentsük a kalóriát. Evolúciósan, ha táplálékbőség van, az arra sarkalja az egyedet, hogy egyen sokat, szaporodjon, és hamar haljon meg. Míg hogyha a táplálék szűkös, az evolúciós parancs az, hogy éljen sokkal tovább és biztosítsa a faj fennmaradását.