Hosszú évek óta tart a peres huzavona a Szentegyháza Gyöngye termálstrand területének tulajdonjoga felett, aminek alapját egy 2004‑ben kötött koncessziós szerződés képezi, amit egy négy vállalatból álló konzorcium 49 évre kötött meg a várossal. Mint azt korábban írtuk, a szerződés értelmében egy nagyjából egymillió eurós beruházást kellett volna a strandot működtető cégcsoportosulásnak megvalósítani, ám 2005‑ben a konzorcium felbomlott, a beruházások elmaradtak, és az ügyet a terület tulajdonjogi helyzete is tovább kuszálta. 

Parttalan per- és feljelentésözön

Több mint húsz bírósági ügyet követően végül Szentegyháza tulajdonaként ítélte meg a strand területét a Marosvásárhelyi Ítélőtábla, az ítéletet követően pedig elkezdődött a strandot bérlő vállalat kilakoltatása. Idén tavasszal a városvezetés a koncessziós szerződés felbontásának peres ügyét is megnyerte, amiben a dokumentumok szerint három vállalat – a Lemacom Prod. Kft, a Velence Kft. és az Angyos Kft. – érintett. A bírósági döntés értelmében a vállalatoknak törleszteniük kell a strand elmaradt bérleti díjait – nagyjából 50 ezer euró értékben –, valamint a bírósági költségeket, csakhogy a perek sorozata itt nem áll meg: a strandot korábban működtető, a koncessziós szerződésben nem szereplő vállalat kártérítést követel a területen végzett fejlesztésekért, de a területek tulajdonjogáért is folytatná a harcot. A termálstrand körüli persorozatot tovább árnyalja, hogy a polgármester személye ellen az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséghez (ANI), valamint az Országos Korrupcióellenes Ügyészséghez (DNA) tizenhárom feljelentés érkezett, melyből kilenc kivizsgálása jelenleg is tart. Az elöljáró állítása szerint a feljelentések mögött a strandot korábban bérlő vállalat áll. 

Elásná a csatabárdot, fejlesztésekre fókuszálna

A Hargita Népe megkeresésére a megnyert, valamint a tovább gyűrűző perek kapcsán Lőrincz Csaba polgármester azt nyilatkozta, hogy mind a város, mind annak vezetése számára nagy öröm és eredmény, hogy a strand újra közvagyonba került. Mint mondta, már rég ideje, hogy a húsz éve tartó viszályoknak vége legyen, helyette a turisták bevonzására és a strand fejlesztésére szeretne összpontosítani. Ettől persze a perek még tovább folynak.

– Mikor megnyertük a koncessziós szerződés felbontását, mindhárom vállalat visszaadta a területeket, és gond nélkül átadták a területen bejegyzett javakat. Csakhogy a strandot működtető vállalat – ami Angyos és Társai Kft. néven fut – a strandon végzett állítólagos fejlesztésekért 970 ezer eurós kártérítést kér, ami a strand állapotát, felszereltségét és fejlesztéseit tekintve is horribilis elvárás

– vázolta Lőrincz, megjegyezve, hogy nem tartanak a kártérítés kifizetésétől. 

Ennek oka, hogy a vállalat az illegálisan felépített létesítmények – egy medence, egy medence feletti tetőszerkezet, egy fedett terasz és két másik ingatlan – kifizetését kéri, ám ezek felépítésének nincs törvényes nyoma, ráadásul a hivatal által megrendelt szakfelmérés szerint amúgy is jóval alacsonyabb azok értéke. Az elöljáró szerint három másik lehetőséget is felajánlott a strand korábbi bérlője: egyik, hogy 70–30 százalékban működtesse a bérlő és a város a strandot, illetve, hogy adják bérbe, vagy adják el a strand területét, ám egyikben sem szeretnének partnerek lenni. 

– Megszavaztuk, hogy létrehozunk egy önkormányzati tulajdonú céget – Perla Strand Kft. –, és az fogja működtetni a strandot. Várhatóan szep­tember utolsó két hetében már fogadhatunk vendégeket – vázolta terveit a polgármester, megjegyezve, nagy fejlesztéseket terveznek, ám azok megvalósításához sok pénz kell, pályázati forrásokat viszont olyan területek fejlesztésére, amelyek tulajdonjogi viták tárgyát képezik, nem lehet lehívni. – Van egy koncepciónk a strandra, melybe az említett létesítmények nem férnek bele. Kérni fogjuk, hogy a gazdája vigye el innen azokat, vagy lebontjuk mi. Elkészítettük a topo‑ és geotanulmányt, szeretnénk megfogadni egy céget, amely a megvalósíthatósági tanulmányt is elkészíti. Szeretnénk mélyebbre is lefúrni meleg termálvízért – sorolta a terveket Lőrincz, kiemelve, hogy egyelőre fejlesztések nélkül is szeretnék működtetni a strandot, hogy az jövedelmet termeljen a városnak.

A bérlő szerint ellehetetlenítik őt

Gáll Zakariás, a strandot korábban működtető cég vezetője szerint közel tíz olyan parcella van a strand területén, amely magántulajdon kellene legyen, csak „jogtalanul áttelekkönyvezték városi tulajdonba”. Mint állítja, a strand területe 1988‑ban tanácshatározattal, majd 2001‑ben kormányhatározattal került törvénytelen módon városi tulajdonba, ugyanakkor a műveletet csak 2004‑ben vezették be a telekkönyvi adatbázisba, ekkor az eredeti 3,7 hektár strandterület 2,6 hektárra csökkent.

Gáll Zakariás szerint annak, hogy a koncessziós szerződésben szereplő beruházások nem valósultak meg, több oka van: elsőként, hogy nem volt elegendő a terület, a hivatal nem bocsátott ki építési engedélyeket, ráadásul a terület egy része a saját tulajdonában van, mivel a helyszínen több parcellát is megvásárolt magánszemélyektől. Kérdésünkre, hogy a konzorcium hogyan bomlott fel, és végül hogyan vette át a strand kezelését egy olyan vállalat, amelynek ugyancsak Gáll volt az adminisztrátora, azt mondta: miután a negyedik vállalat tulajdonosa elhunyt, 60 ezer euróért megvásárolta annak részarányát, 2011‑ben pedig a másik két cég részarányát is felvásárolta, így egyedüli működtető maradt az Angyos Kft. tulajdonában levő Angyos és Társai Kft. Érdeklődésünkre ugyanakkor megerősítette, hogy tett feljelentést a polgármester ellen a fentebb említett intézményeknél, valamint rámutatott, hogy a 970 ezer eurós kártérítést a hivatal által megrendelt szakfelmérés alapján követeli. Zárszóként leszögezte: folytatja a harcot a területért, mivel jogtalanul próbálják ellehetetleníteni és megfosztani a strand használatától a bérlőt.