A Hargita-hegység a sokak által ismert látványosságok, úti célok mellett jó néhány rejtett kinccsel is rendelkezik. Az egyik ilyen az Ördög-tó, amelyhez bűvös legenda is fűződik, mely szerint itt lenne a pokol lejárata. A régiek egyébként hívták Medveferedőnek is – medvék bizonyára mostanában is élnek ezen a helyen, érdemes tehát zajt kelteni kirándulás közben.

Vadregényes hely

Az Ördög-tó már nevében is furfangos, hiszen valójában nem tó, hanem rejtett havasi tőzegláp, és az egyetlen ilyen jellegű botanikai rezervátum a Hargita-hegység északi vonulatában. Az Osztoros (1386 m), a Veres-bükk (1336 m) és Vigyázó-kő (1368 m) csúcsai közti vulkáni kráter külső lejtőjén alakult ki, a nedves részt az idők folyamán a növényzet egyre jobban benőtte, így jött létre a mai, ún. dagadó havasi tőzegláp, és itt van a Sikaszó patak forrásvidéke is.

Az 1180 méteres magasságban elterülő vadregényes hely több oldalról is megközelít­hető: Csíkkarcfalva vagy Csíkdán­falva irányából, valamint a Libán széléről autóval is jól járható kövezett erdei úton, de jelzett túraúton a Libán-tetőről (Libán-hágóról) is elérhető (innen indul a Hargita gerinctúra vonala, amely az Ördög-tó mellett visz tovább a Fertő-tető irányába). A Csíki-medence felől önmagában az út is csodálatos, mert lenyűgöző panorámát kínál, a másik irányból pedig erdőben és látványos zúgókat „produkáló” patak mentén kapaszkodhatunk fel az Ördög-tóhoz.

A vadász és az ördög

Az Ördög-tó mintegy 20 hektáros védett része közigazgatási szempontból Gyergyóújfalu és Csíkdánfalva községekhez tartozik. Ritka növények, gombák, jó ízű borvíz, sűrű fenyves fogadja az erre járót, és pár éve Libán felől egy tanulságos tanösvényt is találunk itt, amely a hely sajátosságait, természeti értékeit mutatja be. Libán településről, a 138-as megyei útról leágazó makadámút elején kezdődik, hossza oda-vissza 14 kilométer, gyalogszerrel 5, 5 és fél óra alatt járható be. A tanösvény mentén nagyméretű, igényes, szakszerű információkkal és szép fotókkal ellátott pannókat talál a kiránduló. Elolvashatja például az Ördög-tó legendáját, amely egy gyergyóújfalusi vadász találkozásáról szól a „tetőtől talpig fekete emberrel” egy este, valahol a vadonban. Egy darabig együtt sütögettek a tűznél, a vadász szalonnát, a fekete ember egy békacombot, de a mesék, legendák természetéből adódóan a konfliktus sem maradt el. A monda végére kiderül, hogy maga az ördög szegődött útitársul a bátor székely legényhez, aki viszont nem hagyta magát, megcsúfolta alvilági „komáját” és végül felfedezte a pokol kapuját: az Ördög-tót.

Tanösvény mentén

Az érdeklődő kiránduló tájékozódhat arról is, hogy milyen állatok, madarak élnek a környéken, milyen gombák nőnek, ezek közül melyek ehetők. Van tábla, amely a térségben fellelhető erdei gyümölcsökről, egy másik pedig a virágokról, növényritkaságokról nyújt információkat. Megtudhatjuk például, hogy a tőzeglápnál olyan ritkaságok is találhatók, mint a kereklevelű harmatfű, ami jégkorszakbeli maradványfaj, és húsevő. Ezt nekünk még nem sikerült becserkésznünm itt, viszont legutóbbi ottjártunkkor már érett az áfonya, és többmaréknyi földieperrel is megajándékozott kárpótlásul az erdő. Egyébként a tanösvény az Aranyász Egyesület, a Természetvédelmi Területek Országos Ügynöksége (ANANP) és Gyergyóújfalu együttműködésében jött létre.

A fenyőerdők itt szinte végtelennek és igazi őserdőnek tűnnek, a levegőt pedig tényleg harapni lehet. Könnyen járható minden évszakban a környék, általában nagyon csendes a hely, és majdnem érintetlennek tűnt – eddig. Idén nyáron viszont meglepetten fedeztük fel, hogy fedett piknikezőhelyet alakítottak ki a nyeregben, és mellette egy Mária-szobor is helyet kapott.