Köszönhetően az állat­egészségügyi igaz­ga­tóság hatékony meg­előző tevékenységének, va­­­la­mint a gazdák több­sége szabálykövető ma­ga­tartásának, az utóbbi idő­ben Hargita megyét egyedül az afrikai sertéspestis érin­tette, és az is egyedi, el­szigetelt esetként – emelte ki dr. Fodor Levente, a megyei állategészségügyi igazgatóság járványtani osztályvezetője a nemrég megrendezett Pász­tornap a Hargitán című szak­mai rendezvényen tartott előadásában. Azt is hozzátette azonban: ennek ellenére az állattartóknak számolniuk kell a fertőző betegségekkel, és fo­lyamatosan védekezni kell ellenük. Ebben számíthatnak a hatóság szakembereire, akik­nek nem az a céljuk, hogy folyamatosan ellenőrizzenek és büntessenek, hanem az, hogy partnerei legyenek és segít­séget nyújtsanak azok­­­nak a gazdáknak, akik szabályosan és fele­lő­­sen kívánnak állat­tar­tással foglalkozni. „Aki ve­lünk együttműködik, azt part­nerként kezeljük, nem ellenőrzött félként” – jelen­tette ki az osztályvezető. 
Hargita megye állat­állo­má­nya számottevő: csak szar­vasmarhából közel százezer található, ami a második leg­­nagyobb populáció az or­­szágban Suceava után, jelentős a juhállomány is, közel 200 ezret számlál, a sertések száma pedig kö­rülbelül 25 ezerre tehető. Ezért fontos a gazdák nyelvén tudatosítani, ismertetni azokat a betegségeket, amelyek ko­moly veszélyt jelentenek ezen ha­szonállatokra. „A gazdák nyelvén szeretnék szólni né­hány olyan betegségről, ame­lyeknek a veszélyét nem sza­bad félvállról venni, hiszen komoly nehézségeket, károkat okozhatnak; másrészt egy kis odafigyeléssel urai lehetünk a helyzetnek, kézben tudjuk tartani azt” – fogalmazott Fodor Levente.

Lépfene vagy anthrax: (nem) borítékolt szerencsétlenség

A lépfenéről a szakember azt mondja: ugyan régóta ismert, de az utóbbi években hajlamosak voltak elfelejteni a gazdák. Nem­rég Horvátországban ütöt­te fel a fejét, de az elmúlt he­tekben országon belül is felbukkant, egy vranceai juh- és kecskefarmon, ahol a kór a gazdát is megbetegítette, és egészségügyi kezelésre szorult. A kórokozó, a Bacillus anthracis rendkívül ellenálló baktérium. Spórái akár 40–50 évig is életképesek ma­radhatnak a talajban és a kör­nyezetben. Árvizek, föld­csuszamlások vagy más ter­mészeti jelenségek révén ke­­rülhetnek felszínre, és a legelő állatok elfogyaszthat­­ják. Leg­inkább a kérődzők – szar­vas­­­marhák, juhok, kecskék – fogékonyak rá, de más állat­fajokat is megbetegíthet, sőt zoonózisként az emberre is veszélyt jelent. Tünete az álla­toknál hirtelen elhullás, az embernél pedig súlyos bőr­elváltozások és általános rosszullét.
Fodor Levente kiemelte: a gyanús tetemeket, elhullott állatokat tilos felnyitni, bon­colni, mivel a baktérium oxigénnel érintkezve azon­nal spórásodik, és így még ellenállóbbá vá­lik. A te­te­meket meg kell sem­mi­síteni, fertőtlenítést és rág­csálóirtást kell végezni az érintett területen. A betegség ellen hatékony védőoltás lé­tezik. Hargita megyében rend­szeresen oltják a fogékony állatokat, és minden gazdát arra buzdítanak, hogy ne utasítsa vissza az immunizálást.

Veszettség: ravaszul érkezik

A veszettség szintén súlyos, állatról emberre is terjedő kór, vagyis zoonózis. Ráadásul, ha az embernél már kialakulnak a tünetek, az gyakorlatilag a biztos halált jelenti – figyelmeztetett a szakember.
A betegség kiemelt terjesztői a rókák, amelyek nagy számban fordulnak elő a térségben. A fertőzés harapással vagy kar­molással terjed, ezért a háziállatok rendszeres oltása elengedhetetlen. A románi­ai jog­szabályok értelmében min­­­­­­­den kutyát évente – a kö­zeljövőben kétévente – kö­te­lező veszettség ellen beoltani, mikrocsippel ellátni és ivar­talanítani. A pásztorok között különösen gyakori, hogy ku­tyáiknak csak egy részét oltják be, ami súlyos kockázatot jelent.
Az állatrendőrség és a DSVSA közös ellenőrzésekkel igyekszik javítani a helyzeten. Hivatalosan 45 ezer kutya van regisztrálva Hargita me­gyében, de a valós szám ennek akár a duplája is lehet. Az oltások, csipek és ste­rilizálások elmulasztása sú­lyos pénzbírságot von maga után, ezért minden gazdának érdemes időben gon­doskodnia kedvenceiről.

A kiskérődzők pestise és a juhhimlő: a bárányok hallgatnak

Ez a két betegség az emberre ugyan nem veszélyes, de gaz­dasági szempontból komoly problémát jelentenek. A kis­kérődzők pestise (PPR) és a juhok himlője miatt az elmúlt időszakban több állatkiállítást is le kellett mondani, és a kór miatt az állatok mozgását is jelentősen korlátozták.
A kiskérődzők pestise fő­ként az állatok belső nyál­kahártyáját támadja meg, míg a himlő külső, bőrön jelentkező tüneteket okoz. A himlő kü­lönösen veszélyes, mert a vírus rendkívül ellenálló, és könnyen terjed egyik állatról a másikra, teljes állományokat betegítve meg. Fiatal állatoknál a megbetegedés halálozási aránya akár száz százalék is lehet, és bár néhány állat felépül, azok később nem al­kalmasak exportcélokra.
A megelőzés kulcsa a pon­tos állatnyilvántartás, a be­tegségek időben való be­­­jelentése, valamint a ka­ran­­ténszabályok betartása. Új álla­tok vásárlásakor ajánlott leg­alább két-három hétig el­különítve tartani őket, hogy a lappangó fertőzések ne ve­szélyeztessék a meglévő állo­mányt.

Afrikai sertéspestis: a tiltott Facebook-malac

Az afrikai sertéspestistől Har­gita megye sem tudott megszabadulni teljes mér­tékben, viszont az idén is csak egy elszigetelt góc volt Gyergyóremetén, amit hatékonyan sikerült meg­szüntetni. Mint a példa is mutatja, a vírus váratlan he­lyeken is felbukkanhat, sokszor ott, ahol korábban nem is észleltek fertőzött vaddisznót, amely a kór egyik kiemelt hor­dozója. A fertőzést vírus okozza, és rendkívül ragályos. Kizárólag a házi sertéseket és a vaddisznókat érinti, és legtöbb esetben halálos kimenetelű. A betegség tünetei a magas láz, bágyadtság, étvágytalanság és vérzések, de a pontos diag­nózishoz laboratóriumi vizs­gálat szükséges. Emberre nem veszélyes, de súlyos gaz­dasági károkat okoz.
A sertéságazatban Romá­niában a betegség miatt szi­gorú szabályozás lépett élet­­­­­be, a 2023/122-es, úgy­ne­­­vezett disznótörvény. A sza­­­bályozás világos keretet szab a tevékenységnek, meg­ha­tá­rozza, hogy magán­sze­mé­lyek legfeljebb öt sertést tarthatnak saját fogyasztásra. Élő állattal és a feldolgozott termékekkel sem szabad ke­reskedni. Sertéseket, mala­cokat csak az engedéllyel rendelkező, hivatalosan elis­mert gazdaságokban – úgy­nevezett konform gazda­ságokban – szabad nevelni, majd értékesíteni.
Fodor Levente hang­súlyozta: a Facebookon, apró­hirdetési oldalakon vagy ismerősök között történő malac- és sertésárusítás nem­csak törvénytelen, de igaz­ságtalan is azokkal a gazdákkal szemben, akik jelentős össze­geket fektettek a törvényes ke­retek között működő gaz­daságok kialakításába. A ha­tóság szigorúan lép fel a szabályszegőkkel szemben, ugyanakkor továbbra is part­ner azokkal, akik felelősen és hivatalosan kívánnak ser­téstartással foglalkozni.
A szakember arra is fel­hívta a figyelmet, hogy a be­tegségek elleni küzdelem eredményessége tekintetében a legfontosabb a gazdák fe­lelősségteljes hoz­záállása. Az állategészségügyi hatóság tá­­mogatja azokat, akik be­tartják a szabályokat, és min­den segítséget meg­ad a megelőzéshez. Ugyanakkor je­lezte: a sza­bálytalanságoknak komoly következményei lesz­nek, hiszen az állatjárványok nemcsak a gazdaságokat, ha­nem egész közösségeket ve­szélyeztetnek.