Lassan csitulnak el az elmúlt héten rendezett csíkszeredai sportgála körüli hullámok. A végeredmény, a díjak elosztása minden hasonló alkalommal okot ad az elégedetlenségre. Ki ezért, ki azért háborog, érez keserűséget, vagy épp csalódottságot. Abban talán mindenki egyetért, hogy a díjazottak mindegyike megérdemelten kapta az elismerést. A közösségi médiában felrobbanó kommentháborúhoz nem tudok hozzászólni, nyilvánvalóan mindenkinek a „maga gyermeke” a legkedvesebb, szó szerint és átvitt értelemben véve is.
Nekem más miatt támadt hiányérzetem ezen a gálán. Mégpedig a csapatsportok, a meghatározó, eredményes csapatok hiánya. A díjazott labdarúgólányok elsősége kétségbevonhatatlan, ám mögöttük ott tátong egy hatalmas űr. Az elmúlt években Csíkszeredában megszűnt a futsal, majd a felnőtt kosárlabda is bedobta a törölközőt. Mindkét együttes méltóképpen képviselte a megyeszékhelyet, és sok száz, ezer nézőnek szerzett kellemes pillanatokat. Ha a látványsportoknál tartunk, a helyi kézilabda mindeddig megmaradt az utánpótlás-nevelés szintjén. Ugyanakkor hiába volt ott a díjátadók között egykori röplabdázó, vagy a díjazottak között a vizes sportok csíkszeredai „motorja”, hiányzik városunkból a „voli”, és a jó pár évvel ezelőtt „belengetett” vízilabda is. A helyi jégkorong kapcsán is lehet némi hiányérzetünk, az elmúlt évben elmaradtak a kiemelkedő eredmények, bár tudjuk, a visszaesés általában csupán átmeneti. A hoki újra és újra képes megújulni.

Közismert, hogy világszerte a fentiekben felsorolt sportágak vonzzák a legnagyobb tömegeket, számíthatnak a leginkább közérdeklődésre. Minden más sport, bármilyen igazságtalannak tűnik, csupán viszonylag szűk rétegeket szólít meg. 
Lényeg a lényeg, városunkban és megyeszinten is hatalmas szükség és igény van ezen látványsportokra, nem beszélve arról, hogy nemcsak a lelátókra, hanem a pályákra is tömegeket vonzhatnak. Gyerekek százai mozoghatnak rendszeresen a tornatermekben, a futballpályákon, a jégcsarnokokban. Ennél pedig aligha van fontosabb.
Személy szerint azt kívánom, hogy a következő évben legyen élesebb a verseny a csapatsportok díjazásakor. Természetesen ehhez nem feltétlenül elég egy (két, három…) év, ám mielőbb el kell kezdeni építkezni, bevonzani a gyerekeket, fiatalokat, tömegeket megmozgatni. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: minden sport, rendszeres mozgás építi a testet-lelket. A mai világban mindennél nagyobb szükség van egészséges fiatalokra, az egészséges fiatalok pedig a jövő legfőbb letéteményesei.