A külhoni magyar kö­zösségek számára Be­­­reg­szászon, Ko­má­­­­­rom­­ban, Zentán, Székely­ud­varhelyen és Csíkszeredá­ban is kínál felsőfokú kép­­­zé­se­ket a Magyar Agrár- és Élet­tudományi Egyetem (MATE). Csíkszeredában két mesteri szak működik: a vi­dék­fejlesztési mérnök és a vadgazda mérnök. Dr. Heltai Miklós vadbiológus szerint folyamatosan dolgoznak azon is, hogy a képzések hírét a székelyföldi mellett eljuttassák a partiumi magyarsághoz is. A MATE jelenléte egyébként nem új keletű: 

– A székelyföldi magyar nyelvű felsőoktatásban már a 90-es évek elejétől részt vettünk. Akkor még a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem, ké­sőbb a Szent István Egyetem neve alatt, és most is itt vagyunk Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven – mondta dr. Heltai.
A cél akkoriban az volt, hogy az anyaország segítséget nyújtson a ne­hezebb helyzetben lévő nemzetrészeknek.
– Azóta a szerep folyamatosan alakult: ma már nemcsak segítség, hanem lehetőség is a képzés – főként a fiatalabb generáció számára, hogy minél több embernek diplomája lehessen, és egyben természetes mó­don összekapcsolja, ami össze­tartozik: azaz szakmai közösségbe forrassza a ma­gyar közösséget, bárhol is éljen a Kárpát-medencében.

Az oktatás rugalmas, mégis személyes

A képzések hibrid formában zajlanak: a legtöbb tanórát online tartják, így azok bár­hon­nan követhetők, és félévente kétszer személyes konzultációt tartanak Csík­szeredában. Ez a megoldás különösen vonzó azoknak, akik munka vagy család mellett szeretnének tovább­tanulni. A vadgazda mér­nök mesterszak 2016-tól érhető el Csíkszeredában. Ugyanitt a MATE-nek van még vidékfejlesztési agrár­mérnök mesterszakja, és Szé­kelyudvarhelyen a vidék­fej­lesz­tési mérnök alapszak is a kí­nálatuk része.   

Csíkszeredában a hely­színi oktatás feltételeit a Pro Agricultura Harghitae Universitas Alapítvány bizto­sítja, modern, jól felszerelt épü­letében. 
– Nagy köszönet illeti János Zsuzsannát, az alapítvány vezetőjét, valamint Magyar Ferencet, a SZIE korábbi kan­cellárját, akik nélkül ez a háttér nem jöhetett volna létre. Az épület huszonnégy fő elszállásolására alkalmas, konyhával, közösségi térrel, tantermekkel – kiváló környezet az oktatásra és a közösségépítésre – ismertette dr. Heltai. A képzés mindig tartalmaz magyarországi ta­nulmányutat is. Legutóbb, má­jusban például Gödöllőre látogattak a hallgatók, hogy terepen is lássák, hogyan valósul meg az, amiről tanultak. Ahogy a gödöllői mesterszakos hallgatók számára is van lehetőség közös konzultációra és tapasztalatszerzésre Szé­kely­földön.

A vadgazda nem egyenlő a vadásszal

A vadgazdálkodás fogalma még ma is sokakban kizárólag a vadászattal kapcsolódik össze, pedig a valóságban ennél jóval összetettebb.
– A vadgazda mérnök szak­ma nem a vadászatról szól, még ha az része is lehet annak. Ahogy a hentes sem feltétlenül állattenyésztő vagy a favágó sem erdőmérnök, úgy a vadász sem automatikusan vadgazda. A mi képzésünk az ökológiai alapokra épülő, megújuló természeti erőforrásokkal való gazdálkodásról szól – mutatott rá a professzor.

Ez magában foglalja az élőhelyek kezelését, faj­megőrzést, monitoringrend­szerek tervezését és azt a gondolkodásmódot, amely a természetet partnerként kezeli – nem csak forrásként. A tu­dományos alapot az öko­lógia, azon belül a vadbiológia adja, amely kifejezetten a madár- és emlősfajokkal foglalkozik. A cél az, hogy a természetes értékeket úgy használjuk, hogy azok a jövő generációk számára is elérhetők maradjanak, akár a közvetlen hasznosítás, pél­dául hús, bőr, szőrme, akár az élményalapú „nem fogyasztó” hasznosítás, mint a természetfotózás vagy öko­turizmus révén.

Kinek szól a képzés?

A mesterszakra alapképzéssel rendelkező diplomások je­lentkezhetnek – előnyt él­vez­nek az agrárium, ter­mé­szetvédelem, erdészet, ál­lat­­tenyésztés vagy más kap­csolódó területről érkezők. A jelentkezés határideje jel­lemzően augusztus 20. körül van, a felvételinél pedig azt vizsgálják, mennyire illeszkedik a jelentkező végzettsége a képzéshez. – Várjuk azokat, akik ér­deklődnek a természeti ér­tékek iránt, akik valamilyen módon kapcsolatban állnak a vadon élő fajokkal – akár gazdaként, akár vadászati, akár természetvédelmi szem­pontból. De azok is bátran jelentkezhetnek, akik csak most ismerkednek ezzel a világgal – mondta dr. Heltai.

Tapasztalatai szerint a hallgatók többsége nem aktív vadász – a jelenlegi csoportban például csupán egyetlen fő mondta magát annak.A csíkszeredai képzés nemcsak tudást, szakoktatást ad, hanem közösséget is épít. Dr. Heltai különösen fontosnak tartja a személyes kapcsolatokat, a beszélgetéseket, amelyek gyakran messze túlmutatnak az egyetemi évek keretein. 

– A tanítványokból gyakran lesznek barátok, később kol­lé­gák, sőt, mesterek is, akik visszatérnek hozzánk előadóként – ecsetelte. A pro­fesszor személyes törté­ne­tei is megerősítik ezt az el­köteleződést: partiumi és erdélyi családi kötődései, va­lamint székelyföldi élményei révén mára otthon érzi magát a térségben. – Amikor először jártam Sepsiszentgyörgyön, és magyar szóval fogadtak, mélyen megérintett. Ez az a természetes közeg, ahol va­lóban értelmet nyer az, amit csinálunk.

Egy szakma, ami túlmutat a tankönyveken

A vadgazda mérnöki és vi­dékfejlesztési képzések nem csupán diplomát adnak, ha­nem szemléletmódot is. A ter­­mészetközeli, fenntartható, tu­dományosan megalapozott gaz­­dálkodás olyan tudás, amelyre a jövőben egyre nagyobb szükség lesz. Ha valaki nemcsak nézni, hanem érteni is szeretné a természetet, és készen áll egy olyan hivatásra, amely összeköti az emberi közösséget a tájjal, az ökoszisztémákkal és a jövő generációival, akkor a csíkszeredai képzés kiváló kiindulópont lehet számára.

A képzésről részletes infor­mációk a vadgazdalkodas.uni-mate.hu oldalon érhe­tők el. Az érdeklődők a vadgazdalkodas@uni-mate.hu e-mail-címen is felvehetik a kapcsolatot. Emellett a MbATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézete a Facebookon is jelen van.